magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VI. ÉVFOLYAM - 2000. 3. (21.) SZÁM - Szórványstratégia - nemzetstratégia
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Bakk Miklós - Székely István

Az RMDSZ és az önkormányzati választások

Június 4-én és 18-án harmadszor tartottak helyhatósági/önkormányzati választásokat Romániában. Az RMDSZ által e választásokon elért eredmények nem csupán arra alkalmasak, hogy felmérjük pillanatnyi részesedését az önkormányzati hatalomból, hanem arra is, hogy kitapintsunk néhány - az eredmények mögött rejlô - folyamatot.

Az alábbi - vitaindítónak szánt - tanulmányban áttekintjük az RMDSZ részesedését a megújított önkormányzati hatalomból, majd megpróbáljuk végiggondolni a választások hatását a szövetség belsô hatalmi viszonyainak, valamint programjának és jövôképének alakulására.

Tanulmányunk nem kíván külön foglalkozni a romániai önkormányzatiság jellegével, az önkormányzatok mûködési keretfeltételeinek módosulásával, csupán néhány utalást teszünk erre ott, ahol az RMDSZ-re vonatkozó folyamatok elemzése szempontjából ez feltétlenül szükséges.

 

Választók és mandátumok -
az RMDSZ részesedése az önkormányzati hatalomból

Az RMDSZ által 2000. június 4-én elért eredmények arra utalnak, hogy a Szövetség megôrizte, sôt növelni tudta részesedését az önkormányzatokban megtestesülô politikai hatalomból.

A leginkább pártopciós szavazatokat gyûjtô megyei jelöltlisták eredményei (l. 1. táblázat) alapján megállapíthatjuk, hogy a Szövetség most is "etnikai hátterének" megfelelô eredményt ért el: a 6,35 százalékos hányad nagyjából az erdélyi megyék1 magyar lakossága országos számarányának felel meg.

1. táblázat. A megyei jelöltlistákra leadott szavazatok száma 2000. június 4-én2

Párt

Szavazatok száma

%

PDSR

2 200 806

27,26%

PD

803 689

9,95%

CDR

605 541

7,50%

APR

596 846

7,39%

PNL

563 255

6,98%

PRM

533 854

6,61%

RMDSZ

512 413

6,35%

A helyi képviselô- és polgármester-jelöltekre leadott szavazatok száma már alacsonyabb volt (az RMDSZ helyi listáira leadott szavazatok száma: 468 904, amely az érvényes szavazatok összességének 5,56 százalékát teszi ki, a polgármester-jelöltekre leadott szavazatok száma pedig 419 271 az elsô fordulóban - 4,75 százalék - és 373 314 a másodikban, ami 4,29 százaléknak felel meg). A két utóbbi arányszám elmarad az elôbbi 6,35 százaléktól; ennek az oka az, hogy az RMDSZ nem minden, magyarok által is lakott településen állított helyi képviselô-, illetve polgármester-jelölt listát, s így magyar szavazók nem szavazhattak mindenütt az RMDSZ-re, valamint az, hogy a független magyar jelöltek a megyei RMDSZ-listáktól viszonylag kevesebb szavazatot vontak el. Ennek ellenére a székelyföldi megyékben a megyei listák3 esetében is jelentôs veszteségeket könyvelt el az RMDSZ: Kovászna megyében támogatottsága 67,6 százalékos volt (a magyar lakosság aránya: 75%), Hargita megyében 61,8 százalékos4 (a magyarok aránya: 85%), Maros megyében 39,6 százalék (41,4%).

Összességében megállapíthatjuk, hogy a helyi és megyei képviselôjelölt-listákat tekintve 1996-hoz képest az RMDSZ körülbelül 100 000 szavazatot vesztett. E veszteség elsôsorban a magyar szavazók távolmaradásával magyarázható, azonban az RMDSZ-szavazók (és - általában - az erdélyi szavazók) abszentizmusa a június 4-i választások során még így is valamivel alacsonyabb volt a regáti román választókénál, s ilyenformán a szavazatszámok arányait tekintve az RMDSZ megôrizte korábbi eredményeit.

Az RMDSZ a megszerzett mandátumok tekintetében is ôrzi korábbi hatalmi részesedését. A három választás eredményeként megszerzett mandátumok számát az alábbi táblázat alapján követhetjük nyomon:

2. táblázat. Az önkormányzati választásokon megszerzett
RMDSZ-mandátumok száma

Tisztségviselôk

1992

1996

2000

Helyi önkormányzati képviselôk

2616+(147)

2445+(1)

2451

Polgármesterek

131+(11)

139

148

Megyei önkormányzati képviselôk

121+(23)

133

135

Az 1992-es adatok esetében a zárójeles kiegészítések a különbözô koalíciós egyezségek nyomán - tehát nem RMDSZ-listán - megválasztott tisztségviselôkre vonatkoznak. Így a 147 helyi képviselôbôl 122 a Demokrata Konvenció listáján került be az önkormányzatokba, 14 a Romániai Magyar Kisgazda Párt és az RMDSZ választási koalíciója alapján, 11 pedig a Nemzeti Megmentési Fronttal (FSN) közösen letett listák alapján (Hargita megyében). Ugyanekkor a 131 RMDSZ-színekben megválasztott polgármester mellett 11 magyar (RMDSZ-es) a Konvenció jelöltjeként került polgármesteri székbe. A megyei képviselôk létszámát kiegészítô 23 mandátumból 11 a Német Demokrata Fórummal kötött választási koalíció eredménye (elsôsorban Szatmár megyében), a többi a Konvenció listájáról származik.

A Romániai Demokrata Konvenció pártszövetsége 1995 tavaszán kizárta tagszervezetei sorából az RMDSZ-t. Ezért az 1996-os választásokon az RMDSZ mindenütt kizárólag saját listát állított, sehol sem lépett választási koalícióra korábbi szövetségesével (egyetlen helyi képviselô esetétôl eltekintve). Ezen a választáson az RMDSZ 139 polgármesteri tisztséget, és 133 megyei képviselôi mandátumot szerzett. A megyei képviselôk megválasztására ekkor már közvetlenül került sor. 1996-ban jelentek meg nagyobb számban - fôleg a Székelyföldön és a magyar többségû településeken - a független magyar jelöltek, akiknek a szavazatai szintén "hiányoznak" az RMDSZ-voksokból. A függetlenek, minthogy nem volt választási küszöb, és a mandátumokat a legnagyobb maradék elve alapján osztották ki, a töredékszavazatok alapján jelentôs számban jutottak be a választott testületekbe.

A 2000. évi önkormányzati választások megtartására már módosított választási törvény alapján került sor, amely a bejutás küszöbértékét az érvényes szavazatok számának egy mandátumra esô hányadában, illetve maximum 5 százalékban állapította meg.5 A módosítás azokon a településeken, ahol a magyar lakosok részaránya jelentôsebb, kedvezett az RMDSZ-nek6, azonban az alacsony magyar részarányú településeken a szövetség elvesztette 1996-ban megszerzett mandátumait.7 Összességében a 2000-es választásokon elért mandátumok száma valamivel felülmúlja az 1996-ost. A változás elsôsorban a polgármestereknél szembetûnô, ami elsôsorban azzal magyarázható, hogy több, 1996-ban függetlenként mandátumot szerzett polgármester RMDSZ-jelöltként újította meg mandátumát.

A mandátumok számánál fontosabb, hogy mennyit bôvült az RMDSZ önkormányzati képviselôinek politikai mozgástere. A 2000-es választások után a testületek megalakulása arra utal, hogy helyi és megyei szinten nôtt a koalíciókötés szabadságfoka, s ez nagymértékben megnövelte az alpolgármesterek, valamint a megyei elnökök-alelnökök számát.8 Az önkormányzatokban tapasztalható mozgástér-növekedés hátterét véleményünk szerint az etnikai tényezô részleges depolitizálódása adja. A választói magatartást egyre kisebb mértékben befolyásolja a "magyar kérdés", aminek következtében a pártok nem tartják e témát szavazatnövelô tényezônek.

 

Az RMDSZ belsô hatalmi viszonyainak alakulása
és az önkormányzatok

A 2000. évi választásokat sajátossá teszi egy általános kelet-közép-európai jelenség: lezárulni látszik az átmenet azon korszaka, amelyben a politikai élet kitüntetett mobilitási csatornaként mûködik. Az RMDSZ-elit is "zárja sorait", azonban az önkormányzati választások esetében ez a kudarc lehetôségeit is magában hordozza, ugyanis a helyi közösségek elôtt az RMDSZ legitimitása nem az országos program és az RMDSZ alapvetô üzenetei szerint termelôdik újra.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsának döntése értelmében9 minden olyan választókerületet alkotó településen, ahol a magyar lakosok számbeli többséget alkotnak, a szövetség jelöltjeit elôválasztások során választják meg. Ehhez alapul az a felismerés szolgált, hogy a szövetséget célszerû olyan szervezeti keretként értelmezni, amely az önkormányzati jelölések során lehetôséget teremt a közösségen belüli érdekcsoportok képviselôinek a megmérettetésre. Az elôválasztások kötelezôvé tételével az RMDSZ a független jelöltek és potenciálisan más pártok színeiben jelentkezô helyi csoportok választásokon való indulását próbálta megelôzni.

A 2000. évi önkormányzati választásokat megelôzô elôválasztásokról, valamint az ezek során megválasztott polgármester-jelöltek további szereplésérôl részletes, mindenre kiterjedô adatok hiányában nem tudunk teljes képet alkotni, annyit azonban megállapíthatunk, hogy az eredmények - az elôválasztások kétségtelen pozitívumai mellett - sok helyen nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket. Több esetben elôfordult, hogy az elôválasztás nem csökkentette, hanem növelte a független jelöltek számát, s az is megtörtént, hogy az elôválasztást megnyerô polgármesterjelölt alulmaradt a hivatalos megmérettetésen.

A felemás eredmények okainak feltérképezése csak részletes adatok birtokában lehetséges, azonban elég nagy valószínûséggel körvonalazódik két olyan elem, amely árnyalja az elôválasztásokról 1996-ban kialakított pozitív, minden helyzetre megoldást ígérô képet. Úgy tûnik, hogy az elôválasztásokon alulmaradt jelöltek nagyobb valószínûséggel ismerik el magukra nézve kötelezônek az elôválasztások eredményét, ha valamilyen szervezeti háttérrel rendelkeznek. A platformok elôválasztásokon alulmaradt jelöltjei nem indultak függetlenként, amit azonban sok más jelölt megtett. Érdekesen alakult a választások kimenetele azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számbeli többséget alkot, de jelentôs arányban román szavazók is vannak. Sok esetben az elôválasztást megnyerô RMDSZ-jelölt a választásokon alulmaradt az elôválasztásokat elveszítô, de függetlenként induló jelölttel szemben. Ezekben az esetekben a választást a román szavazók döntötték el, akik inkább a szervezeti háttérrel nem rendelkezô független jelöltet támogatták.

Az elôválasztások nem vezettek eredményre azokon a településeken sem, amelyeken a helyi közösségen belüli érdekcsoportok közötti viszony nagymértékben megromlott. Ott, ahol az egymásnak feszülô érdekcsoportok egyike "birtokolta" az RMDSZ helyi szervezetét, a konkurens csoport - az egyenlôtlen esélyekre hivatkozva - nem vállalta az RMDSZ "birtokosainak" szervezésében lefolytatott elôválasztáson való részvételt. Listaállításra több lehetôség kínálkozott, ezek közül kettônek lehet kihatása az RMDSZ-re: a román pártok, valamint a civil szervezetek jogalanyiságát felhasználó listaállítás. Az igazi meglepetést a pártlistára leadott szavazatok magas száma jelentette10, erre mindeddig nem volt precedens. Elôször került sor a kisebbségi érdekvédelmet vállaló civil szervezetek jelöltállító jogosítványának igénybevételére11 is, a politikai elit ezzel mindeddig nem élt.

A kérdés azért is figyelmet érdemel, mert a választási törvény elônyben részesíti, aránytalanul sok mandátumhoz juttatja azokat, akik a
szavazatok kisebbik hányadát szerzik meg, de elérik a választási küszöb átlépéséhez szükséges szavazatszámot.12 Amennyiben hosszú távon érvényben marad a választási törvénynek ez a rendelkezése - és valószínû, hogy érvényben marad, hiszen a nagyobb pártoknak kedvez -, az RMDSZ egyik legnagyobb belsô kérdése az lesz, hogy milyen eszközökkel lehet a szövetségen belül meglévô ellentéteket az RMDSZ szervezeti keretei között tartani.

Az elôválasztások intézményesítése az RMDSZ helyi szervezetei számára tulajdonképpen azt jelentette, hogy a jelöltállítás kikerült a hatáskörükbôl, vagyis az SZKT ezt a jogot átruházta a választókra. Az eljárás növeli az önkormányzati mandátumszerzés lehetôségét a közösség érdekében eddig is eljáró, az RMDSZ szervezeti életében azonban feladatokat nem vállaló személyek számára. Tehát tovább csökkenti a szervezeti életben való részvételt, a jó értelemben vett "aktivista" szerep vonzerejét. Az adott közösség elvárásai és a szövetség testületeinek rekrutációs elvei közötti feszültséget minden bizonnyal nem lehet feloldani, az RMDSZ-nek azonban arra kell törekednie, hogy e kettô ne kerüljön élesen szembe egymással. Az azonban valószínû, hogy a jelöltállítás választóknak való átengedése jótékony hatással lesz az RMDSZ társadalmi megítélése szempontjából.

Hatással lesz az RMDSZ szervezeti keretére az önkormányzatok súlyának növekedése is. A parlament az elmúlt néhány évben sok, az önkormányzatok keretfeltételeire vonatkozó törvényt fogadott el, és lassan-lassan megteremtette annak lehetôségét, hogy az önkormányzatok valós hatalmi pozíciót jelentsenek; Románia integrációs folyamatba való bekapcsolódása során megnyíló uniós erôforrások is ebbe az irányba hatnak. Ez akkor válik igazán jelentôssé, amikor az RMDSZ a parlamentben ellenzéki szerepbe kényszerül, hiszen lokálisan - az önkormányzatokban - ebben az esetben is többséget alkothat. Többek között ezzel magyarázható, hogy a kormányzati ciklus végén elindult a - fôleg megyei szintû - kormányzati tisztségviselôk (prefektusok, alprefektusok stb.) nagyarányú migrációja az önkormányzati tisztségek irányába.

Az önkormányzatok súlyának növekedése kihatással lehet a szövetség szervezeti keretére is. A kormányzati pozícióból eredeztethetô megyei hatalmi jogosítványokkal a területi szervezetek rendelkeznek, az önkormányzatok egyre bôvülô lehetôségei pedig az RMDSZ helyi vagy területi szervezeteinek csak közvetetten alárendelt polgármester és önkormányzati frakció hatáskörébe tartoznak. Ez a folyamat egy adott település hatalmi viszonyaiban eltolódást eredményezhet az önkormányzatok irányába. A jelenség tulajdonképpen nem új, az önkormányzati tisztségek hatalmi primátusa a szövetség helyi szervezetei felett eddig is megfigyelhetô volt, ez azonban inkább az etnikai tömbön belüli kisebb községekre korlátozódott. A megyei önkormányzatok és a megyeszékhely/területi szervezet székhelye esetében az RMDSZ-frakciók eddig is a szövetség vezetô tisztségviselôibôl rekrutálódott - fôleg azokban a helységekben, ahol a jelölés közvetett módon történt. Hosszabb távon valószínû, hogy az önkormányzati tisztségviselôk az RMDSZ szövetségi intézményeiben is egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. Lehet, hogy a szövetség hatalmi képletében ez a folyamat idôvel új típusú alkukat tesz szükségessé.

 

Az önkormányzatiság hatása
az RMDSZ-programokra és -jövôképekre

Fontos fejlemény a politikai pozíciók területi újraelosztása. A választási küszöb bevezetése, amely a számbeli kisebbségben élô közösségek képviseletének visszaszorulása, valamint a Székelyföld súlyának növekedése irányába hat, valószínûleg hatással lesz a szövetség hatalmi viszonyaira, ami elôbb-utóbb a programban is hangsúlyeltolódásokat fog eredményezni. Megköveteli a szórványstratégia módosítását - a civil társadalom kiemeltebb támogatását - elsôsorban Dél-Erdélyben, valamint az olyan megyékben, vidékeken, mint például Máramaros vagy Beszterce környéke. Ugyanakkor világossá vált, hogy a Székelyföld egységes megjelenítése, egységként kezelése az RMDSZ-en belül nem lehetséges, sôt, valószínû, hogy az RMDSZ-en belüli pluralizmus, divergens irányzatok kiindulópontja egyre inkább a Székelyföldre tevôdik át. Annál is inkább, mivel jelenleg az RMDSZ-en belüli formális pluralizmus nem valódi érdekcsoportokat és alternatívákat jelenít meg.

A politika alapvetô kettôssége - az identitás és cselekvés ellentéte13 - az önkormányzati választások esetében kettôs elvárást teremt a jelöltekkel szemben. Egyrészt válaszokat kell adniuk a lokalitás napi - gazdálkodási - gondjaira, a választók ama kérdéseire, mit tesznek majd azért, hogy ne legyenek gödrök az utcán, s a szemetet idejében elhordják stb. Másrészt egy olyan jövôképet is fel kell mutatniuk, amellyel a választó azonosul, amellyel - úgy érzi - feloldódik a helyi közösségben, s az így utódai számára is megélhetô (érték)közösség lesz.14

A 2000-es önkormányzati választások erdélyi eredményei a megosztott, "split vote" típusú szavazatok15 politikai szerepét helyezték elôtérbe.

Bár a leginkább pártopciók szerinti szavazatokat összegzô megyei listák szerint a PDSR vezetô nagypártnak tûnik Erdélyben is, a 16 erdélyi megyeszékhelyen mindössze két PDSR-s és egy nagyromániás polgármester gyôzött, a többi az 1996-2000 között hatalmon levô koalíció jelöltjei, illetve a függetlenek közül került ki. Ez csakis a "megosztott szavazatok" révén volt lehetséges, s olyan személyiségeket tolt az elôtérbe, akik inkább megfeleltek a helyi közösség kettôs elvárásainak16.17Ez arra utal, hogy az elmúlt négy év során a jelenlegi koalíció helyi politikusai jobban beépültek a helyi társadalmakba.

Ez nem csak a helyi programok fontosságát, hanem azok helyi jövôképekkel való egyezését (illetve a programok jövôképek révén való legitimációját) is az elôtérbe helyezi, tehát olyan kérdéseket vet fel, amelyekre az RMDSZ programja önmagában nem tud válaszokat adni.

Azt már vezetô RMDSZ-politikusok is felismerték, hogy sok helyi és kistérségi programra van szükség, s hogy az RMDSZ érzékeny júniusi veszteségei mögött - többek között - e programok hiánya rejlik, amelyre a központilag vezényelt kampány nem talált (nem találhatott) megoldást. A kérdés azonban fordítva is felmerül: amennyiben a helyi programok elkészülnek, az RMDSZ létezô programja tartalmazza-e ezek integrálásának a lehetôségeit?

 

---------------------------------------

1 Az RMDSZ csak az erdélyi megyék esetében állított megyei önkormányzati listát.

2 Forrás: http://domino.kappa.ro/election/locale2000.nsf/All/Home

3 A Központi Választási Iroda adatai a Mediafax hírügynökség június 8-i és 22-i jelentései alapján.

4 Hargita megyében négy mandátumnak megfelelô szavazatszámot kapott az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) megyei jelöltlistája - e szavazatok lényegében az RMDSZ szavazataiból hiányoznak.

5 Források: 1992 - Monitorul Oficial al României, IV. 1992. 257.;

1996 - http://www.kappa.ro/guv/bec96loc/rz96lcgf.html;

2000 - http://domino.kappa.ro/election/locale2000.nsf/All/Home

6 A küszöbérték megegyezik a választási együtthatóval, a 21-nél kisebb létszámú önkormányzati testületek esetében pedig 5%.

7 A független jelöltek mandátumszerzési lehetôsége nagymértékben csökkent, ugyanakkor a választási küszöb bevezetése nyomán a visszaosztás során a pártok többletmandátumokhoz jutottak.

8 Az RMDSZ az 1996-os helyzethez képest 55 községben elvesztette képviseletét, és csak egy új községben szerzett mandátumot.

9 A közvetett módon választott tisztségviselôk száma: 4 megyei tanácselnök, 9 alelnök, valamint 184 alpolgármester. Forrás: RMDSZ az önkormányzatokban. Nevek, címek és tisztségek adattára. Kolozsvár, 2000.

10 Elfogadta az SZKT 1999. szeptember 18-án Marosvásárhelyen megtartott ülésén. Forrás: RMDSZ Közlöny 37. szám, 2000. február-március.

11 Gyergyószentmiklóson a Nemzeti Liberális Párt (PNL) listáját "használva" hét RMDSZ-tag szerzett városi képviselôi mandátumot.

12 Az Udvarhelyért Polgári Egyesület Udvarhelyen helyi, Hargita megyében pedig megyei jelöltlistát állított és Udvarhely városában nyolc, a megyei testületben pedig négy mandátumot szerzett.

13 A törvény tartalmaz egy korrigálandó hibát is: a választási együtthatót az érvényes szavazatok összessége alapján számítják ki, nem pedig a választási küszöböt átlépô pártokra leadott szavazatok alapján. Ez az eljárás további aránytalan mandátumelosztást eredményez.

14 Vö. Schöpflin György: Ráció, identitás és hatalom. In: REGIO 1998/2.

15 Egyre fontosabbá válik a nemzedéki kérdés is, mert hosszabb távon a nemzedékek közötti viszony az, amely a szavazói magatartás változását befolyásolja. Vö. Seymour Martin Lipset: Homo politicus. Osiris Kiadó, Bp. 1995. 313-319.

16 "Split vote": a szavazó "megosztja" opcióit az egyes pártok között, egyféleképpen szavaz - például - a megyei képviselôjelölt-listákra, s másképpen akkor, amikor a polgármesterre vagy a helyi jelöltekre voksol.

17 Nagyszeben újonnan választott szász polgármestere, Klaus Johannis is e kettôs elvárásnak megfelelô személyiség: egyrészt a szász gazdálkodási erényeket jeleníti meg, másrészt azokat az aspirációkat, amelyek nyugati kapcsolatok révén kívánják fejlôdési pályára helyezni a várost. De megosztott szavazásra került sor Székelyudvarhelyen is, ahol egyrészt az RMDSZ helyi képviselôjelölt-listája, másrészt a független Szász Jenô polgármesterjelölt gyôzött.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék