magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 3. (25.) SZÁM - CIVIL SZERVEZŐDÉSEK ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


A Népies Irodalmi Társaság
Politikai Osztályának tájékoztatója
a romániai magyarság megszervezésérôl és a
népkisebbség helyzetének tanulmányozásáról (1924)*

Jelige: "Behatóan és lelkiismeretesen tanulmányozzák a magyar politikát, jogtudományt és filozó fiát, mert a magyar elnyomásnak gyökerei bizonyára a magyar tudományosság e szakaiba ereszkednek. E tanulmányaik eredményeit vigyék a nyilvánosság elé, úgy odahaza, mint külföldön. Jegyezzék fel, és gyûjtsék össze a magyar közigazgatás minden túlkapásait é s visszaéléseit, és azokat is vigyék a külföld ítélôszéke elé. Fordítsanak figyelmet a tót nép gazdasági viszonyaira. Tanulmányozzák a kivándorlás okait. Tegyék a tót nép erkölcsi és vallási kérdéseit érdeklôdésük és tanulmányuk tárgyává. Vizsgálják meg az úr és a szolga, a munkás és a munkaadó egymáshoz való viszonyát. Egyszóval folytassanak reális politikát, szakítva az eddigi romantikus politikával."

(Masaryk utasítása, amelyet 1897-ben a Tót Múzeumegyesület közgyûlése alkalmával az ôt Túroczbesztercén meglátogató tót fôiskolai tanulóknak adott. L. Defensio Nationis Hungariae. 124.)

"Mindig azt mondottam a Kárpátokon túl lakó románoknak: ne avatkozzatok a mi dolgainkba. Mi sem megyünk hozzátok, hogy nektek leckét adjunk. Mi nem avatkozunk bele a magyarokkal és a szászokkal való küzdelmeitekbe. Ti tudjátok a ti dolgotokat, s mi nem adhatunk nektek semmi tanácsot. De ne cselekedjetek semmit amíg velünk nem közöltétek. Mikor Babes és az Akadémiának Kárpátokon túl lakó tagjai hozzánk jöttek és azt kérdezték tôlem: mit szándékozom tenni velük? Azt felelem: ha valaki alig tudja saját kertjét megmûvelni, bolond, ha más ember kertjébe akar menni, hogy azt mûvelje meg."

(Bratianu Ion beszéde 1886-ban Ciureu és Ocasan kiutasítása tárgyában)

A tanulmányozó (asztal) társaság tekintetbe véve a nemzetiségi politikában igazán szakembernek tekinthetô Masaryk és idôsebb Bratianu jeligének vehetô nyilatkozatait, a helyes munkafelosztás elvének tekintetbe vételével folytatandó tanulmányaira vonatkozóan megvitatás tárgyává az alábbi munkaterv-vázlatot teszi:

I.

Tagjai közül az önként vállalkozó alkalmas egyéneket felkéri, hogy tegyék tanulmány tárgyává:

a) A románság történetét. Alapjául szolgálhat mint rövid vezérfonal Ion Lupas kolozsvári egyetemi tanár most megjelent "Istoria românilor" címû kézikönyve.

b) Ezzel párhuzamosan az összehasonlítás és magyar szempontból való helyes tájékozódás kedvéért dr. Ladihay "Erdély története" címû mûvének a magyarországi románokra vonatkozó részét.

c) Tanulmány tárgyává teendô a magyarországi románság politikai törekvésének története Jancsó B[enedek] mûvei és a román források alapján. Ez utóbbi szempontból kiváló fontosságúak Brote Eugen és Popovici Aurel német nyelven is megjelent mûvei, továbbá a Cartea de Aur címû többkötetes nagy anyaggyûjtemény.

d) A magyarországi összes nemzetiségi törekvések fejlôdéstörténete szempontjából kellô tájékoztatást nyújt Jancsó B[enedek]. "Defensio Nationis" címû könyve.

e) Ezzel kapcsolatosan különösebb tanulmány tárgyává teendô az erdélyi szászok történeti szerepe és nemzeti törekvéseiknek fejlôdéstörténete.

II.

Bitay Árpád vezetése mellett tanulmány tárgyává teendô a román szellemi fejlôdés egész története, különös tekintettel az irodalomra, a mûvészetre és a különbözô tudományokra, elsôsorban a nyelvészeti és történeti tudományokra abból a szempontból, hogy miként szolgálták ezek a román nemzeti törekvések ügyét. A figyelem kiterjesztendô azon szellemi érintkezésre is, amelyet a románság saját politikai és nemzeti törekvései érdekében elsôsorban a nyugati latin fajú nemzetekkel, különösen a franciákkal folytatott a 19. század harmadik évtizedétôl kezdve.

Tanulmány tárgyává teendôk a magyar kultúrának vallásos és politikai hatásai is, amelyeket az elmúlt századokban a románság szellemi életének kifejlesztésére gyakorolt.

III.

Tanulmányozandó a román alkotmány és jog fejlôdésének története is. E tanulmányok vezetésére, amennyiben távolról meg lehet ítélni, megnyerendô lenne dr. Balogh Arthur nyugalmazott egyetemi tanár.

E tekintetben forrásul szolgálhatnak Disescu tanár mûvei, továbbá a romániai politikai pártok történetével foglalkozó mûvek. A román képviselôház és szenátus naplói.

Aktuális és a közvetlen érdekek szempontjából ezek közül a legfontosabbak az 1919 óta megjelent kötetek. Ezek tanulmányozása alapos tájékoztatást nyújt azokról az elvekrôl és szempontokról, amelyek a különbözô román kormányokat a maguk nemzetiségi politikájában vezették.

Ezzel kapcsolatban összegyûjtendôk, illetôleg tanulmányozandók mindazok a könyvek, röpiratok, szemlecikkek és tanulmányok, amelyekben román részrôl a kisebbségi kérdéssel foglalkoztak. Ilyenek elsôsorban az Institutul Social kiadványai, amelyekben több olyan tanulmány jelent meg, amelynek tanulmányozása ebben az irányban igen fontos.

IV.

Tanulmány tárgyává teendô a régi és az új Románia gazdasági helyzete éspedig:

a) Románia mezôgazdasági helyzete az egyesülés elôtti és az egyesülés után. Románia egyesülés elôtti agrárviszonyairól magyar nyelven 1903-ban egy tanulmány jelent meg a Magyar Gazdák Szemléjében Jancsó Benedektôl, egy másik tanulmány ugyane szerzôtôl, tekintettel az 1907-i romániai agrárlázadásra, a Magyar Társadalomtudományi Szemle 1908-i évfolyamában. Ezen elôzetes tájékoztatásul szolgáló tanulmányok Kolozsvár könyvtáraiban bizonyára megkaphatók.

A régi Románia agrárviszonyainak tanulmányozása azért fontos, mert ez ország egész történetének és politikai fejlôdésének megértése az agrárviszonyok tanulmányozása nélkül helyesen meg sem érthetô, továbbá ezek szülték meg politikailag a cáránizmust, amelynek reprezentánsa a parasztpárt, a sugalmazó szelleme pedig a "Paysan du Danube" általunk még nem ismert lelke. Az a politikai párt és törekvés, amely Románia jövendô történetében valószínûen olyan szerepet fog játszani, mint játszott a múltban, a liberális párt.

b) A cáránizmus lényegét meg lehet ismerni Madgearu parasztpárti képviselô "Taranismul" címû könyvébôl. Ezen elôzetes tanulmány nélkül helyesen megérteni és megítélni az 1918 óta végrehajtás tárgyát alkotó különbözô agrárreformokat nem lehet. Megszerezvén ez irányban az általános tájékozódást, behatóbban tanulmányozandó az erdélyi agrárreform.

Hogy ez minô szempontokból történjék, tájékoztatásul elolvasandó a megküldendô "Mémoire présenté par le Comité des hongrois etc." címû füzet "La réforme agraire visant à faire disparaître la classe des etc." fejezete (60-111. lap).

Legcélszerûbb metódus az, ha valaki, aki a helyi viszonyokkal ismerôs, kiválaszt egy közigazgatási járást valamelyik olyan vidéken, amelyen a magyarok mint kisebbség vegyesen laknak a románokkal, és volt kiosztásra elegendô magyar földbirtok azon a területen, helyszíni vizsgálat és tanulmány alapján, biztos adatokra támaszkodva leírja, hogy ott minô módon és minô eredménnyel hajtották végre a reformot, feljegyezve minden szabálytalanságot és visszaélést.

Egy másik valaki az agrárreform végrehajtását az elôbbinek pendantjául tegye tanulmány tárgyává hasonló szempontokból olyan járásban, amelyben a magyarság túlnyomó számban lakik, és nincs is elegendô felosztásra fordítható magyar földbirtok. Legalkalmasabb erre egy székelyföldi járás.

E tanulmányokban egyik vezetô szempont annak vizsgálata legyen: minô hatása volt e reformnak egyrészt a termelésre, másrészt a földmûvelô parasztság gazdasági, erkölcsi és kulturális színvonalára vonatkozóan?

c) Tanulmányozandók az egész Románia, de különösen Erdély ipari, kereskedelmi és pénzügyi viszonyai. E tekintetben mintának szolgálhatnak Gyárfás Elemérnek "Románia hitelszervezetei s az erdélyi magyar pénzintézetek" címû tanulmánya, továbbá egy "Románia közgazdasági viszonyai" címû leküldendô gépírásos tanulmány. Forrásul használhatók a Román Statisztikai Hivatal kiadványai, továbbá a Buletinul Institutului Economic Românesc címû hivatalos füzetes kiadvány dr. Gheron Netta szerkesztésében.

Politikai szempontból a tanulmány különösebben abból a szempontból fontos, amelyben a jelenleg hatalmon levô liberális párt áll az új Románia pénzügyi, kereskedelmi és ipari életével, amely viszonynak egyenes eredménye az a sajátságos nacionalizálási eljárás, amely a jelenlegi liberális kormánynak legfôbb gazdaságpolitikai programja.

Románia közgazdasági állapotainak tanulmányozásánál nem szabad szem elôl téveszteni, hogy ez államban erôs iparosodási folyamat van megindulóban, amely hivatva lesz felszívni az erdélyi mezôgazdasági proletariátust. E proletariátusban a magyar uralom idején az erdélyi birtoktalan magyar parasztság jelentékenyen nagyobb számarányban volt képviselve, mint a román. Az agrárreform végrehajtása következtében feloszlott nagybirtokok cseléd és napszámos eleme a proletariátust még jobban megneveli, és az mint ipari munkásság igyekszik majd elhelyezkedni.

A magyar ipari munkásság helyzete, életfeltételei és viszonyai részletesebb tanulmányt és megfigyelést kívánnak, különös tekintettel arra, hogy az politikailag a szociáldemokrata párt keretében fog elhelyezkedni.

A magyar ipari munkásság a romániai szociáldemokrata párt politikai mozgalmaiban ma is igen jelentékeny szerepet játszik, úgy értelmiségénél, mint számánál fogva. A tanulmányozó társaság tagjai igyekezzenek a romániai szociáldemokrata párt magyar tagjaival érintkezô pontokat találni, s azt magyar szempontból befolyásolni, de ezt csak oly tagok tehetik, akiknek gondolkozása nem áll szöges ellentétben a radikális és szocialista gondolkozással. Ez érintkezésnek igen alkalmas formája a szocialista szervezetek szabad iskoláiban való elôadások tartása és tanítói munkásság vállalása. Ebben az irányban már történtek Kolozsváron - úgy gondolom Janovics színigazgató közremûködése következtében - figyelemre méltó kezdeményezések, amelyeket tovább kell fejleszteni. Nem szabad ezt a kérdést azért sem kicsinyelni, mert a magyar ipari munkások igen tekintélyes része a román királyság nagyobb városaiban és ipari középpontjain helyezkedik el, túlnyomóan román környezetben, hol annak hatása alatt nagyon könnyen elveszítheti magyar öntudatát és érzését.

A szociáldemokrata párt munkásszervezetei szolgáltathatnak egyetlen alkalmat arra, hogy rájuk, mint magyar szocialistákra, hatást lehessen gyakorolni.

V.

Tanulmány tárgyává teendô a romániai közigazgatás és igazságszolgáltatás egész menete, s annak keretében az úgynevezett egységesítés. Miután Romániához három sokkal fejlettebb közigazgatással és igazságszolgáltatással bíró állam: magyar, osztrák és orosz területek részei csatoltattak, a kiegészült Románia legsúlyosabb élet- és politikai problémáját az alkotja: miként hajtja végre a tervbe vett egységesítést?

Nem szabad feledni, hogy a régi politikusok közigazgatásra és igazságszolgáltatásra vonatkozó felfogása, tudományos elméletei egészen más természetûek, mint a magyar állami életben hajdan uralkodott irányelvek. E különbözôség s mentalitás ismerete nélkül a gyors egymásutánban érvényesülô közigazgatási és igazságszolgáltatási intézkedésekkel szemben a védekezés éppen oly nehéz, mint a hozzájuk való okos alkalmazkodás.

Masaryk tanácsát követve összegyûjtendôk és feljegyzendôk a román közigazgatás és igazságszolgáltatás összes visszaélései és erôszakosságai. E tekintetben legcélszerûbb azt a módot és eljárást alkalmazni, melyet a leküldött sérelmi-jegyzék alkalmazott. Miután a fôkérdés az, hogy ez intézkedések mennyiben irányulnak a kisebbségek ellen, legcélszerûbb elôvenni a párizsi szerzôdések kisebbségekre vonatkozó határozmányait, s az azokban felsorolt egyes pontok szerint állapítani meg ezeket a pontos adatok felsorolásával, az eset rövid leírásával a sérelmeket, erôszakoskodásokat és visszaéléseket. Ezek a kisebbségi szerzôdés megfelelô pontjai szerint külön gyûjtendôk össze, s azok másolata negyedévenként felküldendô ide is.

VI.

Igen nagy gond fordítandó a romániai magyar nép egyházi, iskolai és társadalmi, erkölcsi és közmûvelôdési életére. Legcélszerûbb e széleskörû téma könnyebb tanulmányozása céljából annak tárgykörét a következô három csoportra osztani: a vallás-erkölcsi, az iskolai és közmûvelôdési, társadalmi s egyesületi munkásság csoportjaira.

a) A vallás-erkölcsi tárgykör tanulmányozása elsô feladatának tekintse számba venni, hogy az egyes magyar egyházak szerint hány egyházközség van? Ezek között hány az anya és hány a leány egyházközség? Minden egyes egyházközségnek mennyi a lélekszáma? Minô anyagi és szellemi erôkkel rendelkezik minden egyes egyházközség és maga az egész egyház is. A vegyes vallású egyházközségekben minô a viszony a különbözô felekezetû magyarság között? Minô eszközök segítségével lehet a vallásérzülettel párhuzamosan az erkölcsi színvonalat emelni, és a kifogásolható erkölcsi fogyatkozásokat kiküszöbölni vagy legalább enyhíteni.

Minô a viszony a lelkészkedô papok és hívek között?

Célszerû lesz a fiatalabb lelkészeket, tanítókat vagy falun idôzô teológiai hallgatókat arra ösztönözni, hogy a maguk egyházközségének monográfiáját legalább vázlatosan készítsék el. A tanulmányozó társaság tagjai bôvebb tanulmány tárgyává téve e tételt dolgozzanak ki az ilyen egyházközségi monográfiák számára egy útmutatóul szolgáló tervvázlatot.

b) Ugyanilyen tanulmány tárgyává kell tenni az egyes magyar falvak iskolai és mûvelôdési helyzetét is. Az eddigiekbôl ítélve a román kormányzat valószínûség szerint lehetetlenné fogja tenni a magyar felekezeti elemi iskolázást, és a románosítás céljából helyettesíteni fogja azokat román állami iskolákkal, mégpedig az elsô támadás vonalában azon községekben, amelyekben a magyarság mint kisebbség él szemben a románsággal. Ez esetben a védekezésnek nem marad fenn más módja, mint az iskolán kívüli népmûvelés az irodalom, a népmûvelô elôadások, olvasó-dalos stb. körök, egyesületek szervezése útján. E vegyes lakosságú, többnyire tömeges románság közé ékelt magyar kisebbségtôl lakott községekre különösebb figyelem és súly helyezendô.

c) Ez esetben a védekezés átmegy a társadalmi térre. A régi népies eredetû ünnepeket, még a vallásos természetû búcsúkat is, valamint a népies összejöveteleket, mulatságokat meg kell tölteni mûvelôdési tartalommal, mûkedvelô színielôadásokkal, mûsoros zene, dal stb. elôadások segítségével.

d) Az erdélyi magyar értelmiség tegye magáévá az orosz radikálisoknak a cári uralom alatt követett jelszavát: a nép közé menni! A magyar nép tömegének kell alapját és segítô táborát alkotnia az erdélyi magyar értelmiség minden politikai, gazdasági, mûvelôdési védekezô akciójának. Oda kell hatni, hogy a nép bizalmatlansága szemben a nadrágos elemmel megszûnjék. Az erdélyi magyarság ügye elveszettnek tekinthetô, ha nem írja zászlajára a szó nemesebb és valódibb értelmében vett demokráciát. A magyar uralom alatt a románság ereje ebben a politikai és társadalmi egység érzetében volt, vagy amint dicsekedve mondották: egyek vagyunk a bocskortól fel a püspöki süvegig (de la opinca pâna la vladica).

e) Figyelemmel kell kísérni azokat a magyar gyermekeket is - sôt községenként egyenesen nyilván kell tartani -, akik a román állami iskolákba járnak. Nem szabad bennük csak renegátokat látni, hanem odahatni, hogy ôk megtanulják a román iskolában mindazt, ami a román lelkület megismerésére vonatkozik, de azért megmaradjanak magyaroknak. Attila azért volt félelmes ellenfele a rómaiaknak, mert ifjúkorában Rómában élt mint túsz, és Aetius azért volt Attila legerôsebb ellenfele, mert ifjúkorában túsz volt a hunok táborában.

f) Hogy a közép- és felsô iskolákra vonatkozóan mik legyenek az irányadó szempontok, arra nézve elegendô tájékoztatást nyújtanak a mellékelt gépírásos pontozatok.

g) Célszerû lesz, ha egy olyan tanügyi férfiú vezetése mellett, aki iskolai kérdésekkel kapcsolatban a román közoktatásügyi politikával behatóbban foglalkozott, mint például - ha szabad innen távolból rámutatni - Gál Kelemen, a tanulmányok céljából egy külön szakosztály alakul, amely behatóan foglalkozik az egész Románia oktatásügyi kérdéseivel.

h) Miután Romániában nincsen magyar tannyelvû fôiskola, különösebb tanulmány tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy a középiskolát végzett ifjú minô magatartást tanúsítson a román fôiskolákkal szemben? Megfontolandó, hogy az erdélyi magyarságra elônyös-e vagy nem, ha a középiskolát végzett magyar ifjak Magyarországra mennek tanulni.

Hogy e tanulmánynak reális alapja legyen, a legelsô teendô megvizsgálni a kolozsvári román egyetemen tanuló magyar ifjak helyzetét. Egy hivatalos román kimutatás szerint 300-nál több magyar ifjú tanul az egyetemen. Ezekrôl egy törzskönyvet kellene összeállítani azért, hogy meg lehessen állapítani, hogy minô tanulmányi eredményt mutatnak fel? Minô magyar szempontból a gondolkozásuk stb.? Hogyan lehetne rájuk hatni, hogy az egyetemrôl kikerülve a magyar ügynek olyan hasznavehetô harcosai lehessenek, mint voltak a magyar egyetemekrôl kikerült román politikai vezetôk?

A román fôiskolákon tanuló magyar ifjak helyzetének tanulmányozásával szoros kapcsolatban áll az erdélyi magyarságnak egy másik problémája is.

Az erdélyi magyarság vezetôi - elenyészô kivétellel - nem ismerik kellô mértékben sem a román nyelvet, sem a román politikai életet. Ennek sajnálatos következménye akkor tûnik ki, ha a román kormány teljesen szabad parlamenti választásokat engedne, a román parlamentbe vagy 30 magyar parlamenti képviselô kerülne. Ezek ott igazán száraz ágon hallgató ajakkal csüggedten gubbasztó madarak lennének. Miután az erdélyi magyarság vezetôi között aránylag igen kevés van, aki tökéletesen bírná a romániai mûvelt körök szalon és magasabb politikai nyelvét, a franciát, a román államférfiakkal és irányadó politikai egyéniségekkel a közvetlen érintkezés, ha nem is éppen kizártnak tekinthetô, de nehézkes, sôt unalmas, amelynek ismétlôdését mind a két fél kellemetlennek érzi magára nézve.

Ezzel kapcsolatos még a következô kérdés is.

i) Az erdélyi magyarság ügyének csak akkor van némi sikere, ha azt a nemzetközi sajtóban és publicisztikában egy erôs propagandatevékenység kíséri. E propagandatevékenységet azonban csak rá alkalmas erdélyi magyar egyének folytathatnák. Hogy jelenleg mûködnének ilyen erdélyi egyéniségek, egyáltalán nem ismeretes. Ami e téren, ez irányban történt, az mind magyarországi emberek munkája volt. Miután az Erdélybôl kiköltözött magyar értelmiségben még gyengébb mértékben van meg az ilyen tevékenységhez szükséges kvalifikáció, s miután Magyarországon az erdélyi, illetôleg a romániai viszonyok ismerete napról napra hézagosabb lesz, nem is remélhetô, hogy ez a külföldi propaganda tanácsosabb legyen, tanulmány tárgyává kellene azt is tenni, miként lehetne a román fôiskolákat látogató magyar ifjúság közül egy néhány tehetségesebb egyént akként felnevelni, hogy azok a román politikai, mûvelôdési, gazdasági viszonyok és egy-két idegen (francia, angol) nyelv lehetô tökéletes ismeretével felszerelve ilyen munka elvégzésére vállalkozhassék?

VII.

Beható tanulmány tárgyává kell tenni: a romániai magyar, román, német stb. irodalmi, fôleg pedig hírlap-irodami viszonyokat. Nagyon helyes lenne, ha egy olyan központi sajtóbürót szerveznének, ahol ezeket a lapokat olyan figyelemmel kísérnék, mint kísérik egy bizonyos középponton, éspedig ez utóbbi helyen követett rendszer elvei alapján.1

Addig is azonban, amíg ez a középponti sajtóbüró szervezhetô lenne, célszerûnek látszik a magyar sajtóra olyan hatást gyakorolni, hogy az igazán hû és pontos tükre legyen mindannak, ami Erdélyben a magyarság ügyével összefüggésben van. Hogy ez keresztülvihetô legyen, célszerû lenne a magyar lapok szerkesztôségeit az alábbi szempontokra figyelmeztetni.

a) Fektessenek fôsúlyt a román parlament olyan tárgyalásainak ismertetésére, amelyek az erdélyi magyarság vagy általában a kisebbségek ügyeivel kapcsolatosak. A beszédek idevonatkozó részeit - pro és kontra - közöljék pontos és megbízható fordításban, vagy legalább olyan kivonatban, amelyik azok lényegét és szellemét helyesen visszatükrözi.

b) A román kormánynak és a hatóságoknak minden olyan rendeletét és intézkedését, amely kapcsolatos a kisebbségekkel, hivatalos szám és dátum pontos megjelölésével, lehetôleg egész terjedelemben vagy megbízható pontos kivonatban, de a punctum salienset alkotó részt szó szerint közöljék.

c) Minden közigazgatási, igazságszolgáltatási visszaélést, erôszakoskodást, korrupciót pontos leírásban, teljesen megbízható adatok alapján közöljenek lehetô objektivitással, szem elôtt tartva azt az elvet, hogy a tény a fontos, a kommentár pedig mellékes.

d) Fektessenek nagy súlyt a magyar lapok arra is, hogy minden nyilatkozatot, amely a román sajtóban az erdélyi magyarság magatartására vonatkozóan pro és kontra elhangzik, ismertessenek. Ismertetni kell mindazokat a könyveket, röpiratokat és szemlecikkeket, amelyek Romániában a magyar kisebbségeket érdeklik, vagy érdeklô kérdéseket tárgyalnak.

e) Ismertessék azokat a szépirodalmi alkotásokat, regényeket, drámákat, amelyek a román mûveltebb körök társadalmi élete valóságos erkölcsrajzának tekinthetôk.

f) A magyar lapokat úgy kell szerkeszteni, hogy azok számára, akik Románián kívül élnek, forrásául szolgálhassanak az erdélyi magyarság ügyében kifejtendô nemzetközi sajtópropaganda számára.

g) Oda kell hatni, hogy az erdélyi lapok a magyarországi eseményekkel csak tárgyilagos referátumokban foglalkozzanak. Állást ne foglaljanak se pro, se kontra, fôleg pedig ne erôszakolják bele a mai Magyarországon divatos pro et kontra felfogást semmi téren az erdélyi magyarság ügyeinek tárgyalásában, hanem szigorúan kövessék Bratianu jeligéül idézett nyilatkozatát. Ellenkezô esetben kiteszik magukat román részrôl annak a külsô jelek által is igazoltnak látszó gyanúnak, hogy a magyar kormány vagy az egyes magyar pártok anyagi támogatását élvezik. A magyarországi kormánynak nincs és nem is lehet semmi szüksége az erdélyi magyar lapok támogatására.

VIII.

E fennebb részletesen specializált tanulmányok csak elméleti értékûek lesznek, ha nem tartják szem elôtt azt, hogy azokat azért kell elsôsorban folytatni, hogy a nyert eredmények felhasználhatók legyenek azon külföldi propaganda számára, amelynek megszûnni nem, de a múlthoz képest csak erôsödnie lehet.

E tanulmányokat azért kell folytatni, hogy eredményét felhasználhassák, az erdélyi magyarságnak fennmaradásáért folytatott küzdelmében segítségére lehessenek, másodsorban pedig azért, hogy azok, akik Erdélyen kívül élve az erdélyi magyarság érdekében folytatott propagandatevékenységet adatokkal és irányításokkal támogatják, annak eredményeit és megbízható adatait felhasználhassák.

E töredékes gondolatokból összeszerkesztet tervvázlatot azért bocsátjuk rendelkezésükre, hogy azt vitassák meg, és ha abból valamit jónak látnak, annak felhasználásával saját belátásuk szerint alkossák meg munkatervüket.

Amint fentebb elôadottakból ismerhetik: semmiféle irredenta törekvésnek nem vagyunk hívei, és semmi olyan munkásságot nem javasolunk, amely titkos vagy éppen államellenes mûködésnek volna minôsíthetô. A dolgok objektív, tudományos célú vizsgálata a feladat, amely teljesen összeegyeztethetô a román állam törvényének azon tiszteletben tartásával, amely minden lojális állampolgár kötelessége bármilyen államban éljen.

Mi a magyarországi és a külföldi közvélemény informálásában szigorúan ragaszkodunk a párizsi békeszerzôdés és a gyulafehérvári határozatok kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseinek a román kormányhatalom részérôl való megvalósításához. Munkásságunkban nagy nehézséget okozott, sôt majdnem lehetetlenné tette, hogy az erdélyi magyar értelmiségnek nem volt olyan csoportja, amely a fennebbiekben részletezett szempontok vagy azokhoz hasonló elvek szerint komoly tanulmány tárgyává tette volna saját helyzetét, s azokra vonatkozóan minket ellátott volna teljesen megbízható adatokkal és tájékoztatásokkal. E körülmény majdnem lehetetlenné tette, hogy mindazokat, akár belföldieket, akár külföldieket, akik hozzánk fordultak külföldi propagandamunkásságuk számára adatokért és információkért, kellôen támogathassuk.

 

Jegyzet

1 A NIT budapesti politikai osztályának sajtófigyelése.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék