magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 4. (26.) SZÁM - NÉPSZÁMLÁLÁS ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Horváth Réka

Az RMDSZ céljainak változása
az elmúlt tizenkét év során

A társadalomkutató számára létezô egyik legnagyobb buktató a médiából jövô fogalmak kritika nélküli átvétele és alkalmazása kutatásai során. Ez talán fokozottan érvényes amennyiben az RMDSZ-t érintô kutatásokról van szó, hiszen a kutató is a társadalomban él, és nehéz elvonatkoztatni a közéletben zajló diskurzus módjától. Majdnem minden romániai magyarságot vizsgáló szerzô legalább egyszer beleütközött, illetve kifejtette véleményét az RMDSZ párt vagy nem párt voltáról, vagy a "mérsékeltek/radikálisok" szembenállásról. Néha anélkül, hogy ezeken a fogalmakon túllépett volna. Hogyan kísérelhetjük meg ezen buktatók elkerülését?1 Egyik módja lehet a források és módszerek pontos megnevezése, azért, hogy bárki, aki újra kezdené a kutatást, ellenôrizni tudja gondolatmenetünket. Jelen cikkemben ezt szem elôtt tartva vizsgálom meg, változott-e az RMDSZ romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képe az elmúlt tizenkét év során.2

Tudjuk, hogy "a politika a szimbolikus hatékonyság par exellence helye, tevékenység, amely jeleken keresztül gyakorlódik, amelyek képesek társadalmi »dolgokat«3 és csoportokat teremteni".4 És pontosan ez az a téma, amely iránt hosszú távon érdeklôdünk: hogyan látják a magyar kisebbségeket képviselô szervezetek/pártok az általuk képviselt emberek "társadalmi világát", hogyan konstruálják a csoport határait.

Ennek vizsgálatához három különbözô forráscsoportot lehet megkülönböztetni. Az elsôt az RMDSZ hivatalos dokumentumai, a programok, illetve a különbözô testületek döntései képezik. A másodikba a Szövetség5 különbözô képviselôinek nyilatkozatai tartoznak. A harmadikba pedig az RMDSZ tisztségviselôivel végzett interjúk kerülhetnek. Tekintetbe véve egy cikk méreteit, jelen esetben csak az elmúlt tizenkét év programjainak összehasonlítása alapján vizsgálom meg az RMDSZ-nek a romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képét.

A programokra, mint forrásokra Bourdieu több, a politikai mezôre vonatkozó megállapítását alkalmazhatjuk. A programok a "társadalmi világ"6 reprezentációi, " a társadalmi világ percepciójára és kifejezésére szolgáló eszközök"7. Ilyenként forrásaink kétszeresen determináltak, egyrészt az RMDSZ és választói közötti kapcsolat által, másrészt pedig az RMDSZ és potenciális versenytársai közötti viszony által8.

A cikk központi kérdése: változtak-e, és ha igen, hogyan az elmúlt évtized során az RMDSZ-programok? Hipotézisem szerint a Szövetség regionális érdekei fokozatosan jelentek meg.

Ami az elemzés forrásait, a programokat illeti, tudni kell, hogy kezdettôl fogva az RMDSZ-nek két típusú programja van. Egyrészt a parlamenti választási programok (1990, 1992, 1996, 2000). Másrészt pedig a kongresszusok alkalmával elfogadott programok.9 A két fajta programnak mások a céljai, bár a célközönsége alapvetôen ugyanaz. Egy cikkben lehetetlenség összehasonlítani minden programot és minden témát. Ezért dolgozatom elsô részében a programok struktúráját, majd második részében néhány kiválasztott téma segítségével magukat a programokat hasonlítom össze.

A programok struktúrája

Legelôször, tisztáznunk kell, hogy " a programok struktúrája" alatt azt a sorrendet értjük, ahogyan a fejezetek egymás után következnek. Feltevôdik az a kérdés, hogyan segít a programok struktúrájának összehasonlítása eredeti kérdésünk megválaszolásában. Ebben a kontextusban feltételezhetô, hogy a programok struktúrája az RMDSZ politikai "agendáját" mutatja. Ez magában foglalja azt a feltételezést, hogy a Szövetség, szempontjából nem mindegy, milyen témák kerülnek külön fejezetbe, illetve, hogy milyen sorrendben következnek ezek a témák egymás után. Ennek következményeként a programok struktúrájának elemzése témánk szempontjából fontos. Azt is feltételezhetjük, hogy minden, az RMDSZ céljaiban történô változás idôvel tükrözôdik annak politikai "agendájában", a programok struktúrájában. Másodszor, tudnunk kell, hogy a két típusú programjaink megjelenési ideje nem esik egybe, kivéve 1990-t, amikor egyaránt van kongresszusi és választási programunk is. Ezen kívül, választási programunk van (amint azt már láttuk) 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben, míg kongresszusi programunk 1991-ben, 1993-ban, 1995-ben, 1997-ben és 1999-ben. Mivel két különbözô típusú programunk van, amelyeknek a megjelenési ideje nem azonos, az alábbiakban a kongresszusi programok struktúrájának összehasonlítását végezzük el, a választási programok struktúrájára vonatkozóan csak egy néhány megjegyzést teszünk.

A kongresszusi programok struktúrájának összehasonlítása10

Hely

1990

1991

1993

1995

1997

1999

1.

Politikai alapelvek

Alapelvek

Alapelvek

Alapelvek

Alapelvek

Alapelvek

2.

Kisebbségi önszervezôdés

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

Gazdaság

3.

Gazdasági irányelvek

Kutatás, tudomány

Kutatás, tudomány

Kutatás, tudomány

Kutatás, tudomány

Kutatás, tudomány

4.

Környezetvédelem

Mûvelôdés

Mûvelôdés

Mûvelôdés

Mûvelôdés

Mûvelôdés

5.

Szociálpolitika, családvédelem, egészségügy

Egyházak

Egyházak

Egyházak

Egyházak

Sajtó, tömegtájékoztatás

6.

Oktatás, tudomány

Ifjúság

Ifjúság

Ifjúság

Ifjúság

Egyházak

7.

Mûvelôdés

Szociális és egészségügyi kérdések

Szociális és egészségügyi kérdések

A települési önkormányzatok

A települési önkormányzatok

Ifjúság

8.

RMDSZ és az ifjúság

Környezetvédelem

Környezetvédelem

Szociálpolitika és egészségügy

Szociálpolitika és egészségügy

A települési önkormányzatok

9.

RMDSZ intézményes kapcsolatai

Intézményes kapcsolatok

Intézményes kapcsolatok

Környezetvédelem

Környezetvédelem

Szociálpolitika és egészségügy

10.

     

Intézményes kapcsolatok

Európai integráció

Az RMDSZ regionális érdekei

11.

       

Intézményes kapcsolatok

Környezetvédelem

12.

         

Európai integráció

13

         

Intézményes kapcsolatok

 

Amint a fenti táblázatból láthatjuk a fejezetek sorrendjében a legnagyobb változás 1991-ben történt, amikor is az 1990-es programhoz képest minden téma megváltoztatta a programban elfoglalt helyét, valamint egy újabb fejezet is megjelent: Egyházak. A második kongresszusi program után a struktúra csak akkor módosul, ha egy új téma kerül a programba, és akkor is oly módon, hogy a témák egy hellyel lennebb csúsznak. Az elsô, nagyváradi kongresszuson elfogadott program témáihoz képest az elkövetkezô öt kongresszus öt új témát hozott, miközben, az 1991-es és 1993-as program struktúrája megegyezô. Az új témák a következôk voltak: egyházak; települési önkormányzatok; európai integráció; sajtó tömegtájékoztatás; az RMDSZ regionális érdekei.

Érdekes megfigyelnünk, hogy miután az 1995-ös kongresszusi programban megjelentek a települési önkormányzatok, az 1996-os választási programban is helyet kapnak. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy az RMDSZ regionális érdekei fejezet az 1999-es kongresszusi programban jelenik meg, a 2000-es parlamenti választási program azontúl, hogy már címében (borítóján) utal az RMDSZ regionális érdekeire11, külön fejezetben foglalkozik a regionális fejlesztéssel és az önkormányzatokkal.

A kongresszusi programok struktúrájának elemzése alapján négy megállapítás körvonalazódik. Elôször is az 1990-es kongresszusi programon kívül a többiek nagyon hasonló struktúrával rendelkeznek. A fentebb leírt feltételezéseket12 figyelembe véve második megállapításunk az lehet, hogy 1991 után a kongresszusi programok struktúrája stabilizálódott, a prioritások egyértelmûek lettek. Ami az új fejezetek megjelenését illeti, érdekes megfigyelni, hogy amikor 1995-ben megjelennek a települési önkormányzatok, mint külön fejezet, az alapelvek részben megjelenik az autonómia is. Harmadsorban, amint egy új téma jelent meg a kongresszusi programban, azt integrálták a következô választási programba is. Negyedszer, úgy tûnik, a 2000-es választási program fordulópontot jelenthet annyiban, amennyiben elôször jelenik meg hangsúlyozottan Erdély, valamint a regionális fejlesztés kérdése.

A programokban történt változások13

Tekintetbe véve a programok számát és terjedelmét, szükségesnek láttam kiválasztani néhány témát, és megvizsgálni, hogy ezeken belül történtek-e változások az elmúlt tizenkét év során. Három kérdéskört választottam ki: mi az RMDSZ; a Szövetség elképzelése szerint milyen kapcsolat van a romániai magyarság és a magyar nemzet, valamint a román nép között; melyek az RMDSZ céljai. Ezen kérdéseket a kongresszusi programok összehasonlítása segítségével vizsgálom.

Mi az RMDSZ?

A kongresszusi programok mindegyike az RMDSZ meghatározásával kezdôdik. A legrövidebb meghatározást az 1990-es programban találjuk, amely szerint "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely összefogja a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit". Az ezután következô kongresszusok programjai ugyanezeket az öndefiníciós elemeket tartalmazzák, de a diskurzus változik. Az érthetôség kedvéért idézem azt a megfogalmazást, amelyet az 1991-es programban találhatunk meg, és ehhez képest vizsgáljuk a változásokat. A program az alapelvek fejezeten belül ezt írja elsô pontjában "A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különbözô autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek kisebbségvédelmi koalíciója, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyar kisebbség közképviseletét, összefogja és ösztönzi a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit. Politikai és világnézeti szempontból platformszabadságot biztosít a különbözô pártoknak és más tagszervezeteknek, de egyértelmûen elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sértené, kétségbe vonná vagy veszélyeztetné Románia szuverenitását és területi épségét. A kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való küzdelem, a jogállam és a civil társadalom szorgalmazása, a különbözô - nemzeti vagy politikai - totalitarista ideológiák és szélsôséges (nacionalista, soviniszta) nézetek elutasítása képezi. Ezen az alapon társulnak az RMDSZ-ben a célrendszerét elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági és más szervezetek."

Az 1993-as program ehhez képest a következô változtatásokat hozta. A brassói program "érdekvédelmi közösségrôl" beszél és nem kisebbségvédelmi koalícióról. A Szövetség "egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszervezôdés különbözô formáit, míg 1991-ben összefogta és ösztönözte. Továbbá az RMDSZ a romániai magyarság közképviseletét biztosítja, nem a romániai magyar kisebbség közképviseletét. Addig, amíg 1991-ben a " kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való küzdelem" képezte, Brassóban már "a közösségi nemzeti kisebbségi jogokról" ír a program. Ezeken túl pedig "elismeri a demokratikus pártok, platformok szabad szervezôdését", valamint meghatározza, mi számít platformnak.

Az 1995-ös és 1993-as program kevéssé különbözik egymástól, kivételt képez néhány fogalom. Egyrészt 1995-ben "kollektív nemzeti kisebbségi jogok" szerepelnek a programban a 1993-as "közösségi nemzeti kisebbségi jogok" helyett. Másrészt pedig az 1995-ös program társult és kollektív tagokról beszélt, míg az 1993-as csak társult tagokról.

Az 1997-es kongresszuson elfogadott program bevezet egy új értéket az érdekvédelem elvi alapjai közé, mégpedig a "európai keresztény értékrendet". Egy másik módosítást is találunk, megjelennek a területi szervezetek, platformok és pártok is, mint olyanok, "amelyek részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában és meghozatalában".

Az 1999-es kongresszusi program vonatkozó része megegyezik az 1997-sel.

Megállapíthatjuk, hogy nincsenek alapvetô változások az RMDSZ öndefiníciójában, mindazonáltal a diskurzusban megfigyelhetô változások jelentôségének/jelentéktelenségének eldöntése további vizsgálatokat igényel.

Az RMDSZ programok szerint a romániai magyarság...

A legelsô kongresszusi program, az 1990-es, már tartalmazza azokat az elemeket, amelyek a Szövetség szerint jellemzik a romániai magyarságot: "államilag Romániához tartozik; etnikailag, történelmileg és hagyományai révén a magyar nemzet szerves része".

A továbbiakban, mint az elôzô alfejezet esetén is, az 1991-es programhoz képest vizsgáljuk a változásokat. A II. kongresszus programja szerint "A romániai magyarság - beleértve a csángó-magyarokat is - állami kereteit tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint közösséget államalkotói tényezônek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a többségi nép - nemzet - egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint az összmagyarság szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez is, elsôsorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja ôrizni; ezt nem programjaként, hanem tudomásul veendô adottságaként kell tekinteni: az etnikai kisebbségeknek abba a típusába tartozik, amely nem akar sem elvándorolni, sem a többségi nemzetbe beolvadni. Szülôföldjét hazájának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlôdéséhez maga is tetemesen hozzájárult".

Az 1993-as program tartalmaz néhány változást. A brassói program "többségi nép" kifejezés helyett "román nemzetet" használ, "összmagyarság" helyett "magyar nemzetet", szülôföldjét pedig otthonának vallja és nem hazájának mint 1991-ben. A meghatározás kiegészül egy mondattal, amely szerint "kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek".

Ami az 1995, illetve az 1997-es programokat illeti, azok a tárgyalt témában megegyeznek az 1993-sal. Csak a csíkszeredai kongresszus eszközöl nagyobb változtatásokat az öndefinícióban. Tulajdonképpen a definíciót kiegészítik két újabb bekezdéssel, amely szerint: "Az RMDSZ a szülôföldhöz való jogot alapvetô egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülôföldjén megtartják, erôsítik és gyarapítják. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez mint történelmi régióhoz kötôdik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek mint egyenrangú és egyenértékû, de egymást hagyományosan kiegészítô kultúrák földjének a megôrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményi hagyományait."

A fentiek alapján két megállapítás tehetô. Egyrészt megfigyelhetô Erdély/erdélyiség fokozatos kihangsúlyozása. Másrészt pedig a diskurzus-változáson kívül nem változik jelentôs mértékben az, hogy milyen elemekkel határozhatjuk meg a romániai magyarok és magyar nemzet, illetve román nemzet közötti viszonyt.

Az RMDSZ céljai

A Szövetség 1991-es, 1993-as, 1995-ös, 1997-es és 1999-es programja elsô fejezetében tartalmaz egy olyan részt, amely a következô mondattal kezdôdik: "a RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza". Ezt nevezem cél-katalógusnak. Az 1990-es programban nem találunk hasonlóra. Ebben a célok szétszórtabbak, fôleg az alapelveket hangsúlyozza ki.

Tekintetbe véve, hogy az elsô kongresszusi program kivételével, a célok felsorolása több oldalt tesz ki, nem idézem ôket. Fontosnak tartom ugyanakkor megállapítani, hogy a cél-katalógus struktúrája hasonló a különbözô programok esetében: az elsô rész foglalja magában a célokat a "román társadalom általános demokratizálása és korszerûsítése terén"; a második "a romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek védelme, a kisebbségi kérdés méltányos rendezése terén" fontosnak tekintett célokat sorolja fel; a harmadik "a különbözô nemzetiségû román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén" elérendô célokat veszi számba; a negyedik pedig "Az anyanemzettel, a világ bárhol élô magyarságával való kapcsolatok ápolását" illetô célokat.

Ami a cél-katalógus elsô fejezetét illeti, a témák nagyrészt hasonlóak a különbözô programokban. Olyan célokat találunk, mint például: "az alapvetô emberi jogok és szabadságjogok, valamint mindenféle kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása; a parlamentáris, demokratikus jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése; a gazdasági szerkezet korszerûsítése; stb.".

Ha a programok cél-katalógusának második fejezeteit hasonlítjuk össze, észrevehetjük, hogy 1995-ben történt egy nagyobb változás. Az 1995-ös program így vezeti be ezt a fejezetet: "A romániai magyarság identitásának megôrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek", ezt követôen pedig meghatározza, mit ért az autonómia fogalma alatt.

Ami a cél-katalógus harmadik részét illeti, az 1991-es, 1993-as, 1995-ös, valamint 1999-es programok hasonlóak. Néhány mondatot újrafogalmaztak és 1995-ben bevezettek egy újabb célt: "felvállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai számûzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet."

A cél-katalógus negyedik része hasonló mind az öt (1991, 1993, 1995, 1999) program esetében. A három felsorolt cél a következô: "az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; az információk szabad áramlása az országhatárokon át."

Amint láthattuk, a cél-katalógust illetôen nem volt sok változás.

Következtetések

A cikk elején azt a kérdést tettem fel, változott-e az RMDSZ romániai magyarságról, céljairól, saját maga létérôl alkotott képe az elmúlt tizenkét év során. Láttuk, milyen források szükségesek ennek a kérdésnek a vizsgálatához, láttuk, hogyan szûkítettem le forrásaimat a kongresszusi programokra, illetve vizsgálatomat a programok struktúráira és a három kérdéskör vizsgálatára.14 Láttuk, hogy a változások leginkább diskurzusváltozások, de új témák is megjelentek az évek folyamán. Ahhoz, hogy ne csak megállapítások szintjén kezeljük ezeket, a diskurzus-változásokat integrálni kell a jelenlegi keretbe: a választási programok elemzésén túl, a cikk elején jelzett forrásokat; kimerítôbb tartalmi elemzést. Ahhoz, hogy igazán értékelni lehessen a struktúrákban és diskurzusban bekövetkezett változást, figyelembe kell venni többek között: a romániai általános kontextust; kik írták a program-részleteket, és milyen pozíciót foglaltak el az RMDSZ formális/informális struktúrájában; minek fogták fel az alkotók a programot; hogyan állt össze a struktúra; stb.

 

Jegyzetek

1 Hasznos volna, ha egyszer mindazok, akiknek kutatási területe a romániai magyarság, megvitatnák ezt a kérdést.

2 A kérdést egy belga kutatócsoport tagjai tették fel nekem, amikor a doktorátusomon kezdtem dolgozni.

3 Bourdieu megfogalmazásában "choses".

4 Bourdieu, Pierre: Espace sociale et gcnes des "classes". Actes de la recherche en sciences sociales, 1984. június 52/53., 3-12. 12.

5 Szövetséget használok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rövidítéseként.

6 Bourdieu-nél Monde social.

7 Bourdieu, Pierre: La représentation politique, éléments pour une théorie du champ politique, Actes de la recherche en sciences sociales, 1981. február-március 36/37, 3-24. 4.

8 Vitatható az, hogy az általános kettôs determináltság alkalmazható-e az RMDSZ esetében, akinek valóságos versenytársai a magyar közösség szavazatai tekintetében a programok keletkezésének idejében nem voltak.

9 Hat ilyen program van: nagyváradi kongresszus 1990. április 21-22.; marosvásárhelyi kongresszus 1991. május 24-26.; brassói kongresszus 1993. január 15-17.; kolozsvári kongresszus 1995. március 26-28.; marosvásárhelyi kongresszus 1997. október 3-4.; csíkszeredai kongresszus 1999. május 15-16.

10 RMDSZ 1989-1999 CD-n található programok alapján. Felelôs szerkesztô: Mátó Székely Zsolt, Kiadó: RMDSZ Ügyvezetô Elnökség, 2000.

11 Kiemeltem azon fejezetcímeket, amelyek az elôzô programhoz képest újdonságnak számítanak.

12 A hármas kérdésfeltevés a következô: Milyen magyarságot akarunk? Milyen Erdélyt akarunk? Milyen Romániát akarunk? Lásd RMDSZ választási program 2000.

13 Ebben a kontextusban feltételezhetô, hogy a programok struktúrája az RMDSZ politikai "agendáját" mutatja. Ez magában foglalja azt a feltételezést, hogy a Szövetség szempontjából nem mindegy, milyen témák kerülnek külön fejezetbe, illetve, hogy milyen sorrendben következnek ezek a témák egymás után.

14 Az idézett programrészletek megtalálhatók az RMDSZ 1989-1999 CD-n. Felelôs szerkesztô: Mátó Székely Zsolt. Kiadó: RMDSZ Ügyvezetô Elnökség, 2000.

15 Mi az RMDSZ; a Szövetség elképzelése szerint milyen kapcsolat van a romániai magyarság és a magyar nemzet, valamint a román nép között; melyek az RMDSZ céljai.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék