magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» I. ÉVFOLYAM - 1995. 2. (2.) SZÁM - Alkotmányjogi helyzet Romániában
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Románia 1938. évi Alkotmánya

II. Carol,

Isten kegyelmébôl és a nemzet akaratából Románia királya.

Az élôknek és jövendôknek egészséget.

A román nép beleegyezésével elrendeljük:

ALKOTMÁNY

I. CÍM

Románia területérôl

1.§. - A román királyság egységes és oszthatatlan nemzeti állam.

2.§. - Románia területe elidegeníthetetlen.

3.§. - Románia területére idegen népfajok nem telepíthetôk.

II. CÍM

A románok kötelességeirôl és jogairól

I. FEJEZET.

A románok kötelességeirôl

4.§. - Az összes románok faji és vallási különbségre való tekintet nélkül kötelesek a hazát életcéljuk legfôbb alapjának tekinteni és a haza területi épségének, függetlenségének és méltóságának védelmében magukat feláldozni, munkájukkal erkölcsi felmagasztalásához és gazdasági fejlôdéséhez hozzájárulni, hûséggel viselni a közterheket, amelyeket a törvények elôírnak és önként hozzájárulni a közfeladatokhoz, amelyek nélkül az állam nem élhet.

5.§. - Az összes román állampolgárok faji és vallási különbség nélkül a törvény elôtt egyenlôk és ennek tisztelettel és engedelmességgel tartoznak.

Senki sem érezheti magát felmentve polgári, katonai, köz- vagy magánkötelességeinek teljesítése alól, akár vallási, akár más meggyôzôdése alapján.

6.§. - A román állam nem ismer el társadalmi osztálykülönbséget. Az adókivetésben elôjogok alkalmazása tilos. Az adók csökkentése és növelése csak általánosan és törvény által meghatározott módon történhetik.

7.§. - Egyetlen románnak sincs megengedve, hogy élôszóval vagy írással az állam kormányformájának megváltoztatását, mások vagyonának felosztását vagy szétosztását, adótörlést vagy osztályharcot hirdessen.

8.§. - Az összes rítusok és felekezetek papjai részére tilos, hogy szellemi tekintélyüket politikai propaganda szolgálatába állítsák, mind a hitélet és a szertartások számára fenntartott helyiségekben, mind azokon kívül.

Senkinek sem engedtetik meg a politikai propaganda az istentiszteleti helyiségekben vagy a vallásos megnyilatkozásokon.

Tilos bármiféle politikai egyesülés vallásos alapon vagy címen.

A törvényekben elôírt személyeken, feltételeken és módokon kívül senkinek sincs joga esküt kivenni vagy letenni.

9.§. - Az a román, aki a kormány elôzetes engedélye nélkül idegen állam szolgálatába lép vagy idegen katonai alakulathoz csatlakozik, jog szerint elveszíti román állampolgárságát.

Ha valaki bármely idôtartamra és bármely okból idegen hatalom védelme alá helyezi magát, jog szerint elveszíti román állampolgárságát.

Az ily módon elvesztett állampolgárság csak honosítás útján szerezhetô vissza.

II. FEJEZET

A románok jogairól

10.§. - A románok élvezik a lelkiismereti szabadságot, a munkaszabadságot, a tanszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, az egyesülési szabadságot, valamint mindazon szabadságokat, melyekbôl a törvényekben foglalt jogok származnak.

11.§. - A román állampolgárság házasság, leszármazás, elismerés és honosítás útján szerezhetô meg. A honosítás törvény által egyénenként adatik meg és nincs visszaható hatálya. A férj honosítása kiterjed a feleségre és a szülôké a kiskorú gyermekeikre is.

12.§. - A személyes szabadság biztosítva van.

Senki ellen sem lehet eljárást vagy motozást lefolytatni másként, mint a törvények által meghatározott esetekben és módon.

Senki sem fogható el vagy tartóztatható le másként, mint indokolt bírói határozat alapján, melyet vele a letartóztatás percében vagy legkésôbb attól számított 24 óra alatt közölni kell.

Nyilvánvaló bûnösség vagy sürgôsség esetén a letartóztatás nyomban megtörténhetik, a határozatot azonban 24 órán belül meg kell hozni és az elôzô bekezdés értelmében közölni.

13.§. - Senkit sem lehet akarata ellenére törvényes bíróságoktól elvonni.

14.§. - A lakás sérthetetlen.

Semmiféle házkutatás sem foganatosítható másként, mint az illetékes hatóságok részérôl, a törvény által meghatározott esetekben és alakszerûségek szerint.

15.§. - A halálbüntetés háború idején, a katonai büntetô törvénykönyv által megállapított esetekben alkalmaztatik.

A minisztertanács elhatározhatja az elôzô bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását békeidôben is, az uralkodó, a királyi család tagjai, külföldi államfôk és állami méltóságokat betöltô személyek elleni merénylet esetén, ha a merénylet hivatásuk gyakorlása közben érte ôket, továbbá rablógyilkosság és politikai gyilkosság esetén.

16.§. - Mindennemû tulajdon, valamint a magánosokkal és az állammal szembeni hitellevelek sérthetetlenek és mint ilyenek biztosítva vannak.

Mindenki szabadon rendelkezik saját javai fölött, a törvényes elôírásoknak megfelelôen.

A közjavak csak a törvényben megállapított szabályok és mód szerint kezelhetôk és idegeníthetôk el. Semmiféle törvény sem állapíthatja meg a vagyonelkobzás büntetését, kivéve a hazaárulás és a közpénzek elsikkasztásának eseteit.

Senki tulajdona sem sajátítható ki másként, mint közérdekbôl, az igazságszolgáltatás által megállapított igazságos és elôzetes kártérítés után a törvényeknek megfelelôen. Közérdek alatt csak olyan esetek érthetôk, amelyek természetük szerint mindenkinek a hasznára vannak, tényleges vagy esetleges módon.

A honvédelem, a katonai, közegészségügyi, kulturális érdekû munkálatok, szárazföldi, vízi és légi közlekedési utak, piacok és törvények által meghatározott közmunkák közhasznú esetein kívül más esetek csakis a törvényhozás két háza szavazatainak kétharmada által megszavazott törvényekkel állapíthatók meg.

17.§. - A bányarétegek, valamint az altalaj mindennemû kincse az állam tulajdona. Kivételt képeznek a közös kôtömegek, építési anyagokat szolgáltató kôbányák és a tôzegtelepek, az állam által korábbi törvények alapján szerzett jogok sérelme nélkül.

Külön bányatörvény szabályozza majd ezeknek a javaknak értékesítését, megállapítva a tulajdonos jogait, amelyek legalább ötven százalékát teszik majd a hozadéknak és az engedély hektáronkénti árának, egyben pedig utalva arra is, hogy milyen mértékben vesznek ezek részt az említett javak kihasználásában.

Az állam javára eddigi engedmények által szerzett jogok továbbra is tiszteletben maradnak.

18.§. - A nagy és kis utak, utcák, amelyek az állam, a megyék, városok és községek gondozása alá tartoznak, folyamok és hajózható vagy tutajozható folyók, a partnövedékek, azok a helyek, ahonnan a tenger vize visszavonul, a természetes vagy mesterséges kikötôk, a partok, ahol a hajók horgonyt vetnek, a légûr, azok a vizek, amelyek motorikus erôt állítanak elô és amelyek közcélokra felhasználhatók, és általában mindazok a javak, amelyek nem képeznek magántulajdont, a köztulajdon tartozékainak tekintendôk.

19.§. - A lelkiismeret szabadsága korlátlan.

Az állam az összes vallásfelekezeteknek egyenlô szabadságot és védelmet biztosít, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrendbe, a jó erkölcsökbe és az állam biztonságába.

Az ortodox keresztény egyház és a görög katolikus egyház román egyházak. Az ortodox keresztény vallás a románok nagy többségének vallása lévén, az ortodox egyház az uralkodó egyház a román államban, míg a görög katolikus egyháznak elsôbbsége van a többi felekezetek elôtt.

A román ortodox egyház a jelenben és jövôben független minden idegen fennhatóságtól, a hitelvek tekintetében azonban megmarad egysége a keleti ökumenikus egyházzal.

Az ortodox keresztény román egyház lelki és kánoni kérdései egyetlen zsinati hatóság alá tartoznak.

Az állam és a különbözô felekezetek viszonyát külön törvények szabályozzák.

20.§. - Az anyakönyvi cselekmények a magánjog körébe tartoznak.

E cselekmény véghezvitelének mindig meg kell elôznie az egyházi áldást, mely kötelezô az összes felekezetek tagjaira.

21.§. - Az oktatás szabad, a külön törvények által megállapított feltételek mellett, amennyiben nem ütközik a közrendbe és a jó erkölcsökbe, valamint az állam érdekeibe.

Az elemi oktatás kötelezô. Ez az oktatás az állam iskoláiban ingyenesen történik.

22.§. - Az alkotmány mindenkinek biztosítja a törvények által megszabott keretek között és feltételek mellett azt a jogot, hogy gondolatait és véleményét szóban, írásban, képben, hanggal vagy más eszközzel közölhesse és nyilváníthassa.

23.§. - A levelek, táviratok és távbeszélgetések titka sérthetetlen. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az igazságszolgáltatás köteles a törvény értelmében értesüléseket szerezni.

24.§. - A román állampolgároknak jogukban áll békésen vagy fegyvertelenül összegyûlni mindennemû kérdések megtárgyalására, alkalmazkodva ama törvényekhez, melyek e jog gyakorlását szabályozzák.

A közutakon vagy a szabadban történô gyûlések, felvonulások és tüntetések a rendészeti törvényeknek és rendeleteknek vannak alávetve.

25.§. - Bárkinek jogában áll egy vagy több személy által aláírt kérvénnyel a közhatóságokhoz fordulni, a kérvényezés azonban csak az aláíró személyek nevében történhetik.

Csak szervezett hatóságokat illet meg az a jog, hogy a közösség nevében kérvényezhessenek.

26.§. - A román állampolgároknak joguk van egyesülni, alkalmazkodva a törvényekhez.

A szabad egyesülés joga nem foglalja magában a jogi személyiség alkotásának jogát is. A feltételeket, melyek mellett a jogi személyiség elismertetik, törvény állapítja meg.

27.§. - A polgári és katonai köztisztségek és méltóságok csak román állampolgárokkal tölthetôk be, figyelembe véve a román nemzet többségi és államalkotó jellegét.

Külföldi alattvalók csak a törvény által megállapított esetekben tölthetnek be ilyen tisztségeket.

A Románia területén levô idegenek a személyek és javak általános törvényes védelmében részesülnek.

Romániában bármilyen címen csak a románok és a honosított románok szerezhetnek és bírhatnak tulajdonban földbirtokot. Idegennek csupán eme ingatlanok értékére van joguk.

28.§. - Idegen kitüntetéseket románok csak a király engedélyével viselhetnek.

Törvényes felhatalmazás nélkül nem létesíthetôk, nem adhatók és nem viselhetôk semmiféle jelvények, címerek, érmek, vagy egyenruhák.

III. CÍM

Az államhatalomról

29.§. - Minden államhatalom a román nemzettôl ered.

Ezek azonban nem gyakorolhatók máskép, mint megbízás útján és a jelen alkotmányban megállapított elvek és szabályok szerint.

30.§. - A király az állam feje.

31.§. - A törvényhozói hatalmat a király a nemzetképviselet útján gyakorolja, amely két házra oszlik: a szenátusra és képviselôházra.

A király szentesíti és hirdeti ki a törvényeket.

A királyi szentesítés elôtt a törvény érvénytelen.

A király megtagadhatja a szentesítést.

Egyetlen törvény sem terjeszthetô királyi szentesítés alá, mielôtt azt a két ház meg nem tárgyalta és többsége el nem fogadta.

A két ház által megszavazott törvények kihirdetésérôl az igazságügy-miniszter gondoskodik, aki egyben az állam nagy pecsétjének ôre is.

A törvénykezdeményezési jog a királyé.

A két törvényhozó ház saját kezdeményezésébôl csak az állam általános érdekében javasolhat törvényeket.

Csak a törvényhozói hatalom értelmezheti hitelesen a törvényeket.

Semmiféle törvény vagy általános, illetve községi közigazgatási rendelet nem bír kötelezô erôvel addig, amíg azt a benne meghatározott módon ki nem hirdetik.

32.§. - A végrehajtói hatalom a királyt illeti meg, aki azt az alkotmányban meghatározott módon kormánya által gyakorolja.

33.§. - A bírói hatalmat a bírói hatóságok gyakorolják.

A bírói határozatokat a törvény nevében hirdetik ki.

Ezeket a király nevében hajtják végre.

I. FEJEZET

A királyról

34.§. - A király alkotmányos hatalma Ô Felsége Hohenzollern-Sigmaringen I. Károly egyenes törvényes leszármazóinak ágában öröklôdik, férfirôl-férfire, az elsôszülöttség rendje szerint, a nôk és ezek leszármazóinak állandó kizárásával.

Ô Felsége leszármazói a keleti ortodox vallásban nevelendôk.

35.§. - Ô Felsége Hohenzollern-Sigmaringen I. Károly király fiúleszármazóinak nemlétében a trónöröklés átháramlik fivérei közül a legidôsebbre és azok leszármazóira az elôzô §-ban megállapított szabályok szerint.

Ha fivérei és azok leszármazói közül senki sem lenne többé életben vagy elôre kijelentenék, hogy nem fogadják el a trónt, akkor a király az országgyûlés beleegyezésével kijelölheti utódját Nyugat-Európa valamely szuverén uralkodóházának tagjai közül, az országgyûlés hozzájárulásával, mely a 36. §-ban meghatározott módon adatik meg.

Ha sem az egyik, sem a másik eset nem áll be, a trón üresedésben van.

36.§. - Trónüresedés esetén mind a két ház együttes ülésre gyûl össze, még összehívás nélkül is és legkésôbb az összeülésétôl számított nyolcadik napon királyt választ Nyugat-Európa valamely szuverén uralkodóházából.

Mindkét ház tagjai háromnegyed részének jelenléte és a jelenlevô tagok kétharmad többsége szükséges e választás megejtéséhez. Abban az esetben, ha a fent írt határidô alatt az országgyûlés nem jutna eredményre, akkor a kilencedik napon délben az egybegyûlt házak a jelenlevô tagok számára való tekintet nélkül abszolút többséggel megejtik a választást.

Ha a trónüresedés idején fel volnának oszlatva, a következô §-ban meghatározott módon kell eljárni.

Trónüresedés esetén az egybegyûlt házak három személybôl alkotott királyi helyhatóságot neveznek ki, amely a király trónra lépéséig gyakorolja a királyi hatalmat.

Az összes fent említett esetekben a szavazás titkos.

37.§. - A király halála alkalmával a házak összehívás nélkül is legkésôbb a holttá nyilvánítás utáni tizedik napon összeülnek.

Ha történetesen a házak elôbb fel lettek volna oszlatva és a feloszlató határozatban ennél a tíz napnál késôbbi idôpontra lettek volna összehíva, akkor a régi házak ülnek össze addig, amíg összejön a helyükre lépni hivatott országgyûlés.

38.§. - A király halálának idejétôl kezdve a trónörökös eskütételéig a király alkotmányos jogait a román nemzet nevében a miniszterek minisztertanácsban saját felelôsségükre gyakorolják.

39.§. - A király a betöltött 18. életévvel válik nagykorúvá.

Trónra lépése alkalmával az egybegyûlt házak kezébe a következô esküt teszi le: "Esküszöm, hogy a román nemzet alkotmányát és törvényeit megôrzöm, nemzeti jogait és területi épségét fenntartom."

40.§. - A király kormányzót és két helyettest nevezhet ki, akik a király halála után a trónörökös kiskorúsága idejében a királyi hatalmat gyakorolni fogják.

Ez a kinevezés az országgyûlés beleegyezésével történik a jelen alkotmány 36.§-ában elôírt módozatok szerint.

A kormányzó egyszersmind a gyámságot is gyakorolja a kiskorú király felett.

Ha a király halálakor nincs ilyen kormányzó kinevezve és a trónörökös kiskorú, a két ház egybegyûlve nevezi ki a kormányzót és két helyettesét a jelen alkotmány 36.§-ában elôírt módozatok szerint.

A kormányzó és helyettesei addig nem léphetnek tisztjükbe, amíg a két egybegyûlt ház elôtt le nem teszik a jelen alkotmány 39.§-ában elôírt esküt.

A kormányzó halála esetén az idôsebb helyettes foglalja el helyét, amikor is az elôzô szakasz értelmében új helyettest kell választani.

41.§. - Abban az esetben, ha a király képtelen az uralkodásra, a nagykorú trónörökös gyakorolja egyedül és jog szerint a kormányzói jogot. Ha a trónörökös még kiskorú, a minisztertanács, miután törvényes módon megállapította a királynak az uralkodásra való képtelenségét, határozathozatalra azonnal összehívja a törvényhozó házakat.

42.§. - Az alkotmányt a kormányzói uralom alatt módosítani nem lehet.

43.§. - A király nem lehet egyben más állam feje is a házak beleegyezése nélkül.

Errôl a kérdésrôl egyik ház sem dönthet, csak abban az esetben, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van és a határozatot a jelenlevô tagok szavazatainak kétharmad többségével hozzák meg.

44.§. - A király személye sérthetetlen. Miniszterei felelôsséggel tartoznak.

A király államhatalmi ténykedéseit miniszternek kell ellenjegyeznie, ami által ezekért felelôssé válik.

Kivételt képez a miniszterelnök kinevezése, ami ellenjegyzés nélkül történik.

45.§. - A király évente legalább egyszer összehívja a törvényhozó házakat és az ülésszakot trónbeszéddel megnyitja, amelyre a házak választ terjesztenek fel.

A király rendeli el az ülésszak bezárását.

Ô van jogosítva mindkét házat egyszerre vagy csak egyet közülük feloszlatni. A feloszlató határozatnak magában kell foglalnia a választók és az új házak összehívását.

A király elnapolhatja a házakat. A törvényhozó házak jogosultak az elnapolástól számított egy év után összeülni, ha idôközben össze nem hívták ôket.

46.§. - A király nevezi ki és menti fel minisztereit.

Jogában áll elengedni bûnügyekben a büntetéseket, kivéve a miniszterekre megállapítottakat.

Nem függesztheti föl a vizsgálatot vagy az ítélkezést és semmiképpen sem avatkozhatik bele az igazságszolgáltatás menetébe.

A köztisztségeket a törvényeknek megfelelôen ô tölti be és ô gyakorolja a megerôsítést.

Új tisztségeket külön törvény nélkül nem létesíthet.

Ô készíti a törvényekhez a szükséges végrehajtási utasításokat, anélkül hogy a törvényt módosítaná, és anélkül hogy valakit felmentene ezek végrehajtása alól.

Azon idô alatt, amíg a törvényhozó házak fel vannak oszlatva, valamint két ülésszak között, bármire vonatkozólag törvényerejû rendeleteket hozhat, amelyek megerôsítés végett a törvényhozó házak legközelebbi ülése elé terjesztetnek.

Ô a hadsereg feje.

Jogában áll háborút üzenni és békét kötni.

Ô adja a törvény értelmében a katonai rendfokozatokat.

Ô adja a román kitüntetéseket.

Ô küldi a nagyköveteket és meghatalmazott minisztereket az idegen államfôk mellé.

Ôt illeti meg a pénzverés joga külön törvény szerint.

Ô köt meg idegen államokkal politikai és katonai szerzôdéseket. Hogy az Általa megkötött kereskedelmi, hajózási és más hasonló egyezményeknek belföldön törvényes érvényük legyen, ezeket a törvényhozás házai elé kell terjeszteni és jóvá kell hagyatni.

47.§. - A civillistát törvény állapítja meg.

II. FEJEZET

Az országgyûlésrôl

48.§. - A törvényhozó házak tagjai a Nemzetet képviselik és megbízásukat csak a törvényes eskü letétele után gyakorolják.

49.§. - Minden ház maga állapítja meg házszabályaiban megalakulásának és mûködésének módját.

50.§. - A mindkét ház választásának érvényesítését és a tagok jogosultságának megvizsgálását a Semmítôszék végzi a testületek összeülésére kitûzött idôpont elôtt.

51.§. - Senki sem lehet egy idôben mindkét ház tagja.

52.§. - Ha a végrehajtói hatalom képviselôket és szenátorokat nevez ki fizetéssel járó hivatalba, melyet elfogadnak, ezek jog szerint elvesztik nemzetképviselôi megbízatásukat.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a miniszterekre és államtitkárokra.

53.§. - A törvényhozó házak tagjai nem védelmezhetnek az állammal szemben magánérdekeket; nem vehetnek részt azoknak a vállalatoknak az igazgatóságaiban, amelyek szerzôdéses viszonyban állanak az állammal, megyékkel vagy községekkel.

54.§. - Minden határozathozatal a szavazatok abszolút többségével történik, kivéve az alkotmány által megállapított eseteket.

Szavazategyenlôség esetén a tárgyalt javaslat elutasítottnak tekintendô.

A házak akkor tarthatnak üléseket, ha a névjegyzékbe felvett tagok felénél eggyel több tag van jelen.

55.§. - A házak minden tagjának joga van kérdéseket intézni a miniszterekhez, amelyekre azoknak felelniük kell a házszabályokban elôírt határidôn belül.

56.§. - Egyik ház tagja ellen sem lehet vizsgálatot indítani megbízatása közben kinyilvánított véleményeiért és szavazataiért.

57.§. - Tettenérés esetét kivéve, bûncselekmények miatt egyik ház tagja sem lehet az ülésszakok ideje alatt eljárás alatt, csak annak a háznak az engedélyével, amelynek az illetô tagja.

A házak bármelyik tagjának a fogva tartása vagy az ellene való eljárás felfüggesztetik az ülésszak idejére, ha a ház ezt kéri.

58.§. - A házak külön tárgyalnak és határoznak a jelen alkotmányban pontosan felsorolt esetek kivételével.

59.§. - Az ülések rendészetét az elnökök egyedül gyakorolják, akik a házak jóváhagyásával rendelkeznek az illetô ôrséggel.

60.§. - A képviselôk és szenátorok napidíját törvény állapítja meg.

I. RÉSZ

A képviselôházról

61.§. - A képviselôház választott képviselôkbôl áll, akiket 30 évet betöltött olyan román állampolgárok választanak, akiknek a következô három csoport valamelyikéhez tartozó tényleges foglalkozásuk van:

1. Földmûvelés és kézimunka;

2. Kereskedelem és ipar;

3. Szellemi foglalkozások.

A választás titkos, kötelezô és személyes szavazással történik olyan kerületi beosztással, amely biztosítja a választók foglakozási ágának a képviseletét.

Választási törvény határozza meg a kerületeket és állapítja meg a fenti alapelvek szerint azt, hogy a férfiak és nôk közül kik a választók, továbbá a választóképtelenség, a jogvesztés, az összeférhetetlenség eseteit, a szavazási eljárást és a választások szabadságának biztosítékait, valamint a képviselôk számát is.

A megbízatás ideje 6 év.

62.§. - A képviselôház tagjává az választható, aki:

a) román állampolgár;

b) polgári és politikai jogait gyakorolhatja és az elôbbi §-ban felsorolt három csoport valamelyikéhez tartozó foglalkozást, amelynek választóit képviselni akarja, ténylegesen ûz;

c) 30-ik életévét betöltötte;

d) Romániában lakik.

A választójogi törvény fogja megállapítani a választhatósági képtelenség, az idôleges vagy végleges jogvesztés és az összeférhetetlenség eseteit.

II. RÉSZ

A szenátusról

63.§. - A szenátust a király által kinevezett szenátorok, a hivatalból jogosult szenátorok és a választott szenátorok alkotják, akiket az államban alkotott testületek tagjai választanak kötelezô, titkos és személyes szavazás útján a választási törvényben megállapítandó számban és a választók és választhatók, férfiak és nôk számára megszabott feltételek mellett.

A kinevezett szenátorok számaránya a választottakhoz viszonyítva ezek fele.

64.§. - Az államban és egyházban elfoglalt magas helyzetük alapján a szenátusnak hivatalból jogosult tagjai:

a) a trónörökös, betöltött 18 éves korától;

b) a királyi család összes nagykorú hercegei;

c) az ország pátriárkája és metropolitái;

d) a román-ortodox és görög katolikus egyházak megyéspüspökei, amennyiben az ország törvényei szerint választották meg ôket;

e) az állam által elismert vallásfelekezetek fejei, felekezetenként egy-egy, amennyiben az ország törvényeinek megfelelôen vannak megválasztva vagy kinevezve, és ha 200000 lélekszámnál több hívôt képviselnek;

f) a jelenlegi hivatalból jogosult szenátorok, akiket a jelen alkotmány kihirdetéséig ismertek el.

Az a) - e) pontok alatt bezárólag felsorolt hivatalból jogosult szenátorok megbízása azzal a minôséggel vagy méltósággal együtt szûnik meg, amelynek alapján azt nyerték.

A kinevezett és választott szenátorok megbízása kilenc évre szól. A választott szenátorok megbízását az alkotmány 48. §-ában elôírt eskü letételétôl számított három-három évenként újítják meg, és pedig mindig egyharmad arányban.

A megújító sorsolásra nem került utolsó harmad megbízását a kilenc év leteltéig megôrzi.

A kisorsolt mandátumokra a választási törvény szerint új választás írandó ki.

III. FEJEZET

A kormányról és a miniszterekrôl

65.§. - A kormányt a miniszterek és államtitkárok alkotják.

A miniszterek a király nevében gyakorolják a végrehajtói hatalmat az alkotmányban megállapított feltételek mellett és saját felelôsségükre.

A miniszterek csak a királlyal szemben viselik a politikai felelôsséget.

66.§. - A miniszterek együttvéve a minisztertanácsot alkotják, amelynek elnöke az, akit a király a kormányalakítással megbízott és aki a minisztertanács elnöke címet viseli.

Minisztériumokat és államtitkárságokat csak törvény útján lehet létesíteni és megszüntetni.

67.§. - Csak az lehet miniszter, aki legalább három nemzedék óta román. Kivételt képeznek azok, akik már eddig miniszterek voltak.

68.§. - A királyi család tagjai nem lehetnek miniszterek.

69.§. - Azok a miniszterek és államtitkárok, akik a házaknak nem tagjai, részt vehetnek a törvények megvitatásán, azonban nem szavazhatnak; a házak kérhetik a minisztereknek a tárgyalásokon való jelenlétét. A tárgyalásokat legalább egy miniszter jelenlétében lehet csak megkezdeni.

70.§. - Mind a király, mind a házak bármelyike kérheti a miniszterek elleni eljárást és a Semmítôszék elé való küldésüket, amely teljes ülésben egyedül illetékes felettük ítélkezni. Az ellenük indított polgári perekben és hivatásuk gyakorlásán kívül elkövetett bûnügyekben és vétségeikben az általános jog rendelkezései alá esnek.

A törvényhozó testületek által a miniszterek elleni eljárás megindítása csak a jelenlévô tagok kétharmad többségével mondható ki.

A vizsgálatot a Semmítôszék egyik bizottsága folytatja le, amely teljes ülésen kisorolt öt tagból áll. Ez a bizottság minôsíti a cselekményeket és dönt az eljárás folytatásáról vagy megszüntetésérôl.

A Semmítôszék elôtt a vádat az államügyészség képviseli.

A miniszteri felelôsségrôl szóló törvény állapítja meg a miniszterek felelôsségének eseteit és az alkalmazandó büntetéseket.

A hivatalából kilépett igazságügy-miniszter nem folytathat ügyvédi gyakorlatot, csak a kilépésétôl számított egy év múlva.

A hivatalukból kilépett miniszterek nem vehetnek részt olyan vállalatok igazgatóságaiban, a következô három évben, amelyekkel szerzôdést kötöttek.

71.§. - Bármely fél, akit valamely miniszter által kiadott vagy ellenjegyzett és az alkotmány vagy más érvényben levô törvény kifejezett szövegébe ütközô rendelet vagy intézkedés sért, az államtól az általános jog szerint pénzbeli kártérítést követelhet az elszenvedett kárért.

IV. FEJEZET

A törvényhozási tanácsról

72.§. - A törvényhozási tanács szervezeti törvényének alapján mûködik.

Minden törvényjavaslatnál kötelezô a törvényhozási tanács meghallgatása, mind a bizottságokhoz való utalás elôtt, mind utána, a költségvetési hitelekre vonatkozó javaslatok kivételével.

Egyetlen törvény végrehajtási utasítását sem lehet elkészíteni a törvényhozási tanács elôzetes megkérdezése nélkül, kivéve a törvényjavaslatokra vonatkozó alábbi bekezdésben megállapított esetet.

A törvényhozó testületek megkezdhetik a törvényjavaslatok tárgyalását a törvényhozási tanács beleegyezése nélkül is, ha ez a szervezeti törvényben elôírt határidôn belül nem adja meg hozzájárulását.

V. FEJEZET

A bírói hatalomról

73.§. - Bírói hatóságot csak törvény által lehet létesíteni.

Nem lehet létesíteni rendkívüli bizottságokat és törvényszékeket semmiféle címmel és elnevezéssel bizonyos bûnügyi vagy polgári perek eldöntésére vagy egyes személyek feletti ítélkezés céljából. Az esküdtbíróságok megszûnnek.

74.§. - Az egész román állam számára egyetlen Semmítôszék áll fenn.

75.§. - Csak a Semmítôszék teljes ülése dönthet a törvények alkotmányosságának a kérdésében és nyilváníthatja alkalmazhatatlanoknak az alkotmánnyal ellenkezô törvényeket. A törvények alkotmányellenességének kimondása csak az elbírált esetekre vonatkozik.

A Semmítôszék dönt a hatásköri összeütközések kérdéseiben.

A semmisség kimondása iránti panaszjog alkotmányjogi jellegû.

76.§. - A bírák elmozdíthatatlanok. Az elmozdíthatatlanságot külön törvény fogja megállapítani a jelen alkotmány kihirdetésétôl számított legkésôbb hat hónapon belül. Ebben az idôközben a fegyelmi büntetéseket királyi rendelet fogja kiróni.

77.§. - A katonai igazságszolgáltatást törvény szabályozza.

78.§. - A közigazgatási bíráskodás külön törvény alapján a bírói hatalom körébe tartozik.

A bírói hatalom nem illetékes a kormányzati és a katonai parancsjellegû ténykedések elbírálására.

VI. FEJEZET

A megyei és községi intézményekrôl

79.§. - A közigazgatási intézményeket törvények állapítják meg.

IV. CÍM

A pénzügyekrôl

80.§. - Bármilyen természetû adót csak törvény alapján lehet megállapítani és beszedni.

Csak az állam, megyék, községek és állami megbízást betöltô közintézmények javára lehet törvény által adókat létesíteni.

81.§. - Egyedáruságokat csak törvény útján lehet létesíteni és csak az állam, megyék és községek javára.

82.§. - Csak törvény által létesíthetôk az államkincstárt terhelô nyugdíj- vagy kegydíjalapok.

83.§. - A törvényhozó testületek minden évben lezárják a számadásokat és megszavazzák a költségvetést anélkül, hogy növelhetnék a javasolt kiadásokat.

Az állam minden bevételét és kiadását fel kell venni a költségvetésbe és a zárszámadásokba.

Ha a költségvetést nem szavaznék meg a kellô idôben, a végrehajtói hatalom a közszolgálatok szükségleteit az elôzô évi költségvetés alapján elégíti ki, azonban ezzel a költségvetéssel nem haladhatja túl egy évvel azt az évet, amelyre az megszavaztatott.

84.§. - Az összes állami bevételek és kiadások elôzetes és kezelési ellenôrzését a legfôbb állami számvevôszék végzi, amely minden évben a törvényhozó testületek elé terjeszti az általános jelentést az elmúlt év költségvetésének kezelési részleteirôl, a miniszterek által a költségvetés alkalmazásánál elkövetett szabálytalanságok feltüntetésével.

A számadások végleges rendezését a pénzügyi év lezárásától számított legkésôbb két évi határidô alatt kell a törvényhozó testületeknek elôterjeszteni.

Egy felsô ellenôrzôtestület fogja ellenôrizni és felülvizsgálni az összes közszolgálati ágakban a pénzkezelés törvényességét és helyességét.

Ez a testület a miniszterelnökség mellett fog mûködni a kormányelnök utasításai szerint.

85.§. - Azokat a külön pénztárakból származó alapokat, amelyekkel különbözô címeken a kormány rendelkezik, fel kell venni az állam bevételeinek általános költségvetésébe.

86.§. - Egész Románia részére egyetlen legfôbb állami számvevôszék áll fenn.

87.§. - A közpénzek elsikkasztása bûntett, és mint ilyen büntetendô.

V. CÍM

A haderôrôl

88.§. - Minden román állampolgár köteles a törvények szerint a haderô valamelyik eleméhez tartozni.

89.§. - A katonai rendfokozatok, kitüntetések és nyugdíjak csak bírói ítélet alapján vonhatók vissza.

90.§. - A haderô létszámát minden évre a törvényhozó testületek szavazzák meg.

91.§. - Semmiféle idegen fegyveres csapat másként nem fogadható az állam szolgálatába és nem léphet Románia területére vagy nem vonulhat át azon, mint valamely törvény alapján.

VI. CÍM

Általános rendelkezések

92.§. - Románia zászlójának színei: kék, sárga és piros, függôleges elhelyezésben.

93.§. - A kormány az állam fôvárosában székel.

94.§. - A román állam hivatalos nyelve a román nyelv.

95.§. - Eskü csak akkor tehetô le és csak akkor kötelezô, ha törvény rendeli el, amely ennek szövegét is meghatározza.

96.§. - Jelen alkotmányt sem egészében, sem részben nem lehet felfüggeszteni.

Államveszély esetén általános vagy részleges ostromállapot rendelhetô el.

VII. CÍM

Az alkotmány módosítása

97.§. - Jelen alkotmányt csak a király kezdeményezésére és a törvényhozó testületek elôzetes megkérdezésével lehet egészében vagy részben módosítani. Ezek meg fogják jelölni a módosítandó szövegrészeket is.

A törvényhozó testületek megkérdezése királyi leirattal történik, és ezek a szenátus elnökének elnökletével közös tanácskozásban kétharmad szavazattöbbséggel határoznak. A tanácskozás eredményét a két ház elnöke külön bizottság kíséretében a király tudomására hozza.

A módosított részeket pótló új szövegeket mindkét testület külön kétharmad többséggel szavazza meg.

VIII. CÍM

Átmeneti és befejezô intézkedések

98.§. - Az Ókirályságban az 1921. évi július 18-án, Besszarábiában az 1920. évi március 13-án, Erdélyben, Bánságban, Körös-vidéken és Máramarosban az 1921. évi június 13-án, Bukovinában az 1921. évi július 30-án kelt agrárreformot elrendelô törvények alapján kisajátított és szétosztott földbirtokok mint szerzett jogok tekintendôk, és úgy a jelenben, mint a jövôben minden, a fenti törvényekbôl fakadó vitás kérdés ezen az alapon bírálandó el.

Ezeknek a törvényeknek a rendelkezései, amelyeket az 1923. évi alkotmánytörvény 131.§-a foglal magában, alkotmányos jellegûek maradnak.

Az 1923. évi alkotmány 133.§-ában jóváhagyott rendelettörvények értelmében elnyert politikai jogok tiszteletben tartandók.

Az összes érvényben levô törvénykönyveket és törvényeket át kell vizsgálni a törvénykezés egységesítése és a jelen alkotmánnyal való összhangba hozataluk miatt. Addig érvényben maradnak. Jelen alkotmány kihirdetésétôl számítva érvénytelenek mindazok a törvények, szabályzatok és mindennemû más okmányok, amelyek az alkotmányban írtakkal ellentétben állanak.

Hasonlóképpen hatályát veszti a jelen alkotmány kihirdetésének napjától az 1923. március 28-án 1360. számú rendelettörvénnyel kihirdetett alkotmány is.

Bûnügyekben az esküdtszék tovább mûködik, míg a II. Károly büntetô törvénykönyvet és büntetô perrendtartást a jelen alkotmány 73.§-ában megállapított alapelvvel összhangba hozzák.

A törvényhozó testületek összehívásáig a rendeletek törvényerejûek és nem szorulnak jóváhagyásra.

A királyi család törvényei alkotmányos jellegûek, és csak az alkotmány módosítására elôírt eljárással változtathatók meg.

99.§. - A jelen alkotmány értelmében összehívandó törvényhozó testületek megválasztását az alkotmány 98.§-a szerinti, törvényerejû királyi rendelet fogja szabályozni, megállapítva a választói és választhatósági feltételeket mind a képviselôház, mind a szenátus számára, a választási kerületeket, a képviselôk és a szenátorok számát, valamint a választási eljárást.

Ez a rendelet alkotmányos jellegû és csak kétharmad többséggel módosítható.

100.§. - Jelen alkotmányt, miután a király kibocsátotta, a román nemzet elé terjesztik "tudomásulvétel és hozzájárulás végett."

Királyi rendelet határozza meg az erre vonatkozó eljárást.

E mûveleteknek és ezek eredményének a miniszterelnök által a király tudomására hozatala után a jelen alkotmány kihirdettetik és életbe lép.

 

CAROL MIRON,
a minisztertanács elnöke, Románia pátriárkája

 

ARTHUR VAITOIANU tábornok

Dr. I. COSTINESCU

Dr. AL. VAIDA-VOEVOD

VICTOR IAMANDI

G. G. MIRONESCU

MIRCEA CANCICOV

N. IORGA

ARMAND CALINESCU

Dr. C. ANGELESCU

I. ANTONESCU tábornok

GH. TATARESCU

CONSTANTIN ANGELESCU

C. ARGETOIANU

PAUL TEODORESCU tábornok

Dr. VOICU NIŢESCU

N. PETRESCU-COMNEN

GH. IONESCU-SISESTI


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék