magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» III. ÉVFOLYAM - 1997. 1-2. (7-8.) SZÁM - Kisebbségi törvények
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Nemzetiségi Statútum

Általános rendelkezések

1. §. - Minden román állampolgár származásra, nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra való tekintet nélkül - egyenjogú a törvény elôtt és ugyanazon polgári és politikai jogokat élvezi.

2. §. - A faji származásnak a román állampolgárok jogi helyzetének megállapítása céljából való kutatása tilos.

3. §. - A nyelvi, vallási, származási, illetve nemzetiségi különbség egyetlen román állampolgár részére sem képezhet akadályt, mind a polgári vagy politikai jogok megszerzését és gyakorlását, mind a közhivatalokba való kinevezést vagy bármely foglalkozás űzését illetôleg.

4. §. - A nem román anyanyelvű, fajú vagy vallású állampolgárok ugyanolyan bánásmódban, valamint jogi és tényleges védelemben részesülnek, mint a többi román állampolgárok.

Az állampolgári jogoknak a román állampolgárok származása, vallása vagy nemzetisége alapján való közvetlen vagy közvetett korlátozását, valamint az ilyen alapon való kiváltságok megállapítását és a faji, vallási és nemzetiségi elkülönülés, gyűlölet és megvetés hirdetését a törvény bünteti.

5. §. - Minden román állampolgár kizárólagos és egyéni joga anyanyelvének vagy nemzetiségének megállapítása. Ilyen tekintetben a hatóságok beavatkozása tilos, közegeik pedig kötelesek az illetô állampolgár nyilatkozatát elfogadni.

A nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések

6. §. - A román állam hivatalos nyelve a román nyelv. Mégis, azokban a közigazgatási és bírósági kerületekben, melyekben a lakosság túlnyomó része nem románajkú, a 8. és következô paragrafusokban foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.

7. §. - A magántermészetű kapcsolatok tekintetében, mint a levelezésben, a távbeszélô-forgalomban stb., az ipari és kereskedelmi életben, a vallási életben és a sajtóban, valamint bármilyen természetű kiadványokban és közleményekben és a nyilvános gyűléseken a román állampolgárok szabadon és minden megszorítás nélkül használhatnak bármely nyelvet.

8. §. - Azok a törvényszékek és járásbíróságok, amelyeknek körzetében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 30%-a nem románajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:

a) az illetô körzet 30%-át kitevô lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekrôl román nyelvű fordítást követelhetnének;

b) a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni;

c) a felet saját anyanyelvén meghallgatni.

9. §. - A 8. §-ban meghatározott törvényszéki és járásbírósági körzeteket a hivatalos népszámlálási adatok alapján az igazságügy-minisztérium jelöli ki.

10. §. - Azok a községi és megyei hatóságok, amelyeknek körzetében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 30%-a nem románajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:

a) az illetô körzet 30%-át kitevô lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekrôl román nyelvű fordítást követelhetnének;

b) a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni;

c) a felet saját anyanyelvén meghallgatni;

d) ezekben a körzetekben a 30%-ot kitevô nemzetiségek választott vagy jog szerinti képviselôi a községi vagy megyei tanácsokban saját anyanyelvükön szólalhatnak fel.

11. §. - Az elôbbi §-ban meghatározott községeket és megyéket a hivatalos népszámlálási adatok alapján a belügyminisztérium jelöli ki.

12. §. - A 9. és 11. §§-ban megjelölt bírói és közigazgatási hatóságokhoz tartozó bíráknak és tisztviselôknek ismerniük kell az illetô nemzetiségek nyelvét is.

13. §. - A nem román nyelven megjelenô napilapok és idôszaki sajtótermékek megjelenési székhelyüket, valamint az ország többi helységeinek nevét az illetô nemzetiség nyelvén jelölhetik meg.

14. §. - Az anyakönyvekben és a családi állapotokra vonatkozó okmányokban az állampolgárok családi neve csak az illetô állampolgár személyi irataival igazolt alakban és eredeti helyesírással írható.

15. §. - Azokban a városokban és községekben, amelyekben a lakosságnak legalább 30%-a nem románajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, az utcák nevét az illetô nemzetiségek nyelvén is meg kell jelölni.

16. §. - A köztisztviselôk, fokozatukra való tekintet nélkül, semmi szín alatt sem kötelezhetôk román nyelvvizsgára, amennyiben kinevezésük államilag elismert tanintézet által kiállított oklevél vagy bizonyítvány alapján történt.

17. §. - Az 1944. augusztus 23-a után megjelent törvényeket és ezek végrehajtási utasításait hivatalos törvénytárban kell közzétenni mindazoknak a nemzetiségeknek a nyelvén, amelyek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának legalább 5%-át alkotják.

A helyi hatóságok rendeleteit, szabályzatait és közleményeit mindazoknak a nemzetiségeknek a nyelvén is közzé kell tenni, amelyek az illetô megye vagy helység lakosságának 30%-át képezik.

A közoktatásra vonatkozó rendelkezések

18. §. - A román állam biztosítja az anyanyelvi oktatást állami elemi, középfokú és felsôfokú iskolák útján mindazoknak az együtt élô nemzetiségeknek, amelyek megfelelô számú tanulóval rendelkeznek, azoknak a helységeknek a képviseletével, ahol a felekezeti iskolák ezeket a szükségleteket kielégítik. A nem román nyelvű állami iskolák tanítói és tanári állásainak betöltésénél az illetô nemzetiséghez tartozók részesülnek elônyben.

19. §. - A román felekezeti iskolákra vonatkozó rendelkezéseket a nemzetiségek felekezeti iskoláira is alkalmazni kell.

20. §. - A nem román nyelvű állami iskolákban és ezek tagozatain, valamint a nemzetiségek felekezeti iskoláiban a tanulókat azon a nyelven kell vizsgáknak alávetni, beleértve az érettségi vizsgát is, amelyen az illetô tárgyakat elôadták, kivéve azt az esetet, amikor maga a tanuló kéri, hogy román nyelven vizsgáztassák.

21. §. - A nemzetiségek felekezeti iskolái ugyanolyan államsegélyben részesülnek, mint a román felekezeti iskolák.

22. §. - A szükségletekhez képest, illetve a hallgatók nemzetiségi megoszlásának figyelembevétele mellett, a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi és bölcsészeti karán magyar és német nyelvű tanszékek létesítendôk.

A vallásgyakorlásra vonatkozó rendelkezések

23. §. - Az elismert felekezetek vagyonukat a vallásfelekezetek működését szabályozó törvényes intézkedéseknek megfelelôen, alapszabályaik vagy alapítási iratuk szerint kezelik.

24. §. - A vallásügyi minisztérium kivételével más közigazgatási hatóságnak tilos az elismert felekezetek vallásgyakorlati kérdéseibe beavatkozni.

25. §. - Az összes elismert felekezetek egyenlô képesítésű és azonos egyházi fokozatú lelkészei egyenlô javadalmazásban részesülnek, amennyiben felekezetük tagjai az államsegély folyósításának szempontjából a vallásfelekezetek működését szabályozó törvény által megkívánt számot elérik.

Záró és átmeneti rendelkezések

27. §. - A jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról a nemzetiségi minisztérium gondoskodik.

Az összes közigazgatási és rendôri hatóságok kötelesek végrehajtani a nemzetiségi minisztérium által a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatosan kibocsátott rendelkezéseket.

A román állampolgároknak a jelen törvényben megállapított elvek megsértésébôl vagy helytelen alkalmazásából fakadó panaszai, tekintet nélkül felekezetükre vagy nemzetiségükre, a nemzetiségi minisztériumhoz nyújtandók be.

28. §. - A jelen törvénnyel ellentétben levô összes törvényes vagy rendeleti intézkedések hatályukat vesztik.

Bukarest, 1945. február 7.

A Nemzetiségi Statútum módosítása

I. szakasz. - ...a kisebbségi nemzetiségek Statútumára vonatkozó 1945. február 7-i 86. sz. törvény címében a "kisebbségi" szó töröltetik.

Hasonlóképpen töröltetik ez a szó a fent említett törvény teljes szövegébôl is.

II. szakasz. - ...

b) Az 1930. évi népszámlálás alkalmával tett nemzetiségmegha-tározások érvényben maradnak, ha az érdekeltek a jelen törvényben elôírt egy év leforgása alatt más nemzetiségmeghatározást nem tettek.

Aki az 1930-as népszámlálás idején nem határozta meg nemzetiségét és a jelen törvény rendelkezései által elôírt idôben sem nyilatkozott, okmányaiból és egyéb körülményeibôl pedig nem derül ki pontosan, hogy melyik nemzetiséghez tartozik, úgy fogják tekinteni és hivatalból beírni, mint román nemzetiségűt...

Bukarest, 1945. augusztus 3.

A Nemzetiségi Statútum garanciái

"A Nemzetiségi Statútum ellen elkövetett egyes bűncselekmények megállapításáról és megtorlásáról szóló 1945. évi augusztus hó 6-i 630. számú törvény."

1. §. - Fajelmélet alkalmazásának vétségét követi el és 3 hónaptól 1 évig terjedô fogházbüntetéssel büntetendô az, aki bírósági, közigazgatási vagy rendôri eljárás során, vagy bármely más módon, valamely román állampolgár faji eredetét az illetô jogi helyzetének megállapítása szempontjából kutatja.

Ugyanezt a vétséget követi el és ugyanazzal a büntetéssel büntetendô az a tisztviselô is, aki köziratban a "faji eredet" kifejezést vagy e fogalom bármely ezzel egyenlô értelmű megjelölését alkalmazza.

Ha a köztisztviselô valamely okirat kiadását megtagadja azzal a megokolással, hogy a kérelmezô nem bizonyította be faji eredetét, a büntetô törvénykönyv 243. szakaszának intézkedése alkalmazandó.

2. §. - A nemzetiség vagy anyanyelv önkényes megállapításának vétségét követi el és három hónaptól 1 évig terjedô fogházzal és 10 000-tôl 50 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki bármely román állampolgárt megakadályoz abban, hogy az 1945. évi 86. számú törvény 5. szakaszának rendelkezései szerint önmaga, szabadon állapítsa meg a saját nemzetiségét vagy anyanyelvét, és aki ezáltal önkényesen változtatja meg az illetô által bejelentett adatokat, vagy aki az illetôt bizonyos adatok bejelentésére igyekszik rábírni.

3. §. - A név önkényes megváltoztatásának vétségét követi el, s 1-tôl 3 hónapig terjedô fogházzal és 5000-tôl 20 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki bármely román állampolgárnak hivatalos személyi okirataival igazolt családnevét szándékosan megváltoztatja vagy módosítja valamely nyilvántartásban, anyakönyvi okiratban vagy bármely más köziratban.

4. §. - Állampolgári egyenlôség elleni vétséget követ el és 3 hónaptól 1 évig terjedô fogházzal és 10 000-tôl 50 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki hatáskörében:

1. közvetett vagy közvetlen módon korlátozza az állampolgári jogok gyakorlását;

2. közvetett vagy közvetlen módon kiváltságokat létesít egyes állampolgárok javára, akár azáltal, hogy közhivatali kinevezés vagy alkalmazás szempontjából különleges feltételeket szab meg, akár különbséget tevô bánásmód útján, akár pedig azáltal, hogy bármi tekintetben faji, vallási vagy nemzetiségi megkülönböztetést alkalmaz.

5. §. - Az állampolgári szabadság megsértésének vétségét követi el és 3-tól 6 hónapig terjedô fogházzal és 5000-tôl 10 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki bárkit megakadályoz abban, hogy az 1945. évi 86. számú nemzetiségi alaptörvény II. fejezetének 1. cikkelyében foglalt feltételek keretében más nyelvet használhasson, mint az állam hivatalos nyelve, vagy aki ugyanazon okból magánérintkezésben bárkit háborgat.

A kísérlet büntetendô.

6. §. - Állampolgári szabadságot sértô önkényeskedés vétségét követi el és 5000-tôl 10 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki szokásos belföldi hírváltási eszközök (posta, távbeszélô vagy távirat) útján élôszóval vagy írásbelileg tett közlések továbbítását megtagadja vagy megakadályozza azzal a megokolással, hogy az ezekben foglaltak más nyelven vannak írva vagy mondva, mint az állam hivatalos nyelve; kivéve a helységneveket (melyeket a címzésben hivatalos nyelven kell feltüntetni).

7. §. - A nemzetiségek közötti egyetértés megsértésének vétségét követi el és 6 hónaptól 3 évig terjedô fogházzal és 20 000-tôl 50 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki valamely nemzetiség becsületét vagy tekintélyét faji, felekezeti vagy vallási alapon bármi módon sérti, gyalázza vagy gúny tárgyává teszi, továbbá az, aki a nemzetiségek békés együttélésére irányuló szándékot és törekvést magatartásával és ténykedésével támadja.

8. §. - Az együttélô nemzetiségek, illetôleg felekezetek egymás elleni uszításának vétségét követi el, s ha a tény nem merítené ki valamely súlyosabb bűncselekmény tényálladékát, 6 hónaptól 2 évig terjedô fogházzal és 50 000-tôl 100 000 lejig terjedô pénzbüntetéssel büntetendô az, aki:

1. olyan természetű kijelentéseket tesz, melyek alkalmasak arra, hogy faj, nemzetiség vagy vallás ellen gyűlöletet szítsanak;

2. gyalázkodó kijelentéseket vagy állításokat tesz, hogy azáltal a nemzeti elzárkózás eszméjét hirdesse.

Ha a vétséget sajtó vagy más, nyilvános közlési eszköz által követte el, a büntetés 1-tôl 3 évig terjedô fogház és 50 000-tôl 100 000 lejig terjedô pénzbüntetés lesz.

9. §. - Nemzeti gyűlölködés szításának vétségét követik el s 1-tôl 5 évig terjedô fogházzal büntetendôk, akik valótlant, be nem bizonyított vagy rosszhiszemű beállítás alapján, a jelen törvény büntetéseire való hivatkozással, bárki ellen hamis vádat koholnak.

A büntetés végrehajtásának felfüggesztése nem alkalmazandó az ebben a szakaszban foglalt cselekményekre és büntetésekre.

10. §. - A bűnvádat az ügyészség, az erre feljogosított hatóságok és jogi személyek, valamint a sértett fél teszik folyamatba.

Úgy a közvádat, mint a magánvádat 3 hónapi záros határidôn belül kell folyamatba tenni, attól a naptól számítva, amelyen az ügyészség, az ezzel a joggal felruházott hatóságok avagy a sértett fél tudomására jutott a bűncselekmény elkövetése és a tettes személye.

Bukarest, 1945. augusztus 13.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék