magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2003. 1. (27.) SZÁM - REGIONÁLIS POLITIKA ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Magyar Kisebbseg

Románia állásfoglalása*

21. fejezet: Regionális politika
és a strukturális eszközrendszer koordinációja

Tervezet

Állásfoglalás

Románia teljes egészében elfogadja a 21. fejezetre vonatkozó ("Regionális politika és a strukturális eszközrendszer koordinációja"), 2000. december 31-én hatályos közösségi joganyagot, és megteszi ennek a csatlakozás idôpontjáig való tényleges végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket, átmeneti idôszakok vagy eltérések igénylése nélkül, s ugyanakkor kijelenti, hogy képes lesz ezt a joganyagot a csatlakozás idôpontjáig teljes egészében alkalmazni.

Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának idôpontjában a joganyag végrehajtásához szükséges intézményes infrastruktúra teljes és működôképes lesz. Munkafeltevésként Románia egyoldalúan 2007. január 1-jét tekinti az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés lezárási idôpontjának.

Románia a továbbiakban is készen áll a közösségi jogszabályok módosításainak tanulmányozására és a Csatlakozási Konferencia vagy a Társulási Tanács rendszeres tájékoztatására az új joganyag alkalmazása céljából elfogadott jogszabályok és végrehajtási intézkedések, illetve - szükség esetén - az új joganyag átültetésében esetlegesen felmerülô nehézségek tekintetében.

E fejezet tekintetében Románia a gazdasági-szociális fejlemények elemzése folyamán szolgáltatott információkra hivatkozik, melyeket a továbbiakban is eljuttat az Európai Unió tagállamainak.

Románia úgy véli, hogy a csatlakozás idôpontjában minden fejlesztési régiója, illetve teljes egésze a Strukturális Alapok 1. célkitűzése alá tartozó területté válik. A csatlakozás idôpontját követôen Románia minden közösségi kezdeményezésben részt kíván venni.

A csatlakozás idôpontját követôen Románia részt kíván venni a Közösség gazdasági és szociális kohéziós politikájában, és részesülni kíván a Strukturális Alapok, illetve a Kohéziós Alap támogatásaiból a többi tagállam esetében alkalmazott feltételek mellett.

Románia vállalja, hogy gazdasági és szociális kohéziós politikáját összehangolja a többi közösségi politikával, fôként a foglalkoztatás, a nemek közötti esélyegyenlôség, a szociális és szakmai képzés politika, a kis- és közepes vállalatok fejlesztési politikája, a közös agrárpolitika, a közös halászati, energia-, közlekedési és transz-európai hálózatpolitika, a környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények teljesítése stb. tekintetében.

1. Területi szervezés

Romániában nyolc fejlesztési régiót alakítottak ki, önkéntes társulás alapján, ezek sajátos, adminisztratív státussal és jogi személyiséggel nem rendelkezô területi entitások, amelyek a Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrájának (NUTS) európai rendszerét követik, és a NUTS2 szintnek felelnek meg.

Ezek a térségfejlesztési politika, valamint a gazdasági és szociális kohéziós programok koncepciós, végrehajtási és értékelési keretét képezik, s ugyanakkor a specifikus statisztikai adatgyűjtés alapját jelentik, melyeket az EUROSTAT által közétett, a NUTS2 területi szintre alkalmazandó európai szabályozásokkal összhangban végeznek.

Az Országos Statisztikai Hivatal működésérôl szóló 75/2001. számú sürgôsségi rendelet értelmében a területi statisztika tekintetében nyolc fôigazgatóságot hoztak létre, melyek feladata - a 34 megyei statisztikai hivatallal együtt - a regionális statisztika fejlesztése.

Románia területi szervezésére vonatkozó jogszabályok meghatározzák a hatályos területi struktúrákat, melyek megfelelnek a NUTS-felosztásnak:

NUTS1 szint: Románia;

NUTS2 szint: 8 fejlesztési régió, 2.8 millió átlagnépességű terület;

NUTS3 szint: 42 megye, melyek egyben Románia területi adminisztratív struktúrájának is megfelelnek;

NUTS4 szint: nem használatos, mivel a területi egységek között nem léteznek társulások;

NUTS5 szint: 265 municípium (megyei jogú város) és város; 13092 falut felölelô 2686 község, melyek egyben Románia területi adminisztratív struktúrájának is megfelelnek.

A regionális statisztikák ágazati értékelésére vonatkozó 2000. évi EUROSTAT jelentésben Románia esetében ez a struktúra jelenik meg, az Országos Statisztikai Hivatal által az EUROSTAT REGIO adatbázisába továbbított, a NUTS2 és 3 szintekre vonatkozó statisztikai adatokat pedig az említett struktúra szerint állították össze.

A Bulgáriával és Magyarországgal folytatott határmenti együttműködési programok megvalósítása érdekében két részvételre jogosult területet (hét, illetve négy határmenti megyét felölelô régiót) emeltek ki, amelyek területileg nem esnek egybe a fejlesztési régiókkal.

2. Jogosultság

Románia arra számít, hogy a Strukturális Alapok célkitűzései alá sorolható régiókat a jelenlegi tagállamok egy fôre esô GDP átlagszintjéhez való viszonyítás alapján határozzák meg.

Az 1998.1 évi adatok szerint Románia fejlesztési régióinak egy fôre esô GDP-je az európai 15-ös átlag-GDP 21,6-40,3%-át tették ki (PPS).

A becslések szerint Románia 1999. évi GDP-je eléri az európai 15-ös átlag GDP-jének 27,4%-át (PPS).

3. Jogszabályi háttér

A régiófejlesztésrôl szóló 51/1998. számú törvény, amely Romániában a régiófejlesztés alapokmánya, meghatározza a térségfejlesztési politika elômozdításához szükséges célokat, intézményi háttért, hatásköröket és sajátos eszközrendszert. A 268/2000. számú sürgôsségi rendelettel módosított és kiegészített 151/1998. számú törvényben meghatározzák mind a regionális, mind pedig az országos szintű döntéshozó és végrehajtó testületeket.

A regionális politika végrehajtását megalapozó jelenlegi jogi keret ezenkívül a következôket tartalmazza:

- a helyi közpénzekrôl szóló 189/1998. számú törvény, beleértve a késôbbi módosításokat és kiegészítéseket;

- az állami segélyekrôl szóló 143/1999. számú törvény;

- az állami segélyekrôl szóló 143/1998. számú törvény alkalmazásában használt jelentési, monitorizálási és tájékoztatási eljárások elfogadásáról szóló 599/2000. számú kormányhatározat;

- a belsô átvilágításról, valamint a megelôzési pénzügyi ellenôrzésrôl szóló 119/199. számú kormányrendelet;

- az Európai Unió által Románia számára kiutalt vissza nem térítendô támogatások, valamint az ezekkel járó, a 22/2000. számú törvényben elfogadott közös finanszírozási alapok kezelésére vonatkozó 63/1999 számú sürgôsségi rendelet;

- a közbeszerzésekrôl szóló 60/2001. számú sürgôsségi rendelet.

Mindeddig Romániában nem dolgoztak ki olyan jogszabályokat, amelyek a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap tényleges felhasználását szabályozzák, de az említett alapok végrehajtásának keretét az elôcsatlakozási alapok felhasználására kidolgozott pénzügyi, intézményi és szervezési mechanizmusok képezik.

2003 végéig a régiófejlesztésre vonatkozó 151/1998. számú törvényt módosítják, és kiegészítik annak érdekében, hogy megfelelô általános - jogi és intézményi - keretet biztosítsanak a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásához.

A Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium szervezésérôl és működésérôl szóló 4/2001. számú kormányhatározat, valamint az utólagos módosításokat és kiegészítéseket tartalmazó, az Országos Foglalkoztatási és Szakképzési Hivatal (OFSZKH), a jelenlegi Országos Foglalkoztatási Hivatal (OFH) alapszabályának elfogadásáról szóló 4/1999. számú kormányhatározat módosítása révén, 2001 végéig létrehozzák az Európai Szociális Alapból támogatott programok kezelését és végrehajtását szabályozó jogi keretet.

A regionális szintű gazdasági és szociális fejlesztési tervet tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Program követelményei szerint, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott kritériumok alapján, 2002 végéig kormányhatározatok révén létrehozzák a regionális Környezetvédelmi Felügyelôségeket, amelyek feladata az idevágó tevékenységek integrációja (összehangolása) lesz.

A EMOGA (FEOGA) Közös Agrárpolitika alapjainak kezelését - törvényileg jóváhagyott - kormányrendeletben kívánják szabályozni, s ezért 2002-tôl elkezdik a Kifizetô és Intervenciós Hivatal létrehozását célzó eljárásokat.

2002 decemberéig a költségvetés végrehajtásáról szóló 11/1996. kormányrendelet módosítása és kiegészítése révén megváltoztatják a visszaszerzési folyamat kezdeményezésének lépéseit, illetve az itt alkalmazható eljárásokat.

A strukturális eszközök alkalmazására vonatkozó jogi keret elôkészítését 2005 végéig fejezik be. A csatlakozás idôpontját követôen a strukturális eszközök koordinációját érintô szabályok - a tagállamokhoz hasonló feltételek mellett - kötelezô érvényűek, és közvetlenül alkalmazandóak lesznek Romániában.

4. Intézményi háttér

4.1. Jelenlegi intézményi háttér

Országos szintű intézmények

A nemzeti régiófejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósítása érdekében létrehoztuk a Nemzeti Regionális Fejlesztési Tanácsot (NRFT), amely jogi személyiség nélküli tanácsadó szerv, és amely - a hatályos rendelkezésekkel összhangban - jóváhagyja a Nemzeti Regionális Fejlesztési Stratégiát, a Nemzeti Regionális Fejlesztési Programot, a Nemzeti Regionális Fejlesztési Alapból (NRFA) történô finanszírozási prioritásokat, meghatározza az említett alapból támogatott beruházási projektek értékelésében használatos alkalmassági és elbírálási szempontokat, valamint az Európai Bizottság által Románia számára kiutalt elôcsatlakozási támogatások felhasználását. Az NRFT javaslatokat terjeszt a kormány elé a NRFA létrehozására vonatkozóan, és ugyanakkor figyelemmel kíséri a regionális fejlesztés célkitűzéseinek megvalósítását a nemzeti és nemzetközi régiók közötti együttműködések keretében, az euro-régiók szintjén is. Az NRFT végrehajtó szerve a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium.

A mezôgazdaság és vidékfejlesztés számára biztosított különleges elôcsatlakozási segélyprogramok szakmai és pénzügyi kivitelezése érdekében, a 309/2001. számú törvénnyel elfogadott 142/2000. sürgôsségi rendelet révén létrehozták a SAPARD Hivatalt. A Hivatal jogi személyiséggel rendelkezô, közvetlenül a Földművelésügyi, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium alá rendelt közintézményként működik, mely központi szinten saját struktúrával rendelkezik. A SAPARD Hivatal részt vesz a közös agrárpolitikára, illetve az ehhez kapcsolódó politikákra vonatkozó közösségi joganyag alkalmazásában, a mezôgazdaság és a vidék tartós fejlesztése terén megállapított prioritások megvalósításában, valamint a felmerülô problémák megoldásában.

A Közlekedés-ISPA koordinátora az Infrastrukturális Fejlesztési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium. 2000-ben a Közutak Országos Igazgatósága, valamint a CFR RT Országos Vállalat keretében az illetékes miniszter utasítására megalakultak az ISPA Végrehajtó Ügynökségek.

A Környezet-ISPA koordinátora a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium. A Környezet-ISPA kezelésével a következô struktúrákat bízták meg:

- az Pénzügyminisztérium keretében működô Kifizetô és Szerzôdéskötô Hivatal (KSZH), mint az ISPA-projektek végrehajtó ügynöksége, mely az ISPA-programmal kapcsolatos licitálásért, szerzôdéskötésért, kivitelezésért és pénzügyi ellenôrzésért felel;

- az ISPA Végrehajtását Koordináló Egység, melyet a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium keretében hoztak létre, és amely a program szakmai kivitelezéséért és ellenôrzéséért, illetve népszerűsítéséért felel. Jelenleg az ISPA Végrehajtását Koordináló Egység kapacitása a Kohéziós Alapot célzó projekt-portfoliókhoz hasonló ISPA projekt-portfoliók azonosítását és fejlesztését teszi lehetôvé.

Regionális szintű intézmények

A térségfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges tevékenységek összehangolása és nyomon követése céljából az egyes fejlesztési régiók szintjén Regionális Fejlesztési Tanácsokat (RFT) hoztak létre, melyek tanácsadó szervként működnek. RFT-ok stratégiai döntéseket hoznak saját régiójukban alkalmazandó térségfejlesztési politika tervezésével és kivitelezésével kapcsolatban, elfogadják a regionális programozási dokumentumokat, jóváhagyják az egyes régiókra lebontott Regionális Fejlesztési Alap (RFA) felhasználását, illetve ellenôrzik a támogatások tisztességes felhasználását.

Minden egyes régió szintjén létrehoztak egy Regionális Fejlesztési Ügynökséget (RFÜ), amelyet az RFT koordinál. Az RFÜ-ek nem kormányzati, nonprofit, közszolgálati, jogi személyiséggel rendelkezô szervek, amelyek a térségfejlesztés terén tevékenykednek, és amelyek az RFT végrehajtó szervei. Az RFÜ-ek hatásköre: a régiók programdokumentumainak kidolgozása, valamint ezek kivitelezése az RFT általi elfogadásukat követôen; az RFA-ból támogatandó projektekre vonatkozó javaslatok beküldése az RFT-okhoz; a nagyobb terjedelmű projektjavaslatok beküldése az országos szintű koordináló intézményhez, annak érdekében, hogy ezeket az NRFA-ból finanszírozzák; kiegészítô finanszírozási források azonosítása; a fejlesztési régiókban megvalósított térségfejlesztési projektek szakmai nyomon követése. A PHARE-programok - gazdasági és szociális kohéziós alprogramja - esetében az RFÜ-ek végrehajtó hatóságként működnek.

A SAPARD-Hivatal - a nyolc régiónak megfelelôen - nyolc regionális végrehajtó irodát működtet.

A Környezet-ISPA program kedvezményezettjei a regionális vagy helyi adminisztrációk, illetve az alárendelt állami vállalatok és társaságok. Az ISPA keretében támogatásra elfogadott projektek esetében a finanszírozási megállapodás aláírását követôen létrehoznak egy projekt végrehajtási egységet (PVE). Az ISPA keretében finanszírozott projektek megvalósításában és hasznosításában a környezeti tényezôk ellenôrzésének feladatát a központi hatóságok decentralizált hivatalai, valamint az Állami Vízgazdálkodási Vállalat és a Környezetvédelmi Felügyelôségek (KVF) helyi képviselôi közösen látják el, az egyes megyékre és Bukarest municípiumra leosztva. A térségfejlesztési politikával összhangban, 2002 végéig, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium a neki alárendelt 42 Területi Környezetvédelmi Felügyelôség nyolc Regionális Felügyelôséggé való átalakítását tervezi. Ezek hatásköre a hulladékok és a vízgyűjtô területek elhasznált vízével kapcsolatos regionális problémák azonosítására és megoldására terjed ki.

Koordináció

Az Európai Integráció Minisztériuma (szervezésérôl és működésérôl szóló 1075/2001/10/25. számú kormányhatározatnak megfelelôen) koordinálja Románia Európai Uniós csatlakozását célzó stratégia elôkészítését, és biztosítja az elôcsatlakozási eszközök, valamint a külsô segélyprogramok koordinálását.

A Pénzügyminisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló, a 318/2001/03/15. számú kormányhatározattal módosított és kiegészített 18/2001/01/04. számú kormányhatározattal összhangban) hatáskörébe tartozik az Európai Közösségtôl érkezô pénzügyi támogatásoknak a Nemzeti Alap Létrehozásáról, valamint a Kifizetô és Szerzôdéskötô Hivatal Létrehozásáról szóló keretmegállapodásokban, illetve a keretmegállapodás értelmében az Európai Bizottság és Románia Kormánya között létrejött finanszírozási megállapodásokban meghatározott feltételek szerinti kezelése.

A Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium (ennek szervezésérôl és működésérôl szóló, a 340/2001/03/02. számú kormányhatározattal módosított és kiegészített 16/2001. számú kormányhatározat szerint) feladatai közé tartozik a térségfejlesztési politika országos szintű elômozdítása és koordinálása. E célból a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium (FGEM) a következô feladatokat látja el:

- kidolgozza a Nemzeti Fejlesztési Tervet, jóváhagyásra az NRFT elé bocsátja, majd elfogadásra a kormány elé terjeszti;

- térségfejlesztési programokat dolgoz ki, amelyeket az NRFT-nak finanszírozásra javasol; meghatározza a tevékenységi területén megvalósítandó programok és projektek finanszírozásához szükséges szempontokat, prioritásokat és eljárásokat;

- biztosítja az NRFA pénzügyi és szakmai menedzselését;

- a PHARE-Program gazdasági és szociális kohéziós alprogramjának Végrehajtó és Pénzügyi Ügynökségeként működik, biztosítja az alprogramok pénzügyi és szakmai menedzselését;

- a PHARE-Program határmenti együttműködési programjának Végrehajtó Ügynökségeként működik (a román-magyar, illetve román-bolgár határmenti régiókban), meghatározott prioritások alapján biztosítja a programok kiválasztását és programozását, ellenôrzi a követelményeknek való megfelelésüket, integrálja ôket a csatlakozási stratégia és az ágazati programok rendszerébe, biztosítja az említett programok végrehajtását, illetve szervezési és adminisztratív menedzselését.

A Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló 4/2001/01/04. számú kormányhatározatnak megfelelôen) feladatai közé tartozik, hogy a Kormány foglalkoztatás, szociális védelem és szolidaritás terén kidolgozott stratégiáinak és irányelveinek alkalmazását biztosítsa és koordinálja, illetve hogy részt vegyen a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv kidolgozásában. Ennek érdekében:

- nemzeti irányelveket, programokat és terveket dolgoz ki a foglalkoztatás, szakmai képzés és munkavállalási esélyegyenlôség terén, ellenôrzi az Országos Foglalkoztatási Hivatal, illetve a Felnôttképzés Országos Tanácsa e téren kifejtett tevékenységét;

- foglalkoztatási és szakképzési programokat dolgoz ki a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatása érdekében;

- ösztönzi a programok kidolgozását, megállapodásokat javasol, nemzetközi együttműködési projekteket kivitelez a foglalkoztatás, szakképzés és munkavállalási esélyegyenlôség terén, finanszírozási lehetôségeket biztosít az említett projektek számára.

Az Országos Foglalkoztatási Hivatal (létrehozásáról, szervezésérôl és működésérôl szóló, a 294/2000. számú sürgôsségi rendelettel módosított és kiegészített 145/1998. számú törvénynek megfelelôen) fô céljai közé tartozik a foglalkoztatás és szakképzés terén kidolgozott stratégiák, valamint a munkanélküli személyek szociális védelmét szolgáló intézkedések alkalmazása. Továbbá, az Országos Foglalkoztatási Hivatal alapszabályának elfogadásáról szóló, 4/1999. számú kormányhatározatot módosító és kiegészítô 260/2001. számú kormányhatározat értelmében az OFH hatásköre az FSE típusú programok végrehajtásának feladatával bôvül.

A Földművelésügyi, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló, a 440/2001/05/03. számú kormányhatározattal módosított 12/2001/01/04. kormányhatározatnak megfelelôen) feladatai:

- a nemzeti mezôgazdasági és vidékfejlesztési stratégia, illetve a nemzeti halászati stratégia elôkészítése;

- a SAPARD Ügynökséghez tartozó, a mezôgazdaság és vidékfejlesztés számára biztosított különleges elôcsatlakozási segélyprogram szakmai és pénzügyi kivitelezésének koordinálása.

Az Infrastrukturális Fejlesztési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló 3/2001/01/04. számú kormányhatározatnak megfelelôen) hatásköre a közlekedési infrastruktúra nemzeti fejlesztési stratégiájának elôkészítésére terjed ki. A közlekedési ISPA-alprogram koordinátoraként az IFKLM saját területén a következô hatáskörrel rendelkezik:

- az ISPA finanszírozási és végrehajtási stratégiájának kidolgozása;

- az ISPA programozásának koordinálása;

- a külsô ISPA támogatásban részesülô projektek megvalósításának koordinálása a Végrehajtó Ügynökségek által (a Közutak Országos Igazgatósága, valamint a CFR RT Vállalat);

- az ISPA támogatásban részesülô projektek dokumentációjának ellenôrzése, valahányszor ezt szükségesnek találja.

A Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló, a 352/2001/04/04 számú kormányhatározattal módosított 17/2001/01/04. kormányhatározatnak megfelelôen) hatásköre:

- a nemzeti környezetvédelmi stratégia elôkészítése;

- az ISPA végrehajtását célzó nemzeti stratégia idôszerűvé tétele a környezetvédelem terén, valamint a jóváhagyott projektek megvalósításának koordinálása.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium (szervezésérôl és működésérôl szóló 23/2001/01/04. számú kormányhatározatnak megfelelôen) feladatköre az oktatási, illetve a kutatási, technológiafejlesztési és újítási politikák és stratégiák megvalósításának megalapozását, kidolgozását és koordinálását öleli fel. A kutatás tekintetében az Oktatási és Kutatási Minisztérium hatásköréhez a következôk tartoznak:

- a tudományos kutatás, technológiafejlesztési és újítási politikák megvalósításához szükséges források elôrejelzése, tervezése, elosztása, ellenôrzése és hasznosításuk értékelése;

- a kutatási, fejlesztési és innovációs programok kidolgozása, nyomon követése, értékelése és finanszírozása;

- Románia nemzetközi, közösségi, valamint kétoldalú programokban és projektekben való részvételének ösztönzése és nyomon követése a kutatás, fejlesztés és újítás terén.

4.2. A strukturális eszközrendszer végrehajtásának intézményi háttere

Mivel a nyolc fejlesztési régió területi struktúrája a NUTS2 szintnek felel meg, a strukturális alapokat a Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework) alapján valósítják meg. Ez a dokumentum az országos és regionális szintű fejlesztésben meghatározott stratégiákat és prioritásokat, illetve célokat és a velük járó finanszírozási forrásokat tartalmazó Fejlesztési Terv alapján kerül tárgyalásra.

Jelenleg Románia a következô operatív programokat tartja szükségesnek bevonni a Közösségi Támogatási Keretbe:

- 8 regionális alprogramot felölelô Regionális Operatív Program, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból támogatható prioritásokat tartalmazza;

- egy Ágazati Operatív Program a mezôgazdaság és vidékfejlesztés, illetve a halászat terén, amely az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap - Garanciarészlege, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz révén kerülhet finanszírozásra;

- egy Ágazati Operatív Program a szociális és foglalkoztatási politika terén, amely az Európai Szociális Alapból való finanszírozásra jogosult;

- egy Ágazati Operatív Program a kutatás, technológiafejlesztés és újítás terén, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap, esetleg az Európai Szociális Alap révén kerül finanszírozásra.

A Fejlesztési Tervben meghatározott prioritások, valamint a Strukturális Alapokra vonatkozó közösségi politika és a regionális politika alakulásának függvényében a következô idôszakban megvizsgálják a Közösségi Támogatási Keret egyéb ágazati programokkal való bôvítésének lehetôségét is.

A Közösségi Támogatási Keret (KTK) szintjén működô Igazgatási Hatóság a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium, illetve a terv kidolgozásával és a tárgyalásokkal megbízott fôosztály lesz. Egy, a fôosztály keretében kialakított egység biztosítja a KTK tisztességes és hatékony végrehajtását. Ezenkívül, a KTK végrehajtásának nyomon követése céljából, egy monitoring bizottságot hoznak létre, melynek elnöke a fejlesztési és elôrejelzési miniszter. A bizottság tagjai: az operatív programok monitorizálásával megbízott bizottságok elnökei, a KTK Igazgatási Hatóságának, a Kifizetô Hatóság, a Pénzügyminisztérium, a KTK megvalósításában résztvevô hatóságok és közintézmények, a szociális partnerek, a civil szervezetek, illetve - tanácsadói hatáskörrel - az Európai Bizottság, valamint az Európai Beruházási Bank képviselôi.

A Regionális Operatív Program szintjén az Igazgatási Hatóság a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium, illetve a jelenlegi Regionális Fejlesztési Fôigazgatóság lesz, amely a KTK igazgatásával megbízott fôosztálytól függetlenül jön létre.

A Regionális Operatív Program igazgatási hatóságának feladatai egy részével a regionális struktúrákat bízzák meg (pl. a projektek elbírálása, nyomon követése). A regionális szintű programok nyomon követése céljából 2005 végéig nyolc Regionális Koordináló Bizottságot hoznak létre, külön minden egyes alprogramra, melyekben a helyi hatóságok, a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a különbözô gazdasági és szociális ágazatok képviselôi vesznek részt.

A FEDER Kifizetô Hatósága a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium keretében fog működni, a szerepek elkülönítésének elve szerint különálló, szakosodott fôosztály formájában.

Az agrár- és vidékfejlesztési, illetve halászati Ágazati Operatív Program szintjén az Igazgatási Hatóságot 2004-ben kormányhatározat útján hozzák létre. A Közös Agrárpolitika alapjainak a MEOGA útján való kezelésére 2002-ben megkezdik a Kifizetô és Intervenciós Ügynökség létrehozását célzó eljárásokat, mely 2004-ben kezdi meg szervezôdését. 2005-ben eldöntik a SAPARD Ügynökségnek a Kifizetô és Intervenciós Ügynökség struktúráiba való integrálódásának módozatát. 2004-2006 között megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek az Ügynökség területi struktúráinak szervezéséhez és hatáskörének meghatározásához, az Ügynökség belsô és külsô feladatrendszerének és eljárásainak meghatározásához, a kifizetések engedélyezéséhez és könyveléséhez, a költségek nyilvántartásához, a rendszeres költségelszámolások, illetve a havi és éves jelentések kidolgozásához, a szakmai ellenôrzések elvégzéséhez szükséges jogi és intézményes keret megteremtését célozzák. Az Ügynökség akkreditálásával megbízott illetékes hatóságot, illetve az igazoló testületet 2005-ben jelölik ki, így 2006-ban a Kifizetô Hatóság teljesen működôképes lesz, és ezáltal az EMOGA kifizetô hatóságának feladatkörét is elláthatja.

A szociális és foglalkoztatáspolitika terén az Ágazati Operatív Program Igazgatási Hatósága a Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium. A 2001 végéig módosításra kerülô, a Foglalkoztatási és Szociális Minisztériumának szervezésérôl és működésérôl szóló 4/2001. számú kormányhatározat értelmében az Európai Szociális Alapból támogatott programok végrehajtásának intézésével, koordinálásával és ellenôrzésével megbízott Igazgatási Hatóság szerepét az említett minisztérium veszi át. 2001 végéig, az Országos Foglalkoztatási Hivatal alapszabálya jóváhagyásáról szóló 4/1999. számú kormányhatározat értelmében, az utólagos módosításokat és kiegészítéseket is beleértve, az Európai Szociális Alapból támogatott programok esetében a végrehajtó és kifizetô hatóság szerepével az OFH-t ruházzák fel. Az említett hatáskörök megállapításáról szóló jogszabályokat 2001 végéig fogadják el; a jogszabályok ettôl az idôponttól lépnek hatályba.

A kutatási, technológiafejlesztési és innovációs Ágazati Operatív Program Igazgatási Hatósága az Oktatási és Kutatási Minisztérium lesz. A 2002 végéig módosításra kerülô, az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésérôl és működésérôl szóló 23/2001/01/04. számú kormányhatározat értelmében a Strukturális Alapokból támogatott kutatási, technológiafejlesztési és innovációs programok végrehajtásának intézésével, koordinálásával és ellenôrzésével megbízott Igazgatási Hatóság szerepét az említett minisztérium veszi át. 2002 végéig, a kutatási, technológiafejlesztési és innovációs Ágazati Operatív Program szintjén működô Kifizetô Hatóságot az Oktatási és Kutatási Minisztérium jelöli ki.

Az INTERREG közösségi kezdeményezés keretében finanszírozott operatív programok végrehajtásának elôkészítését és felügyeletét a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztériumon belül létrehozott, a határmenti együttműködési programok igazgatására szakosodott fôosztály koordinálja.

Az egyes operatív programok esetében külön monitoring bizottságot hoznak létre, melyet az illetékes Igazgatási Hatóság vezet. A bizottságok tagjai a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium, a Kifizetô Hatóság, a Pénzügyminisztérium, az operatív programok végrehajtásában résztvevô hatóságok és közintézmények, a szociális partnerek, a civil szervezetek, illetve - tanácsadói hatáskörrel - az Európai Bizottság, valamint az Európai Beruházási Bank képviselôi.

A Strukturális Alapok mellett Románia a Kohéziós Alap, azaz a közlekedés és környezetvédelem terén történô jelentôs befektetések támogatását célzó kiegészítô finanszírozási eszköz nyújtotta kedvezményekkel is élhet. 2002 végéig kijelölik a Kohéziós Alap koordinátorát, valamint az alap Kifizetô Hatóságát is.

A közlekedés és környezetvédelem terén szükséges intézkedéseket az Infrastrukturális Fejlesztési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium, illetve az említett minisztériumok által megbízott struktúrák hajtják végre.

A strukturális eszközök felhasználásának/hasznosításának országos koordinátora azonos, személyét 2002 végéig jelölik ki.

A programok elôkészítésében és jóváhagyásában közreműködô, illetve a végrehajtásban és ellenôrzésben utólagosan résztvevô minisztériumok a következôk: a Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium, az Európai Integráció Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium, az Ipar és Erôforrások Minisztériuma, a Földművelésügyi, Élelmezési és Erdészeti Minisztérium, a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium, az Infrastrukturális Fejlesztési, Közlekedési és Lakásügyi Minisztérium, a Kis- és Közepes vállalatok Minisztériuma, az Oktatási és Kutatási Minisztérium, az Egészség- és Családügyi Minisztérium, a Távközlési és Informatikai Minisztérium, valamint a Közigazgatási Minisztérium. Jelenleg ezek a minisztériumok képezik az említett feladatokat ellátó Országos Térségfejlesztési Tanácsot.

A térségfejlesztési politika megvalósítása, illetve az elôcsatlakozási alapok felhasználása céljából létrehozott jelenlegi intézmények képezik a strukturális politika végrehajtásához szükséges intézményi háttér alapját. A strukturális eszközök csatlakozás utáni, minél hatékonyabb kezelése érdekében, az elôcsatlakozási idôszak folyamán a Phare-, ISPA- és SAPARD-programokból álló elôcsatlakozási pénzügyi eszközök révén biztosított támogatásokat a meglévô struktúrák személyzetének képzésére is felhasználják.

Annak érdekében, hogy teljesítsék a strukturális alapok hatékony kezelésével kapcsolatos követelményeket, és hogy - a csatlakozást kôvetôen jelentôsen megnövekedô - strukturális alapok 1. célkitűzésével kapcsolatos gazdasági és szociális kohéziós programokat minél nagyobb mértékben vegyék igénybe, olyan képzési programot (2002-2005) indítanak, mely a következôkre fekteti a hangsúlyt:

- a menedzselési, a fôként a projekt-menedzselési lehetôségek (kapacitás) fejlesztése;

- az utóértékelési idôszak felénél végzett elôzetes ellenôrzési lehetôségek (kapacitás) fejlesztése;

- a regionális szintű lehetôségek (kapacitás) fejlesztése jó minôségű projekteket tartalmazó portfolió összeállításának érdekében;

- a többéves programozás bevezetése, amely jól meghatározott intézkedéseket és mutatókat tartalmaz;

- a lehetôségek (kapacitás) fejlesztése a pontos pénzügyi igazgatás és ellenôrzés terén;

- a programok nyomon követését és igazgatását szolgáló információs rendszerek kialakítása és alkalmazása.

5. A programozás elve

Románia 1999 októberében kidolgozta a 2000-2002 idôszakra szóló elôzetes Nemzeti Fejlesztési Tervet, a gazdasági és szociális kohézió oly összetett célkitűzésének megvalósításához szükséges programozási dokumentumot. Az NFT azokat a 2000-2002 idôszakra érvényes regionális és ágazati fejlesztési prioritásokat tartalmazza, amelyekre Románia az Európai Unió pénzügyi támogatását igényelte, és amelyeket - társfinanszírozás útján - az állami költségvetésbôl biztosított alapokból valósítanak meg. Az NFT azokat a prioritásokat is tartalmazza, amelyeket belsô forrásokból, valamint külsô, nemközösségi forrásokból támogatnak. Az NFT-et a nyolc Regionális Fejlesztési Ügynökség, a minisztériumok, a térségfejlesztésben résztvevô kormányzati, illetve civil szervezetek és intézmények közreműködésével dolgozták ki.

2001 végéig kidolgozzák a 2002-2005 idôszakra szóló NFT-et, amely átfogóbb, a minisztériumok és regionális intézmények által kidolgozott stratégiákat is felölelô dokumentum. Az új NFT - koncepcióját és tartalmát tekintve - közelebb áll az EU tagállamok által kidolgozott hasonló dokumentumokhoz.

2002 végéig kidolgozzák a Fejlesztési Terv összeállításában közreműködô intézmények együttműködési keretét és kapcsolatait szabályozó jogszabály tervezetét.

Az Európai Bizottság véleményezte a 2000-2002 idôszakra vonatkozó Közös Programozási dokumentumokat, melyek a román-bolgár, illetve román-magyar határmenti térségek fejlesztési stratégiáit és közös prioritásokat tartalmazzák. Ezeket az "egységes programozási dokumentumoknak" megfelelô dokumentumokat, amelyeket az Európai Unió belsô határainál igényelnek, és amelyeket mind az Interreg, mind a strukturális alapok esetében alkalmazandó irányelvekkel összhangban állítottak össze, az érintett határoknál létrehozott Együttműködési Vegyes Bizottságok is elfogadták. Az említett dokumentumok a Közösségi Támogatási Kerethez és az Operatív Programokhoz hasonló elemeket tartalmaznak.

A Környezet-ISPA alapokat a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott Környezet-ISPA Stratégiában meghatározott általános szempontok szerint lehet elérni, melyeket a projektek és kiemelt térségek kiválasztása céljából állítottak össze. Az említett kritériumok a Nemzeti Fejlesztési Tervbe integrálódó Országos Környezetvédelmi Akciótervben meghatározottakhoz hasonlóak.

Az elsô olyan programdokumentumot, mely az Európai Szociális Alaphoz hasonló intézkedések megvalósítását célozza, az Országos Foglalkoztatási Akciótervet (OFAT) elôreláthatóan 2002-ben fogadják el. A tervet más szervekkel együttműködve, az európai foglalkoztatáspolitika irányelvei szerint dolgozzák ki, és az európai gyakorlat mintáját követve több évet ölel fel. A dokumentum az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való részvétel elôkészítését szolgálja. Az OFAT azokat a munkaerôpiacot érintô, összehangolt prioritásokat is tartalmazza, amelyeket a Foglalkoztatáspolitika Értékelésének Közös Dokumentumában állapítanak meg (Európai Bizottság/Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium). Ezek a prioritások meghatározóak az ESZA-projektek kidolgozása, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv idôszerűsítése szempontjából.

6. A partnerség elve

Az elôzetes NFT-et és különösképpen a 2002-2005 idôszakra vonatkozó NFT-et pontos módszertani irányelvek alapján dolgozták ki, mégpedig különbözô alapok és programok kezelésében résztvevô minisztériumok, végrehajtó testületek, térségfejlesztési ügynökségek, helyi hatóságok, szakszervezetek és munkáltatók, civil szervezetek, illetve a környezetvédelem, vidékfejlesztés terén, a szegénység felszámolása, az állampolgárok esélyegyenlôsége terén tevékenykedô intézmények által biztosított tág partnerség keretében. Az NFT két "irányból" építkezik: "lefelé" haladva az országos szintű ágazati programok és stratégiák figyelembe vételével, illetve "felfelé" haladva a Regionális Fejlesztési Ügynökségek által kidolgozott, majd a Regionális Fejlesztési Tanácsok által jóváhagyott Regionális Fejlesztési Tervekben foglalt információk felhasználásával. Ennek következtében a dokumentumban foglalt javaslatok legtöbbje a helyi, regionális és központi szinten folytatott gazdasági növekedéssel és a szociális kohézióval kapcsolatos viták eredménye.

A Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium (FGEM) a partnerség megerôsítésére, valamint a programozásban és ellenôrzésben való részvétel kiépítésére törekszik. A partnerekkel már a programozás kezdeti szakaszában is folytatnak konzultációkat, majd a késôbb, a végrehajtási szakaszban a különbözô szinteken létrehozott monitoring-bizottságokba is bevonják a partnereket. A partnerség megerôsítése érdekében az FGEM olyan kampányt kezdeményez, melynek célja felhívni a potenciális partnerek figyelmét a térségfejlesztési politika kidolgozásának és megvalósításának jelentôségére, illetve az ebbôl származó elônyökre.

7. Az addicionalitás elve

A strukturális alapokból nyújtott támogatások felhasználásában Románia tiszteletben tartja az addicionalitás elvét. Ebben a vonatkozásban, Románia rendelkezésre bocsátja az addicionalitás elvének betartása ellenôrzéséhez szükséges adatokat.

Azok az intézmények, amelyek részt vesznek a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap kezelésében, az adatok gyűjtését, illetve ezeknek a Fejlesztési Tervbe való beiktatását is biztosítják. A Fejlesztési és Gazdasági Elôrejelzési Minisztérium keretében 2003-ig olyan információs rendszert hoznak létre, amely lehetôvé teszi a csatlakozás elôtti és utáni adatok gyűjtését, frissítését és feldolgozását.

Az olyan strukturális alapok, melyeket az addicionalitás elvét tiszteletben tartó EU tagállamok számára utalnak ki, a Phare-, ISPA- és SAPARD-programok által biztosított közösségi támogatás csupán kiegészíti, de nem helyettesíti a saját forrásokat. Minden egyes program esetében a beruházási alprogram számára Románia részérôl is elôirányoztak támogatásokat.

8. Értékelés és monitorizálás

A 2002-2005 idôszakra a Nemzeti Fejlesztési Tervet - a többi minisztérium, valamint a térségfejlesztési ügynökségek közreműködésével - az FGEM által megszabott módszertani irányelvek alapján dolgozzák ki, amelyek teljesítik az Európai Bizottság követelményeit. Ez a módszertan határozza meg az ország gazdasági és szociális fejlesztésében résztvevô intézmények, minisztériumok, térségfejlesztési ügynökségek, patronátusok, szakmai szervezetek stb. hatáskörét és felelôsségeit.

A jövôbeli programozási gyakorlat az elôzetes értékelést is magában foglalja, amit egy független intézmény végez majd el. Jelenleg is léteznek Romániában olyan akadémiai intézmények és kutatóintézetek, amelyek - rövid képzést követôen - képesek lesznek az 1260/1999. rendeletben meghatározott követelmények szerint elvégezni ezeket az elôzetes értékeléseket.

A PHARE-program keretében finanszírozott programok végrehajtását, éves ellenôrzését az 1011/1999. számú kormányhatározat értelmében létrehozott Közös Monitoring Bizottság végzi. Az ágazati alprogramok esetében ágazati albizottságok ellenôrzik a programok kivitelezését; a Végrehajtó Ügynökségek rendszeresen (negyedévente) jelentéseket nyújtanak be ezekhez a bizottságokhoz.

Az ISPA segélyprogramból finanszírozott projektek esetében létrehozták az ISPA Monitoring Bizottságot, mely 2001 júniusában ült össze elsô alkalommal. A jelentések tekintetében a Nemzeti Engedélyezô Tisztviselô köteles megbizonyosodni arról, hogy a Nemzeti Alap, valamint a Végrehajtó Hatóságok által kiépített szakmai és pénzügyi jelentési rendszer életképes minden ISPA támogatási intézkedés szintjén, beleértve itt a Végrehajtó Hatóságok felé folyósított alapokat is. A Nemzeti Alap köteles a mutatók pénzügyi helyzetérôl, a késôbbi pályázati kiírások programjáról, a pályázatok értékelésérôl, illetve a szerzôdéskötésekrôl, a projekt végrehajtásáról, a felmerülô problémákról, a jövôbeli tervekrôl rendszeresen jelentéseket összeállítani, valamint a Bizottság által igényelt információkat ez utóbbi rendelkezésére bocsátani.

A SAPARD-program esetében az Igazgatási Hatóság a hatékony koordinálásért, illetve a Program ellenôrzésére és értékelésére vonatkozó jelentésekért felelôs testület, amely a Monitoring Bizottság és az Európai Bizottság felé továbbítja ezeket az információkat. A miniszterelnök 271/2001/05/14. számú határozata alapján létrehozott Monitoring Bizottság jelentôs szerepet játszik a SAPARD-program ellenôrzésében, értékelésében és jelentésében, a kitűzött célok elérése érdekében biztosítva a program hatékony és minôségi végrehajtását. Az Igazgatási Hatóság javaslatokat tehet a program módosítására vonatkozóan, és konzultációkat folytathat a SAPARD-Ügynökséggel a végrehajtással kapcsolatosan. Az Igazgatási Hatóság és a SAPARD végzik a Program megvalósításának konkrét ellenôrzését, és a Monitoring Bizottságnak tesznek jelentést a mutatók - esetenként a részmutatók - alakulásával kapcsolatosan.

A SAPARD-program nyomon követését és értékelését azoknak az eljárásoknak az alapján végzik, amelyeket az adatok gyűjtésére, a mutatók kiszámítására, az adatok elemzésére és jelentésére (továbbítására) dolgoztak ki. A mutatók kiszámítására szolgáló SAPARD-eljárások, valamint a SAPARD-Ügynökség működését szabályozó eljárások kidolgozása befejezôdött; a következôkben a Nemzeti Alap az említett eljárások elô-akkreditálását végzi, majd az EK akkreditálja ezeket. Az eljárások kidolgozása az EU által meghatározott lépések szerint történt.

A végrehajtó ügynökségek és hatóságok szakmai segítségével - a tapasztalatok alapján - 2003 végéig egységes, országos és regionális szintű értékelési és ellenôrzési rendszert dolgoznak ki. Ez a rendszer integrálja a regionális alprogramokat, és biztosítja az igazgatási hatóságok, kifizetô hatóságok és végrehajtó egységek közötti kommunikációt a programok szakmai és pénzügyi helyzetét tekintve. Ez a rendszer a Strukturális Alapok kezelése és hasznosítása céljából kiépítendô értékelési és ellenôrzési rendszer alapját képezi, amelyet az idevágó közösségi követelményekkel összhangban dolgoznak ki. A rendszer a csatlakozás idôpontjával kezdôdôen lesz alkalmazható.

9. Pénzügyi irányítás és ellenôrzési eljárások

9.1. Pénzügyi irányítás

Az Európai Unió részérôl érkezô pénzügyi támogatás társfinanszírozása a Finanszírozási Megállapodás, illetve az Európai Bizottság és a román kormány között aláírt dokumentumokban elôírt követelményeknek megfelelôen történik.

A pénzügyi irányítás, illetve a költségvetési eljárások tekintetében, a 2002. évi költségvetési tervezet elkészítése és bemutatása új szabályok és elvek szerint történt, mégpedig a következô célok figyelembevételével:

- a költségvetési finanszírozás programok alapján történô kiterjesztése;

- a költségvetési bevételekre és kiadásokra vonatkozó többéves elôrejelzések teljesítése.

A közösséggel folytatott konzultációk alapján a Pénzügyminisztérium új törvénytervezetet dolgozott ki, mely révén a közpénzek menedzselési rendszerének jelentôs fejlesztését kívánták elérni, és amely 2002 végéig kerül elfogadásra. Ily módon a költségvetés-tervezetet három éves általános keretben dolgozzák ki, melyben bevezetik a költségvetési kötelezettségvállalás fogalmát, kötelezettségvállalásokra, illetve költségvetési hitelekre bontva a többéves programokra szánt hiteleket; ezúton kívánják, hogy a közbeesô pénzügyi elosztó szervek felelôsségteljesebben kezeljék a közpénzeket.

9.2. Ellenôrzési eljárások

A közösségi alapok felhasználásának belsô pénzügyi ellenôrzését a belsô átvilágításról, illetve a megelôzési célzatú pénzügyi ellenôrzésrôl szóló 119/1999. kormányrendelet szabályozza. Szervezési formája:

1. A Pénzügyminisztérium keretében két, a pénzügyi irányítással, illetve a közösségi pénzügyi eszközök szakmai irányításával megbízott testület létezik: az Elôcsatlakozási Nemzeti Alap, illetve a Phare Kifizetô és Szerzôdéskötô Hivatal. A két testület ellenôrzése a következô módon történik:

- a megelôzési célzatú közvetlen pénzügyi ellenôrzést az PKSZH keretében működô könyvelési osztály végzi. Az Elôcsatlakozási Nemzeti Alap esetében ez az osztály a Pénzügyminisztérium könyvelési osztálya keretében jön létre. Minden kötelezettségvállalással és kifizetéssel kapcsolatos pénzügyi műveletet ellenôriznek;

- a megelôzési célzatú közvetett pénzügyi ellenôrzést mindkét testület esetében a pénzügyminiszter által megbízott ellenôr végzi. Minden olyan projektet ellenôriznek, amely egy bizonyos értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket feltételeznek;

- a Pénzügyminisztérium szakosztálya által végzett belsô ellenôrzés;

- a Pénzügyminisztérium szakosztálya által végzett vizsgálat.

2. A Pénzügyminisztériumon kívül:

A közösségi pénzügyi eszközök alkalmazásáért felelôs ügynökségek a minisztériumok, kormányzati ügynökségek, állami vállalatok és országos társaságok szintjén szervezôdnek. A belsô pénzügyi ellenôrzés a következôképpen történik:

- a megelôzési célzatú közvetlen pénzügyi ellenôrzést a könyvelési osztály végzi. Minden kötelezettségvállalással és kifizetéssel kapcsolatos pénzügyi műveletet ellenôriznek;

- a megelôzési célzatú közvetett pénzügyi ellenôrzést mindkét végrehajtó szerv esetében a pénzügyminiszter által megbízott ellenôr végzi. Minden olyan projektet ellenôriznek, amely egy bizonyos értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket feltételeznek;

- a saját struktúrák által végzett belsô átvilágítás;

- a Pénzügyminisztérium szakosztálya által végzett vizsgálat.

A Pénzügyminisztérium kidolgozta a belsô pénzügyi ellenôrzés Romániában alkalmazandó stratégiáját, mellyel az Európai Bizottság - Költségvetési Fôigazgatósága (XIX.) egyetért, és amelyet a Román Kormány is elfogad. A stratégia elôírásaival összhangban Romániában a belsô pénzügyi ellenôrzésrendszer korszerűsítése folyamatban van, célja a közösségi szabályozásokhoz, illetve a közösségi EDIS-alapok kezelési és ellenôrzési rendszerének új követelményeihez való felzárkózás, ami a strukturális alapok esetében alkalmazott rendszer elôfeltétele. A stratégia alapelemeit a 2002. év folyamán elfogadásra kerülô, a belsô átvilágításra, illetve a pénzügyi ellenôrzésre vonatkozó új törvényben is átveszik. A közösségi joganyaggal összhangban lévô romániai belsô pénzügyi ellenôrzésrendszer 2004. végéig válik teljesen működôképessé.

Elfogadta Románia Kormánya 2001. december 6-i ülésén.

Fordította: Szász Tibor

 

Jegyzet

1 Ezek az adatok az Európai Bizottság által 2001 januárjában a gazdasági és szociális kohézióról kidolgozott második jelentésében is megtalálhatók (74.).

* Kormányközi konferencia Románia csatlakozásáról - Románia, Conf-RO .../01.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék