magyar kisebbség
összes lapszám»

Az 1995-ös 84. számú (tanügyi) törvény
és az azt módosító és kiegészítô
1997-es 36. sürgôsségi kormányrendelet

Az alább közölt törvényszöveg a Tanügyi Törvény eredeti szövegét, valamint annak a sürgôsségi kormányrendelet által elôírt módosításait tartalmazza. A normál betűtípussal szedett szövegrész a Tanügyi Törvény eredeti szövegéhez tartozik, a kurzív (dôlt betűs) szedésű pedig a kormányrendelet része. Módosítás esetén a módosított rész az eredeti szöveg módosítandó része - amely lehet: alcím, bekezdés vagy szakasz - után következik, dôlt betűs kiemeléssel. A módosítás pontos vonatkoztatásában a szakasz vagy a bekezdés számának - kétszeri - normál és dôlt betűs elôfordulása az iránymutató. Törlés esetén a törölt szövegrész - bekezdés, szakasz - után csak annak száma jelenik meg ismét, dôlt betűs szedéssel. Kiegészítés esetén a kiegészítô szövegrész - szakasz vagy bekezdés - kurzív betűszedéssel kerül helyére, számozásában pedig egy felsô index (1) utal arra, hogy egy utólag beszúrt szövegegységgel van dolgunk.

A Tanügyi Törvény magyar szövegváltozatát Románia Hivatalos Közlönyébôl (a Monitorul Oficial al României magyar változatából) vettük át (VII. évfolyam - 105.szám, 1995.augusztus 18.). E fordítás több szempontból is kifogásolható, a szövegén azonban nem változtattunk, mégpedig a következô okokból: 1. ez a szöveg hivatalos magyar szövegnek tekintendô; 2. egyben történeti értéke is van; 3. nincs még egységesen kialakított fogalomhasználat a hivatalos intézmények és eljárasok magyar megnevezésére. Mindazonáltal a szöveghez - jegyzetek formájában - néhány megjegyzést fűztünk, de csak ott, ahol csupán egy-két szavas módosítással, a mondatok átszerkesztése s terminológiai újítás nélkül úgy gondoltuk, hogy a helyes magyar szó- és fogalomhasználathoz közelebb álló változatot tudnánk javasolni. A kurzivált szedésű szövegrész a sürgôsségi kormányrendelet román szövegének magyar fordítása; a fordítás során a törvényszöveg magyar változatához igazodtunk.

Bakk Miklós

Tanügyi törvény

Románia parlamentje elfogadja a jelen törvényt.

I. C Í M

Általános rendelkezések

1.szakasz - A jelen törvény az országos oktatási rendszer szervezését és működését szabályozza.

2.szakasz - Romániában az oktatás elsôbbséget élvezô nemzeti ügy.

3.szakasz - (1) Az oktatás célja a román társadalom humanista hagyományaira, demokratikus értékeire és törekvéseire támaszkodó nevelési eszmény megvalósítása, és az oktatás hozzájárul a nemzeti identitás megôrzéséhez.

(2) A román iskola nevelési eszménye az emberi egyéniség szabad, egészében való és harmonikus fejlesztése, az önálló és alkotó személyiség kialakítása.

4.szakasz - (1) Az oktatás rendeltetése az emberi egyéniség formálása a következô utakon:

a) a tudományos ismereteknek, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek az elsajátítása;

b) a szellemi képességeknek, az érzelmi fogékonyságnak és a gyakorlati hozzáértésnek a kifejlesztése humanista, tudományos, műszaki és esztétikai ismeretek elsajátításával;

c) a szellemi munka azon technikáinak elsajátítása, amelyek az egész életre kiterjedô tanuláshoz és önképzéshez szükségesek;

d) az alapvetô emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának, a méltóságnak és a toleranciának, a szabad véleménycserének a szellemében való nevelés;

e) az emberi problémák, az erkölcsi és állampolgári értékek iránti fogékonyságnak, a természet és környezet iránti tiszteletnek az ápolása;

f) az egyén harmonikus fejlesztése a testnevelés, az egészségügyi-higiéniai nevelés útján és a sport gyakolásával;

g) az ífjú nemzedék professzionalizálása anyagi és szellemi javakat elôállító hasznos tevékenységek kifejtése céljából.

(2) Az oktatás biztosítja a hazaszeretetnek, a román nép történelmi múltja és hagyományai iránti szeretetnek az ápolását.

(3) A román iskola a céljait az oktatási tudományok1 és az iskolai gyakorlat által alátámasztott korszerű oktatási és nevelési stratégiák és technikák útján valósítja meg, mindegyik oktatási szint célkitűzéseinek megfelelôen.

5.szakasz - (1) Románia állampolgárai egyenlô jogokat élveznek az összes oktatási szintekhez és formákhoz való hozzáférés tekintetében, társadalmi és anyagi helyzetüktôl, nemüktôl, fajuktól, nemzetiségüktôl, politikai vagy vallási hovatartozásuktól függetlenül.

(2) Az állam elôsegíti a demokratikus oktatás elveinek az érvényesülését és garantálja a jogot a nevelési pluralizmuson alapuló differenciált neveléshez.

(2) Az állam elôsegíti a demokratikus oktatás elveinek az érvényesülését és garantálja a jogot a nevelési pluralizmuson alapuló differenciált neveléshez, az egyén és az egész társadalom javára.

6.szakasz - A kötelezô általános oktatás 8 osztályos. A 8 osztályos oktatás látogatási kötelezettsége megszűnik a 16. életév betöltésével.

6.szakasz - A kötelezô általános oktatás 8 osztályos. A 8 osztályos, nappali tagozatos oktatás látogatási kötelezettsége megszűnik a 16. életév betöltésével.

7.szakasz - (1) Az állami oktatás ingyenes.

(2) Egyes tevékenységekért díjak számíthatók fel a jelen törvény által megállapított feltételek között.

(3) Az állami oktatást az állami költségvetésbôl és a helyi költségvetésekbôl finanszírozzák. Az oktatásnak szánt alapokat külön meg kell nevezni az állami költségvetésben és a helyi költségvetésekben.

(4) Az oktatást a gazdasági tényezôk is finanszírozhatják.

(4) Az oktatást a gazdasági tényezôk valamint természetes és jogi személyek is finanszírozhatják.

(5) Az oktatás támogatásban részesíthetô ösztöndíjak, tanulmányi hitelek, díjak, adományok, szponzorizálások útján, saját forrásokból és más törvényes forrásokból.

(6) Az állam fôként azokat a tanulókat és felsôoktatási hallgatókat részesíti anyagi támogatásban, akik nagyon jó tanulmányi eredményeket érnek el és képzésük során rendkívüli képességeket tanúsítanak valamely szakterületen.

(7) Az állam és más érdekelt tényezôk szubvenciókban részesítik a tanulók és a felsôoktatási hallgatók országos és nemzetközi szinten csúcsteljesítményekre vezetô tevékenységeit.

(8) Az oktatási intézmények és egységek jogi személyiséggel rendelkeznek, kivéve a csak az I-IV. osztályokkal működô iskolákat.

8. szakasz - (1) Az oktatást minden fokon román nyelven bonyolítják le. Minden helységben román oktatási nyelvű osztályok szervezendôk meg és működnek.

(1) Az oktatást minden fokon román nyelven bonyolítják le. Lebonyolítására, a jelen törvény feltételei között, a nemzeti kisebbségek nyelvén, valamint világnyelveken is sor kerülhet.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga az anyanyelvük tanulásához és joguk ahhoz, hogy e nyelven taníthassák ôket, a jelen törvény feltételei között garantált.

(2) Minden helységben iskolai egységeket, osztályokat vagy csoportokat hoznak létre és működtetnek román nyelven és, az esetnek megfelelôen, a nemzeti kisebbségek nyelvén, vagy biztosítják az anyanyelven való iskoláztatást más helységekben.

(3) A román nyelvnek, mint a hivatalos államnyelvnek, az iskolában való tanulmányozása és elsajátítása kötelezô minden román állampolgár számára, a nemzetiségétôl függetlenül.

(3) A román nyelvnek, mint a hivatalos államnyelvnek, az iskolában való tanulmányozása kötelezô minden román állampolgár számára, a nemzetiségétôl függetlenül. A tanterveknek megfelelô számú órában kell elôirányoznia - és egyben a feltételeket is biztosítania - ahhoz, hogy lehetôvé váljon az államnyelv elsajátítása.

(4) Mind az állami oktatásban, mind pedig a magánoktatásban a hivatalos iskolai dokumentumokat román nyelven kell kiállítani.

(4) Mind az állami oktatásban, mind pedig a magánoktatásban az oktatásügyi miniszter rendelete által megnevezett dokumentumokat román nyelven kell kiállítani. A többi iskolai dokumentum kiállítható az oktatás nyelvén. Az oktatási egységek és intézmények lefordíthatják saját iskolai dokumentumaikat.

9. szakasz - (1) Az elemi, a gimnáziumi, a líceumi és a szakmai oktatás tervei iskolai tantárgyként tartalmazzák a vallásoktatást. Az elemi oktatásban a vallás kötelezô tantárgy, a gimnáziumi oktatásban opcionális, a líceumi és a szakmai oktatásban pedig fakultatív. A tanuló szülôjének vagy törvényes gyámjának a beleegyezésével választja ki az általa tanulmányozandó vallást és hitfelekezetet.

(1) Az elemi, a gimnáziumi, a líceumi és a szakmai oktatás tervei iskolai tantárgyként tartalmazzák a vallásoktatást. A tanuló szülôjének vagy törvényes gyámjának a beleegyezésével választja ki az általa tanulmányozandó vallást és hitfelekezetet.

(2) Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek az Oktatásügyi Minisztériumtól a vallásfelekezeti személyzetképzés szükségleteinek megfelelô sajátos oktatás megszervezését kérhetik csakis a gimnáziumi vagy a líceumi oktatás abszolvensei számára, az esetnek megfelelôen. A felekezetek felelnek a tanulmányi programok kidolgozásáért, amelyeket a Vallásügyi Államtitkárság és az Oktatásügyi Minisztérium hagy jóvá.

(2) Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek az Oktatásügyi Minisztériumtól kérhetik a vallásfelekezeti személyzetképzés szükségleteinek megfelelô sajátos oktatás megszervezését, valamint egyes világi oktatási struktúrák létrehozását és működtetését, az Oktatásügyi Minisztérium koordinációja és ellenôrzése mellett. Ezen struktúrák anyagi fenntartását az illetô felekezetek és, részben, az állam biztosítja, a Kormány által jóváhagyott normák alapján. Az állam által hivatalosan elismert vallásfelekezetek felelnek a tantervek és az analitikus tanmenetek kidolgozásáért, melyeket a Vallásügyi Államtitkárság és az Oktatásügyi Minisztérium hagy jóvá.

10.szakasz - (1) Az állami oktatás egységeinek és intézményeinek a hálózatát az Oktatásügyi Minisztérium szervezi meg és hagyja jóvá a demográfiai helyzet dinamizmusával és a jelenlegi és távlati szakmai képzési szükségletekkel összhangban.

(2) A helyi hatóságok és a gazdasági tényezôk iskolákat létesíthetnek és finanszírozhatnak a törvény feltételei között.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja olyan oktatási egységek és intézmények szervezését, amelyekben a jelen törvény feltételei között világnyelveken oktassanak. Ezekben az iskolákban a román nyelvbôl is irodalomból, a románok történelmébôl és Románia földrajzából az oktatás és a vizsgáztatás román nyelven folyik.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja oktatási egységek vagy osztályok szervezését a kiváló teljesítményekre képes tanulók számára.

(5) A jelen törvény feltételei között Románia külföldi diplomáciai hivatalai és kulturális intézményei mellett román nyelven tanító oktatási egységek szervezhetôk.

(6) Az Oktatásügyi Minisztérium, a Külügyminisztériummal együttműködve, köteles támogatni az anyanyelvű oktatást azokban az országokban, amelyekben románok élnek, az illetô állam törvényhozásának betartásával.

11.szakasz - (1) Az oktatás nincs alárendelve a pártok vagy más politikai alakulatok által követett céloknak és doktrínáknak.

(2) Tilos az oktatási egységekben és helyiségekben pártokat vagy más politikai alakulatokat létrehozni és működtetni, valamint politikai szervezési és propagandatevékenységeket kifejteni.

(3) Tilos az oktatásban a vallási hittérítés.

(4) Tiltva vannak az ifjúság fizikai vagy szellemi egészségét veszélyeztetô, az általános erkölcsi szabályokat megszegô tevékenységek az oktatási folyamatnak szánt helyiségekben, az oktatási intézmények tudományos kutatási egységeiben, könyvtáraiban, kiadóiban és nyomdáiban, otthonaiban, internátusaiban, kantinjaiban, klubjaiban, a fôiskolai illetve egyetemi hallgatók művelôdési házaiban, a tantestület, az egyetemiek házaiban, az iskolai táborokban, a gyermekek és a tanulók kulturális és sportbázisaiban és komplexumaiban, palotáiban és klubjaiban.

12.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztérium, a többi érdekelt intézmény és minisztérium konzultálása alapján megtervezi, megalapozza és alkalmazza az oktatás globális stratégiáját, megállapítja az egész oktatási rendszer célkitűzéseit, valamint a nevelési célokat oktatási szintek és profilok szerint.

(2) Az oktatás megszervezését és tartalmát nem lehet ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai kizárólagosság és diszkrimináció kritériumai szerint felépíteni. Nem tekintendôk kizárólagossági és diszkriminatív kritériumokon alapulóknak azok a vallási vagy nyelvi szükségletekbôl létrehozott oktatási egységek és intézmények, amelyekben az oktatás megfelel a tanulók szülei vagy törvényes gyámjai választásának.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium, az egyes sajátos oktatási formák és típusok szervezésében érdekelt tényezôkkel konzultálva, felel a tantervek, a tantárgyi programok és az iskolai tankönyvek kidolgozásáért a preuniverzitáris oktatás számára. A felsôoktatásban a tanterveket és a tantárgyi programokat az egyetemi autonómiának és az országos standardoknak megfelelôen állapítják meg.

13.szakasz - Az egyetemi autonómia garantálva van.

14.szakasz - A nevelési alternatívák megszervezhetôk az állami és a magánoktatás rendszerében, az Oktatásügyi Minisztérium általi értékelésük és igazolásuk alapján.

14.szakasz - A nevelési alternatívák megszervezhetôk az oktatás országos - állami és a magánjellegű - rendszerében, az Oktatásügyi Minisztérium általi értékelésük és igazolásuk alapján, a törvénynek megfelelôen.

II. C Í M

Az országos oktatási rendszer

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

15.szakasz - (1) Az országos oktatási rendszer az oktatási és nevelési tevékenység különbözô típusú, szintű és szervezési formájú egységeinek és intézményeinek összességébôl áll.

(2) Az országos oktatási rendszer állami és magánoktatási egységekbôl és intézményekbôl áll.

(3) Tilos az állami oktatási intézmények és egységek privatizációja.

(4) Az oktatást szintek szerint szervezik meg, az életkori és az egyéni sajátosságokkal összhangban biztosítva az oktatás és nevelés összetartozását és folyamatosságát.

(5) Az országos oktatási rendszer felépítése a következô:

a) óvodai oktatás: kis-, közép- és az iskolára felkészítô nagycsoport;

b) I-IV. osztályos elemi oktatás;

c) középfokú oktatás:

- V-VIII. osztályos gimnáziumi oktatás;

- szakmai oktatás;

- IX-XII. (XIII.) osztályos líceumi oktatás;

d) posztliceális oktatás;

e) felsôoktatás;

- egyetemi oktatás;

- posztuniverzitáris oktatás;

f) állandó nevelés.

(6) Az óvodai, elemi, gimnáziumi, szakmai, líceumi és posztliceális oktatás képezi a preuniverzitáris oktatást.

(7) A preuniverzitáris oktatás a tanfelügyelôségeken keresztül alá van rendelve az Oktatásügyi Minisztériumnak, a felsôoktatást pedig az Oktatásügyi Minisztérium az egyetemi autonómiát tiszteletben tartva egybehangolja.

(8) Az oktatás szervezési formái a következôk: nappali, esti és látogatás nélküli tagozatos oktatás.

(9) Az állandó nevelés rendszerében levelezôi tagozatos vagy távolsági oktatás gyakorolható.

(10) Az elemi és gimnáziumi oktatást felölelô kötelezô általános oktatás nappali tagozatos.

(11) Az oktatási rendszerben mintaegységek és gyakorlati alkalmazási egységek működhetnek.

(12) A fennálló feltételektôl függôen olyan iskolacsoportok is működhetnek, amelyekben egységes vezetéssel szervezik meg a szakmai, líceumi és posztliceális oktatást.

(131) Az országos oktatási rendszer keretében, az Oktatásügyi Minisztérium koordinálásával és ellenôrzésével, kormányközi egyezmények alapján, hazai és külföldi intézmények együttműködésével megszervezett oktatási struktúrák is működhetnek.

16.szakasz - (1) Az országos oktatási rendszer jellege nyílt, a szabályzattal megállapított feltételek között biztosítva az egyik profilból a másikba való átlépés lehetôségét.

(2) A kivételes képességekkel és iskolai teljesítményekkel rendelkezô tanulók és felsôoktatási hallgatók két tanulmányi évet végezhetnek el egy iskolai vagy egyetemi évben.

17.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztériumnak, a tanfelügyelôségeknek és a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a tanulók rendszerint a lakhelyüket képezô helységben látogassák az elemi iskolai és gimnáziumi tanfolyamokat.

(2) A más helységekben beiskolázott elemi iskolai és gimnáziumi tanulók számára indokolt esetekben, és az esetnek megfelelôen, szállítási, étkeztetési és internátusi szolgáltatások biztosítandók az Oktatásügyi Minisztérium, a helyi közigazgatási hatóságok, a gazdasági tényezôk, a helyi közösségek, a jótékonysági egyesületek és más jogi vagy természetes személyek támogatásával.

II. FEJEZET

Az óvodai oktatás

18.szakasz - (1) Az óvodai oktatást rendes, hosszabított vagy heti programos óvodákban 3-7 éves gyermekek számára szervezik meg.

(2) Az óvodákat a tanfelügyelôségek létesítik.

(3) A gazdasági tényezôk és más jogi személyek, valamint a természetes személyek is létesíthetnek és finanszírozhatnak óvodákat, a tanfelügyelôségek beleegyezésével, a törvény feltételei között.

19.szakasz - Az óvodai és elemi iskolai oktatás közötti folyamatosság biztosításáért bevezetik és fokozatosan majd általánosítják az iskolára felkészítô csoportokat az 5-6 (7) éves gyerekek számára. Az iskoláztatás költségeit az Oktatásügyi Minisztérium fogja fedezni.

III. FEJEZET

Az elemi iskolai oktatás

20.szakasz - (1) Az elemi oktatást nappali tagozattal kell megszervezni és az rendszerint délelôtti programmal működik az I-IV., I-VIII. vagy I-XII. (XIII.) osztályos iskolák keretében.

(2) Az elsô osztályba az illetô naptári évben a 7. életévüket betöltô gyermekeket kell beíratni.

(3) A szüleik vagy törvényes eltartóik kérésére az I. osztályba beírhatók az iskolaév kezdetének az idôpontjáig a 6. életévüket betöltô gyermekek is, ha a pszichoszomatikus fejlôdésük megfelelô.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyhatja osztályok szervezését olyan gyermekekkel, akik a 14. életévük betöltéséig különbözô okokból kifolyólag nem végezték el a kötelezô általános oktatás elsô négy osztályát.

IV. FEJEZET

A középfokú oktatás

1. Cikkely

A gimnáziumi oktatás

21.szakasz - (1) A gimnáziumi oktatás az I-VIII. vagy I-XII. (XIII.) osztályos iskolák keretében működik.

(2) A gimnáziumi oktatás kivételesen esti vagy látogatás nélküli tagozattal is megszervezhetô azon személyek számára, akik több mint 2 évvel meghaladták az osztálynak megfelelô életkort.

22.szakasz - (1) A gimnáziumi tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológián alapuló képességi vizsgával zárulnak, a következô tantárgyakból: román nyelv és irodalom, matematika, a románok történelme és Románia földrajza. Azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók, akik anyanyelvű gimnáziumi tanfolyamokat látogatnak, az anyanyelvükbôl és ennek irodalmából is vizsgáznak.

(1) A gimnáziumi tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológián alapuló országos képességi vizsgával zárulnak román nyelv és irodalomból, matematikából és egy általános műveltségi tárgyból, amely a tanult tantárgyak kérdéseit tartalmazza. Azok a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók, akik anyanyelvű gimnáziumi tanfolyamokat látogatnak, anyanyelvükbôl és annak irodalmából is vizsgáznak.

(2) A sikertelen képességi vizsga letehetô a következô vizsgaszessziók bármelyikén.

(3) A képességi vizsgán átmenô tanulók képességi bizonyítványt kapnak. A képességi vizsgát sikeresen le nem tevôknek kérésre kivonatos másolatot adnak az osztálynaplóról.


2. Cikkely

A líceumi oktatás

23.szakasz - (1) A líceumi oktatás a nappali tagozatos IX-XII. (XIII.) osztályokat és az esti, illetve a látogatás nélküli tagozatos IX-XIII. osztályokat öleli fel.

(2) Az állami líceumok hálózatát a tanfelügyelôségek javaslatára és, az esetnek megfelelôen, az érdekelt tényezôkkel való konzultálás után az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá s azt közzé kell tenni a képességi vizsga elôtt; a helyek és osztályok számát évente hagyják jóvá, a helyi és országos igényektôl függôen.

(3) A IX-XIII. osztályos esti és látogatás nélküli tagozatos líceumi oktatást a tanfelügyelôségek által megállapított líceumokban bonyolítják le.

24.szakasz - (1) A líceumi oktatás rendszerint a következô profilokkal működik: elméleti - reál és humán; informatikai; pedagógiai; műszaki; gazdasági; közigazgatási; mezôgazdasági; erdôgazdálkodási; hegyvidéki mezôgazdasági; katonai; művészeti; sportolási; teológiai.

(2) A líceumokat egy vagy több profillal szervezik meg. E profilok keretében az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával szűkebb körű szakosításra beállított osztályok és a kivételes képességű és kiváló teljesítményeket elérô tanulók számára különleges osztályok szervezhetôk.

(3) Azokban a szaklíceumokban, amelyekben az érettségi diploma mellett szakmai bizonyítványt is kibocsátanak, a tanulmányok idôtartama 5 év is lehet, amit kormányhatározattal állapítanak meg.

(3) Azokban a szaklíceumokban, amelyekben az érettségi diploma mellett szakmai bizonyítványt is kibocsátanak, a tanulmányok idôtartama 5 év is lehet, amit az Oktatásügyi Minisztérium állapít meg.

25.szakasz - (1) A líceumi oktatásban a tanulókat az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológia alapján lebonyolított versenyvizsgával veszik fel.

(2) A líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvenseit lehet beírni.

(3) A nappali tagozatos líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnázium abszolválásától számított 2 éven belül lehet feliratkozni, ha a tanuló életkora az iskolaév kezdetének az idôpontjában nem haladja meg a 17 évet.

(4) A líceumi felvételi versenyvizsga a következô próbákból áll:

a) román nyelv és irodalom - írásbeli;

b) anyanyelv és irodalom - írásbeli; ezen a próbán azok a jelöltek vesznek részt, akik a nemzeti kisebbségek nyelvein tanító osztályok felvételi versenyvizsgájára iratkoznak fel;

c) matematika - írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, művészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára az illetô líceum profiljába tartozó valamelyik tantárgy is kiválasztható;

d) egyes líceumtípusok esetében: a metodológiában megállapított sajátos képességi próbák; ezeket a versenyvizsga elôtt kell letenni és kizáró jellegűek.

25.szakasz - (1) A líceumi oktatásban a tanulókat az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott - s a felvétel elôtt legalább hat hónappal korábban közzétett - metodológia alapján lebonyolított versenyvizsgával veszik fel.

(2) A líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvenseit lehet beírni.

(3) A nappali tagozatos líceumi oktatás felvételi versenyvizsgájára a gimnázium abszolválásától számított két éven belül lehet feliratkozni, ha a tanuló életkora az iskolaév kezdetének az idôpontjában nem haladja meg a 17 évet.

26.szakasz - (1) A líceumi tanulmányok a líceum profilja, az osztály profilja és a tanuló választása szerint diverzifikált érettségi vizsgával zárulnak. Az érettségi vizsga a következô próbákból áll:

a) román nyelv és irodalom - írásbeli és szóbeli;

b) anyanyelv és irodalom - írásbeli és szóbeli, azon tanulók számára, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség nyelvén folytatták;

c) matematika - írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, művészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára egy társadalom- vagy humántudományi tantárgy is választható;

d) románok történelme - szóbeli;

e) a líceumban tanulmányozott világnyelvek egyike - szóbeli;

f) választott próba a fizika, kémia, biológia, Románia földrajza tantárgyak közül - szóbeli

g) az elôzô próbáktól eltérô szaktantárgy vagy tetszés szerint választott tantárgy - szóbeli.

(1) A líceumi tanulmányok a líceum profilja, az osztály profilja és a tanuló választása szerint diverzifikált, országos érettségi vizsgával zárulnak. Az országos érettségi vizsga a következô próbákból áll:

a) román nyelv és irodalom - írásbeli és szóbeli;

b) anyanyelv és irodalom - írásbeli és szóbeli, azon tanulók számára, akik a líceumi tanulmányaikat valamely nemzeti kisebbség nyelvén folytatták;

c) matematika - írásbeli; a humán-elméleti, teológiai, művészeti és sport profilok esetében a matematika helyett az írásbeli vizsgára egy társadalom- vagy humántudományi tantárgy is választható;

d) románok történelme - szóbeli;

e) a líceumban tanulmányozott világnyelvek egyike - szóbeli;

f) választott próba a fizika, kémia, biológia, Románia földrajza tantárgyak közül - szóbeli

g) az elôzô próbáktól eltérô szaktantárgy vagy tetszés szerint választott tantárgy - írásbeli.

(2) A szaktantárgyi próba és egy szakmunkával társított gyakorlati próba sikeres letétele a szakmai bizonyítvány elnyerésére jogosít.

(3) Az (1) bekezdés c) és g) pontjaiban meg nem nevezett társadalom- és humántudományi, szak- és opcionális tantárgyak jegyzékét, a reál, humán és szakprofilok tekintetében az érettségi vizsgaprogramot és a vizsga lebonyolítási módozatát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, és azokat közzé kell tenni az iskolaév megkezdésének idôpontjáig.

(3) Az (1) bekezdés c) és g) pontjaiban meg nem nevezett társadalom- és humántudományi valamint szaktantárgyak jegyzékét, az érettségi vizsgaprogram tartalmát és a vizsga - reál, humán, illetve szakjellegű - lebonyolítási módozatát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, és azokat közzéteszik az iskolaév megkezdésének idôpontjáig.

(41) A tanulmányok megszakítása esetén minden - a kötelezô oktatást követôen elvégzett - tanévet elismernek2.

27.szakasz - (1) Az érettségi vizsgát a tanfelügyelôség által megállapított bizottság elôtt kell letenni. A bizottságot az Oktatásügyi Minisztérium által az egyetemi elôadó tanszemélyzet soraiból kinevezett, doktori tudományos címmel rendelkezô elnök vezeti.

(2) Egy év folyamán egyetlen érettségi szessziót tartanak. Az érettségi vizsga eredményei nyilvánosak.

(3) A bizottságok az érettségi vizsgát tartó líceumoktól eltérô líceumok tanáraiból állnak.

(4) A bizottságoknak és az érettségi vizsgát lebonyolító oktatási egységeknek a számát az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(5) A jelöltek legfeljebb háromszor állhatnak érettségi vizsgára.

28.szakasz - (1) Az érettségi vizsga sikeres letétele nyomán az abszolvensnek érettségi diplomát és, az esetnek megfelelôen, szakmai bizonyítványt bocsátanak ki. A 26. szakasz (2) bekezdésében említett szakmai bizonyítvány kibocsátását nem kötik a sikeres érettségi vizsga feltételéhez.

(2) A líceumok érettségi diploma nélküli végzettjeinek, kérésre, abszolválási bizonyítványt és naplókivonat-másolatot bocsátanak ki.

(3) Érdemdiplomát kapnak azok az abszolvensek, akik az összes líceumi osztályokat legalább 9,50-es általános osztályzattal végezték el, az érettségi vizsgán pedig 10-es általános osztályzatot kaptak.

3. Cikkely

A szakmai oktatás

29.szakasz - A szakmai oktatást nappali vagy esti tagozattal szervezik meg a szakmai vagy inasiskolákban. Ezek működhetnek függetlenül vagy iskolacsoportok mellett.

30.szakasz - (1) A szakmai oktatás hálózatát az Oktatásügyi Minisztérium az érdekelt tényezôk megkérdezésével szervezi meg.

(2) A szakmai oktatás hálózatát, a beiskoláztatás tárgyát képezô mesterségeket és a járulékos helyek számát 6 hónappal az iskolaév kezdete elôtt közzé kell tenni.

(3) A tanterveket és a részletezô tantárgyi programokat az Oktatásügyi Minisztérium az érdekelt tényezôk megkérdezésével dolgozza ki és hagyja jóvá.

31.szakasz - (1) A szakmai iskolákba a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvensei iratkoznak be.

(2) A szakmai iskolákban a tanulmányok idôtartama 2-4 év.

(3) A szakmai iskolákba a felvétel az illetô oktatási egységek által megállapított és kidolgozott próbákon alapul.

(3) A szakmai iskolákba a felvétel az illetô oktatási egységek által - az érdekelt tényezôk bevonásával - megállapított próbákon alapul. A felvételi próbák tartalmát az oktatási egységek állapítják meg.

32.szakasz - A szakmai iskolák a gazdasági tényezôk és a köz- vagy magánintézmények kérésére szerzôdéses alapon szakképesítô vagy szakmai átképzô tanfolyamokat szerveznek.

33.szakasz - (1) Az inasiskolákba a gimnáziumok képességi bizonyítvánnyal rendelkezô vagy nem rendelkezô abszolvensei iratkozhatnak be túlnyomóan gyakorlati jellegű készségek elsajátítása céljából.

(2) Az inasiskolákban a tanulmányok idôtartama 1-3 év.

(3) Az inasiskolák a szakmai iskolák keretében működnek.

(4) Az inasiskolákba a felvétel a mesterségre jellemzô teszteléssel történik.

34.szakasz - (1) A szakmai iskolának és az inasiskolának a tanfolyamai abszolválási vizsgával zárulnak.

(2) Az abszolválási diploma feljogosítja az abszolvenst a felkészítésének a tárgyát képezô mesterség gyakorlására.

35.szakasz - A szakmai oktatás megszervezését, a felvételt és az abszolválási vizsgát az Oktatásügyi Minisztérium sajátos metodológiával szabályozza.

36.szakasz - A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulói és abszolvensei felvételi versenyvizsga letételével líceumi tanulmányokat folytatnak a jelen törvény feltételei között.

36.szakasz - (1) A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulói párhuzamosan a líceum esti tagozatát is látogathatják, amennyiben e törvény feltételei szerint oda felvételt nyertek.

(2) A szakmai oktatás képességi bizonyítvánnyal rendelkezô abszolvensei líceumi tanulmányokat a megszerzett képesítés elismerése alapján folytathatnak, az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott eljárás alapján.

V. FEJEZET

A művészeti oktatás és a sportoktatás

37.szakasz - (1) A művészeti oktatást és a sportoktatást az e területen adottságokkal rendelkezô tanulók számára szervezik meg.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium a tanfelügyelôségek javaslatára hagyja jóvá a művészeti oktatást és a sportoktatást megszervezô egységeket.

38.szakasz - A művészeti oktatásban és a sportoktatásban:

a) a beiskolázást rendszerint az elemi iskolai osztályokkal kezdik;

b) a felvétel a sajátos adottságok tesztelésével történik;

c) a tanterveket hozzáigazítják a profilhoz;

d) a szaktantárgyakat csoportosan vagy egyénileg tanulják, az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított kritériumok szerint;

e) a képességi vizsga a tanulmányozott művészeti vagy sportág sajátos gyakorlati próbáit is tartalmazza;

f) a líceumi művészeti oktatás és a líceumi sportoktatás részletezô tantárgyi programjainak követniük kell a reál vagy humán elméleti profil célkitűzéseit.

39.szakasz - A művészeti oktatás és a sportoktatás mindegyik profilja tekintetében a szakág abszolválását igazoló képességi bizonyítványt illetve érettségi diplomát bocsátanak ki.

40.szakasz - (1) A teljesítménysport és a kimagasló művészi tevékenység tekintetében az Oktatásügyi Minisztérium iskolai klubokat, integrált vagy kiegészítô sport vagy művészeti programos iskolákat és líceumokat szervezhet.

(2) A teljesítménysport és a kimagasló művészeti tevékenység felkarolásáért az Oktatásügyi Minisztérium sporttáborokat vagy művészeti alkotótáborokat, sport- vagy művészeti versenyeket, iskolai bajnokságokat, fesztiválokat szervez, ösztöndíjakat és egyéb formákat öltô anyagi támogatást nyújt.

(3) Az Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium, a Művelôdésügyi Minisztérium és a többi érdekelt minisztérium köteles pénzügyi és anyagi támogatásban részesíteni a teljesítménysportok űzését és a kimagasló művészeti tevékenységeket.

VI. FEJEZET

A különleges oktatás

41.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztérium a különleges oktatást a szellemi, testi, érzékszervi, beszédkészségi, szocioaffektív és viselkedési vagy ezekkel társuló hiányosságokkal3 bíró óvodások és tanulók számára szervezi meg oktatásuk, nevelésük, visszanyerésük4 és társadalmi beilleszkedésük céljából.

(2) A különleges nevelést igénylô gyermekek iskolai integrálása különleges oktatási egységekben, a szokványos óvodai és iskolai egységekbeli különleges csoportokban és osztályokban vagy a szokványos oktatási egységekben valósul meg, a nemzeti kisebbségek nyelvein oktató egységeket is ideértve.

42.szakasz - (1) A különleges oktatás ingyenes.

(2) A különleges oktatás szakosított tanszemélyzetének képzése és továbbképzése, a különleges oktatás megszervezése és kiértékelése az Oktatásügyi Minisztérium feladata. A különleges oktatás finanszírozását az Oktatásügyi Minisztérium és a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium biztosítja.

(3) A különleges oktatási egységek, szociális oltalmazási intézmények, más állami és magánszervezetek, jótékonysági egyesületek, hazai és külföldi természetes vagy jogi személyek részérôl támogatásban részesülhetnek a fogyatékosokkal végzett tevékenység ösztönzésére, jutalmazására és a fogyatékosok visszanyerése céljából.

43.szakasz - A gyermek fogyatékosságának típusát és fokát a tanfelügyelôségeknek alárendelt iskolaközi és megyei szakvéleményezési bizottságok állapítják meg.

44.szakasz - A különleges oktatás a fogyatékosság jellegétôl és fokától függôen kidolgozott és az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott tantervekkel, részletes tantárgyi programokkal, tankönyvekkel és didaktikai metodológiákkal rendelkezik.

45.szakasz - (1) Az óvodai és az elemi iskolai oktatásban a gyermek állapotának az alakulásától függôen javaslatok tehetôk a gyermekeknek a különleges iskolákból a szokványos iskolákba való operatív átirányítására és viszont, vagy az iskolaotthonból a különleges iskolába való operatív átirányításra és viszont.

(2) Az átirányítási javaslatot az illetô gyermekkel foglalkozó tanerô és az iskolai pszichológus teszi. Az átirányítási határozatot a szakvéleményezési bizottság hozza, a család vagy a törvényes eltartó beleegyezésével.

(3) Azok a különleges nevelést igénylô gyermekek, akiket az elemi iskolai oktatás abszolválásáig nem lehetett a szokványos oktatásba átirányítani, a különleges oktatásnak a fogyatékosság jellege és foka szerint differenciált gimnáziumi, szakmai, líceumi és posztliceális egységeiben folytatják a nevelési folyamatot.

46.szakasz - A Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériumnak az adott területen tevékenykedô más kormányszervekkel vagy nem kormányszervezetekkel5 együtt biztosítania kell, hogy a különleges oktatás abszolvenseit az általuk elnyert képesítés szerint és a hatályos törvényhozás által elôírt feltételek között integrálják az aktív életbe, számukra megfelelô munkaformákba.

VII. FEJEZET

A preuniverzitáris oktatás kiegészítô egységei

47.szakasz - (1) Az óvodai, elemi és gimnáziumi oktatás szintjén az illetô övezet egyes reprezentatív oktatási egységei mellett az integrált különleges oktatás struktúráiként a tanfelügyelôségek által egybehangolt6 iskolaközi logopédiai központokat szerveznek.

(2) Az iskolaközi logopédiai központok különleges pszichopedagógiai, lélektani vagy pedagógiai képzettségű logopédus tanárokkal működnek, amelyeknek a beszédkészség fejlesztési és a beszédhibák kiküszöbölési metodológiája terén kötelezôen irányítaniuk kell az óvónôket, a tanítókat és az oktatókat.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium a krónikus betegségben szenvedô gyermekeknek az illetô egészségügyi egység keretében, az esetnek megfelelôen, csoportokat vagy osztályokat szervez.

48.szakasz - (1) Az árva vagy azon gyermek számára, akiknek a kellô életfeltételei nem biztosíthatók természetes családjuk, az ôket örökbe fogadó család vagy a családhoz való kihelyezés keretében, a tanfelügyelôségeknek alárendelt gyermekházak működnek.

(2) A gyermekházak a különleges oktatási egységektôl elkülönítve működnek.

(3) Az elhagyott vagy mindkét szülôre árva gyermekeket az egyik megyébôl a másikba csak az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával lehet áthelyezni. Beiskoláztatásuk a 8. szakasznak megfelelôen történik.

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium beleegyezésével a tanfelügyelôségek családi típusú gyermekházakat létesíthetnek és szervezhetnek.

49.szakasz - (1) A megyékben és Bukarest municípiumban pszichopedagógiai tanácsadó központok vagy kabinetek működnek, amelyek az iskolai és szakmai irányítás feladatait is ellátják.

(2) E központok vagy kabinetek működési szabályzatát az oktatásügyi miniszter rendeletével állapítják meg.

50.szakasz - (1) Minden megyében és Bukarest municípiumban Tantestület Háza működik, a tanfelügyelôségeknek alárendelve.

(2) A Tantestület Háza struktúráját és feladatkörét az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzattal állapítják meg.

VIII. FEJEZET

A posztliceális oktatás

51.szakasz - (1) A posztliceális oktatást az Oktatásügyi Minisztérium saját kezdeményezésére vagy az érdekelt gazdasági tényezôk és más intézmények kérésére szervezi meg.

(2) A szakosítások és a szakosítás-csoportok jegyzékét az érdekelt tényezôk javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együtt állapítja meg.

(3) A valamely posztliceális iskola szervezését vagy az ilyen típusú oktatási forma keretében a beiskoláztatást igénylô személyeknek az Oktatásügyi Minisztériummal kötött szerzôdés útján biztosítaniuk kell a finanszírozást. Kivételt képeznek az állami posztliceális egészségügyi iskolák, amelyek pénzellátásáról az Oktatásügyi Minisztérium gondoskodik.

(4) A mesterképzô iskolák posztliceális iskolák.

(5) A posztliceális oktatás idôtartama 1-3 év.

52.szakasz - (1) A posztliceális oktatásba a felvétel versenyvizsgával történik.

(1) A posztliceális oktatásba a felvétel az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított általános ismérveknek megfelelôen, az oktatási egység által kidolgozott metodológia alapján, az érdekelt tényezôkkel való konzultálás nyomán történik.

(2) A felvételi versenyvizsgára feliratkozni jogosultak a líceumok érettségi diplomával rendelkezô vagy nem rendelkezô abszolvensei. A posztliceális egészségügyi iskolák felvételi versenyvizsgáira csak a líceumok érettségi diplomával rendelkezô abszolvensei jelentkezhetnek.

(2) A posztliceális oktatásba beiratkozni jogosultak, az (1) bek. elôírásainak megfelelôen, a líceumok abszolvensei, érettségi diplomával vagy anélkül.

(3) A felvételi versenyvizsga próbáit és feltételeit, a helyek számát és a versenyvizsga lebonyolítási metodológiáját a kezdeményezôkkel együttműködve az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(3) Az állami posztliceális oktatás számára a helyek számát az Oktatásügyi Minisztérium határozza meg a javaslattevôkkel együttműködve.

53.szakasz - (1) A posztliceális oktatás abszolválási vizsgával zárul.

(2) A sikeres abszolválási vizsga a szakma elsajátítását igazoló bizonyítványra jogosít.

(3) A sikertelen abszolválási vizsga az iskola befejezésétôl számított 3 év folyamán még kétszer megismételhetô.

54.szakasz - Évente kormányhatározattal kell megállapítani az államnak a posztliceális oktatással kapcsolatos kötelezettségeit.

IX. FEJEZET

A felsôoktatás

55.szakasz - A felsôoktatás oktatási és kutatási intézményeken - egyetemeken, intézeteken, akadémiákon, konzervatóriumokon és egyetemi kollégiumokon - keresztül valósul meg.

56.szakasz - (1) A felsôoktatási intézményeket törvény alapján hozzák létre.

(21) A karok létesítését és működtetését kormányhatározat alapján hagyják jóvá, az Oktatásügyi Minisztérium javaslatára, az Országos Akadémiai Minôsítô és Meghatalmazó Tanács véleményezése nyomán.

(31) Az egyetemi kollégiumok és szaktagozatok létesítését és működtetését az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá az Országos Akadémiai Minôsítô és Meghatalmazó Tanács véleményezése nyomán.

(41) A didaktikai személyzet felkészítésére szolgáló - egyetemi - fôosztályok létesítését az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá az egyetemek szenátusainak javaslatára.

(51) A posztuniverzitáris egyetemi oktatási struktúrák létrehozására a (4) bekezdésbe foglaltaknak megfelelôen kerül sor.

1. Cikkely

Az egyetemi oktatás megszervezése

57.szakasz - Az egyetemi oktatás nyílt7 jellegű és a következô formákban szervezendô meg:

a) rövid idôtartamú egyetemi oktatás;

b) hosszú idôtartamú egyetemi oktatás.

58.szakasz - Az állami egyetemi oktatás ingyenes, kivéve a felvételi versenyvizsgára való beiratkozás, az anyakönyvbe való bejegyzés és újrabejegyzés, a pótvizsgák, az évismétlés és az abszolválási vagy a licenciátusi vizsga megismétlése esetén fizetendô díjakat. Úgyszintén díjakat lehet felszámítani a tantervbe nem foglalt, a hallgatók által igényelt és a kari tanács által jóváhagyott didaktikai tevékenységekért. A díjak összegét az egyetemi szenátusok állapítják meg.

59.szakasz - (1) Az egyetemi felvételi versenyvizsgán az érettségi diplomával rendelkezô líceumi abszolvensek vehetnek részt. A felvétel megszervezésére, az Oktatásügyi Minisztérium általános kritériumai alapján, az egyes felsôoktatási intézmények illetékesek. A felvételi versenyvizsga két szesszióban szervezhetô meg.

(1) Az egyetemi felvételi versenyvizsgán az érettségi diplomával rendelkezô líceumi abszolvensek vehetnek részt. A felvétel megszervezésére, az Oktatásügyi Minisztérium általános kritériumai alapján, az egyes felsôoktatási intézmények illetékesek.

(2) Azok a líceumi abszolvensek, akik az utóbbi két tanulmányi évben kitüntetést szereztek a nemzetközi iskolai olimpiákon, a kontinentális, világszintű vagy olimpiai szintű művészeti vagy sportversenyeken, jogosultak arra, hogy a felvételi versenyvizsga letétele nélkül iratkozzanak be az egyetemi oktatásnak azon karaira vagy szaktagozataira, amelyek esetében felvételi vizsgatárgyat képez az a diszciplína, amelyben kitüntetést nyertek.

(2) Azok a líceumi abszolvensek, akik az utóbbi két tanulmányi évben kitüntetést szereztek a nemzetközi iskolai olimpiákon, a kontinentális, világszintű vagy olimpiai szintű művészeti vagy sportversenyeken, elsôbbséget élveznek - az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott általános és az egyetemi szenátusok által kidolgozott sajátos kritériumok alapján - a felsôfokú tanintézetekbe való beiratkozások során, azokon a karokon vagy szaktagozatokon, amelyek esetében felvételi vizsgatárgyat képez az a diszciplína, amelyben kitüntetést nyertek.

(3) Az állami egyetemi oktatásba felvehetô hallgatók számát minden évben kormányhatározattal kell megállapítani a prognózistanulmányok alapján és a felsôoktatási intézmények szenátusainak a javaslatára.

(4) Az állami egyetemi oktatás felvételi feltételeit, hálózatát és a beiskoláztatható hallgatók számát az egyetemi év kezdete elôtt legalább 6 hónappal közzé kell tenni.

60.szakasz - (1) A didaktikai tevékenység nappali, esti és látogatás nélküli tagozatok formájában szervezhetô meg. Az esti tagozatos és a látogatás nélküli oktatási formákat csak a nappali tagozattal is rendelkezô oktatási intézmények szervezhetik meg.

(1) A didaktikai tevékenység nappali, esti és látogatás nélküli tagozatok formájában szervezhetô meg.

(2) Az esti tagozaton és a látogatás nélküli tagozaton a tanulmányok idôtartama a nappali tagozatos oktatás esetében elôirányzott idôtartamnál egy évvel hosszabb.

(3) Az akkreditált szakosítások tekintetében a felsôoktatási intézmények által kibocsátott diplomák vagy abszolválási bizonyítványok az abszolvált oktatási formától függetlenül egyenértékűek.

(3) A felsôoktatási intézmények által az akkreditált szakokon kibocsátott diplomák vagy abszolválási bizonyítványok az abszolvált oktatási formától függetlenül egyenértékűek.

(31) A szakosítások és szakosítás-csoportok jegyzékét az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztériummal közösen, az érdekelt tényezôk javaslatára.

(4) A fôiskolások egyidôben két szakosítás hallgatói lehetnek, ha eleget tesznek a felvétel követelményeinek. Ezek a hallgatók a szakosítások egyikének a maximális idôtartamára részesülhetnek állami ösztöndíjban.

(5) A licenciátusi diplomás abszolvensek felvételi versenyvizsga letétele nélkül iratkozhatnak be egy második szakosításra, az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között.

(5) A licenciátusi diplomás abszolvensek egy második szakot is elvégezhetnek, az Egyetemi Chartában megállapított feltételek között.

(6) Az egyetemi kollégiumok diplomás abszolvensei egy második szakosítást is megszerezhetnek a rövid idôtartamú egyetemi oktatás keretében, az Egyetemi Chartaba foglalt feltételeknek megfelelôen8.

61.szakasz - (1) A felsôoktatási intézményekbe idegen hallgatók is felvehetôk, a törvényes elôírásoknak megfelelôen.

(2) A romániai állami felsôoktatási intézményekben tanuló idegen állampolgárok, a román államtól ösztöndíjban részesülôk kivételével, tandíjakat fizetnek, amelyeket évente kormányhatározattal állapítanak meg.

2. Cikkely

A rövid idôtartamú egyetemi oktatás

62.szakasz - (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás intézményei keretében működô egyetemi kollégiumokban megszervezendô rövid idôtartamú egyetemi oktatás idôtartama 3 év, kivéve a 64. szakasz (2) bekezdésében említett esetet.

(2) Az egyetemi kollégiumok létesítését a felsôoktatási intézmény szenátusának a javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

(2)9

63.szakasz - (1) Az egyetemi kollégiumokba a felvétel a hosszú idôtartamú egyetemi oktatás esetében elôírt kritériumok alapján történik.

(2) A rövid idôtartamú egyetemi oktatás keretében folytatott tanulmányok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott kritériumok és az egyetemi szenátusok által megállapított metodológia alapján megszervezett abszolválási vizsgával zárulnak. Az abszolvensek az általuk elsajátított szakosítási területet megnevezô diplomákat kapnak.

(3) A (2) bekezdésben említett vizsgát sikeresen le nem tevô abszolvensekre a jelen törvény elôírásai alkalmazandók.

64.szakasz - (1) A pedagógiai profilú kollégiumok tanítókat képeznek az óvodai és az elemi iskolai oktatás számára; ezeket arra is szakosítják, hogy a gimnáziumi oktatásban, az esetnek megfelelôen, a következô tantárgyak egyikét tanítsák: idegen nyelv; zene; rajz; testnevelés.

(2) A pedagógiai kollégiumokban a tanulmányok idôtartama 2 év a pedagógiai líceumok abszolvensei tekintetében10 és 3 év a más profilba tartozó líceumok abszolvensei esetében.

(3) A pedagógiai kollégiumok keretében a beiskoláztatás idôtartamától függôen differenciált tantervek alapján párhuzamos évfolyamok működnek.

65.szakasz - (1) Az egyetemi kollégiumok diplomás abszolvensei az általuk eredetileg tanulmányozott vagy ehhez közeli profilban a hosszú idôtartamú egyetemi oktatásban folytathatják tanulmányaikat, versenyvizsga alapján és beilleszkedve a befogadó felsôoktatási intézmény szenátusa által az illetô egyetemi évre rendelkezésre állóként megállapított helyek számkeretébe11. A beiratkozás kritériumait a hosszú idôtartamú egyetemi oktatási intézmények állapítják meg.

(2) A felvett jelölteknek le kell tenniük a kari tanácsok által megállapított különbözeti vizsgákat. A különbözeti vizsgák sikeres letétele után a jelölteket a hosszú idôtartamú oktatás III. tanulmányi évfolyamának hallgatójaként veszik nyilvántartásba.

(2) A felvett jelöltek leteszik a kari tanácsok által megállapított különbözeti vizsgákat, és az elismert, valamint a sikeresen letett vizsgáknak megfelelô tanulmányi év hallgatójaként veszik nyilvántartásba.

3. Cikkely

A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás

66.szakasz - (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatást egyetemeken és ezekkel egyenrangú más intézményekben, így intézetekben, akadémiákon, konzervatóriumokban bonyolítják le, az engedélyezett vagy akkreditált karokon és szakosításokon.

(2) Újabb karok létesítését az Oktatásügyi Minisztériumnak, struktúrájukat pedig az egyetemi szenátusoknak kell jóváhagyniuk.

(2)12

67.szakasz - (1) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás nappali tagozatán a tanulmányok idôtartama a profiltól függôen 4-6 év és kormányhatározattal állapítandó meg. A tanulmányok idôtartama csak az I. évfolyammal kezdve módosítható.

(2) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás licenciátusi vizsgával zárul, amelyen egy tervezetet vagy diplomamunkát kell megvédeni és általános szakpróbákat kell letenni. A licenciátusi vizsga szervezési kritériumait az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg, metodológiáját pedig az egyetemi szenátus.

(3) A licenciátusi vizsgán átmenô abszolvenseknek licenciátusi címet adnak az általuk tanulmányozott profil és szakosítás terén.

(4) A licenciátusi vizsgán át nem menô abszolvensek kérésre tanulmányi bizonyítványt és anyakönyvi lapjukról másolatot kapnak. Ez utóbbiak a vizsgát az abszolválástól számított 5 éves idôszakban legfeljebb még kétszer megismételhetik.

(5) A licenciátusi diplomában szereplô címet a nemzetközi standardoknak megfelelôen az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(6) A hosszú idôtartamú egyetemi oktatás intézményei által a bezárólag az 1993. évig kibocsátott diplomák a licenciátusi diplomával egyenlô értékűek.

68.szakasz - (1) A didaktikai hivatást választó hallgatók és abszolvensek kötelesek részt venni a Didaktikai Személyzetképzési Fôosztály tevékenységeiben.

(2) A fôosztály szabályzat alapján a felsôoktatási intézményekben külön tantervekkel működik, amelyek a pedagógia, lélektan, logika, szociológia és szakmetodológia területeirôl felölelik az elméleti és gyakorlati képzés tantárgyait. A fôosztály saját tevékenységeinek megvalósítását támogatásban részesítik az illetô profilokba tartozó karok.

(2) A fôosztály a felsôoktatási intézményekben, szabályzat alapján, külön tantervekkel működik, amelyek a pedagógia, pszichológia és a szakmetodológia területeirôl az elméleti és gyakorlati képzés tantárgyait ölelik fel. A fôosztály saját tevékenységeinek megvalósítását támogatásban részesítik az illetô profilokba tartozó karok.

(3) A hallgatóknak az (1) és (2) bekezdésekbe foglalt képzését az opcionális didaktikai tevékenységek rendszere keretében valósítják meg. A fôosztály tantervei integrálandók a szakfakultások tanterveibe.

(4) A Didaktikai Személyzetképzési Fôosztály abszolvenseinek abszolválási bizonyítványt bocsátanak ki, amelynek alapján jogosultak tanerôként működni.

(5) Az egyetemi oktatás abszolvensei csak akkor gyakorolhatják hivatásukat a tanügy keretében, ha bizonyítani tudják, hogy képzésben részesültek a (2) bekezdésben foglalt tantárgyakból vagy elvégzik ezt a képzést az alkalmazásuktól számított 3 éven belül.

69.szakasz - Az állami orvosi felsôoktatás klinikai tevékenységei az Egészségügyi Minisztériumhoz és a saját egészségügyi hálózattal rendelkezô többi minisztériumhoz tartozó attesztált közegészségügyi egységekben bonyolítandók le. E tevékenységek szervezési és lebonyolítási metodologiáját az Oktatásügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium dolgozza ki.

4. Cikkely

A posztuniverzitáris oktatás

70.szakasz - (1) A posztuniverzitáris oktatás a licenciátusi vagy, az esetnek megfelelôen, az abszolválási diplomával attesztált képesítés terén a szakosítást vagy az ismeretek bôvítését és elmélyítését szolgálja.

(2) A posztuniverzitáris oktatást az e célból akkreditált felsôoktatási intézményekben és posztuniverzitáris iskolákban bonyolítják le a tanulmányok elmélyítése, doktorátus, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, szakosítási tanulmányok és továbbképzési tanfolyamok útján.

(2) A posztuniverzitáris oktatást felsôoktatási intézményekben és posztuniverzitáris iskolákban bonyolítják le a tanulmányok elmélyítése, doktorátus, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, posztuniverzitáris szakosítási tanulmányok és posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamok útján.

71.szakasz - (1) A posztuniverzitáris oktatásba a felvétel a következôképpen történik:

a) versenyvizsgával a tanulmányok elmélyítése, a doktorátus és a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok esetén;

b) kérésre a szakosítási tanulmányok és a továbbképzési tanfolyamok esetén.

(2) A helyek számát a tanulmányok elmélyítése, a doktorátus és a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok esetében a következôk hagyják jóvá:

a) a felsôoktatási intézmények szenátusai azokban az esetekben, amelyekben a finanszírozás díjakból vagy az állami költségvetéstôl eltérô forrásokból származó szubvenciókból történik;

b) az Oktatásügyi Minisztérium azokban az esetekben, amelyekben a finanszírozás az állami költségvetési szubvenciókból történik.

72.szakasz - (1) A tanulmányok elmélyítésének az idôtartama 1-2 év és e tanfolyamokon a licenciátusi diplomás abszolvensek vehetnek részt.

(2) A tanulmányok elmélyítésére a felvételi versenyvizsgát az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított kritériumok alapján szervezik meg.

(3) A tanulmányok elmélyítése tekintetében a beiskoláztatási keretszámot és az oktatási hálózatot az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

(4) A tanulmányok elmélyítése disszertáció elôterjesztésével zárul. Az abszolvensek a tanulmányaik elmélyítését tanúsító magisteri13 vagy masteri14 diplomát kapnak.

(4) A tanulmányok elmélyítése disszertáció elôterjesztésével zárul. Az abszolvensek a tanulmányaik elmélyítését tanúsító diplomát kapnak.

(5) A tanulmányelmélyítési tanfolyamok résztvevôi az oktatás ingyenességében és ösztöndíjakban részesülnek, a törvény elôírásai szerint.

73.szakasz - (1) A doktorátus felsôbbrendű15 oktatási és kutatási forma.

(2) A doktorátusi felvételi versenyvizsgára való jelentkezésre a hosszú idôtartamú egyetemi oktatás licenciátusi diplomás abszolvensei jogosultak.

(3) A doktorátusok vezetôi egyetemi tanárok vagy doktori címmel rendelkezô I. fokozatú tudományos fôkutatók lehetnek.

(4) A doktorátus vezetésére a jogosultságot a szervezô intézmények javaslatára az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló16 Országos Tanács név szerint véleményezi és azt az oktatásügyi miniszter rendeletével adományozzák.

(5) A doktorátus az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott felsôoktatási intézményekben és tudományos kutatóintézetekben látogatásos és látogatás nélküli tagozaton szervezendô meg a vonatkozó akkreditálási kritériumok alapján.

(6) A doktorátus egy szakemberekbôl álló bizottság által kiértékelendô, a szervezô intézmény vezetô szerve által javasolt, az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács által véleményezett és az oktatásügyi miniszter által jóváhagyott dolgozatnak a nyilvános megvédésével zárul. A bizottság az elnökébôl, a doktorátus vezetôjébôl és öt olyan hivatalos referensbôl áll, akik a szakterületükön kitűntek tudományos tevékenységükkel, doktori címmel rendelkeznek, és akik közül négy nem a doktorátust szervezô intézményben működik. A hivatalos referenseket a tevékenységükért az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint javadalmazzák.

(6) A doktorátus egy dolgozattal zárul. Ezt a tanszék vagy, az esettôl függôen, a kutatói kollektíva véleményezi. A dolgozat megvédése nyilvános és egy szakemberekbôl álló bizottság értékeli, melyet a szervezô intézmény vezetô szerve javasol, s az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács véleményezésével az oktatásügyi miniszter hagy jóvá. A bizottság egy elnökbôl, a doktorátus vezetôjébôl és három olyan hivatalos referensbôl áll, akik kitűntek tudományos tevékenységükkel, doktori címmel rendelkeznek az illetô szakterületen, és akik közül legalább kettô nem a doktorátust szervezô intézményben működik. A hivatalos referenseket a tevékenységükért az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint javadalmazzák.

(7) A doktori tudományos címet a szervezô intézmény vezetôsége adományozza és azt meg kell erôsítenie az Oktatásügyi Minisztérium mellett működô Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsnak. Az akkreditált intézmény a doktori diplomát az oktatásügyi miniszter rendelete alapján bocsátja ki.

(7) A doktori tudományos címet a szervezô intézmény vezetôsége adományozza és azt az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács erôsíti meg szakbizottságai révén. Az akkreditált intézmény a doktori diplomát az oktatásügyi miniszter rendelete alapján bocsátja ki.

(8) A doktorátus szervezését és lebonyolítását kormányhatározattal szabályozzák.

74.szakasz - (1) A felsôoktatási intézmények mellett posztuniverzitáris tanulmányi iskolák szervezhetôk a licenciátusi diplomával rendelkezô abszolvensek számára. A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák törvénnyel független intézményekként akár külföldön is létrehozhatók.

(2) A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák tanulmányainak az idôtartama 2-3 év és a tanulmányok diplomavizsgával zárulnak. Az abszolvensek a posztuniverzitáris akadémiai tanulmányaikat igazoló diplomát kapnak.

(3) A posztuniverzitáris tanulmányi iskolák abszolvensei a szakosításuk területén feliratkozhatnak a doktorátusi felvételi versenyvizsgára.

75.szakasz - (1) A posztuniverzitáris szakosítási tanulmányok idôtartama a profiltól függôen legalább egy év, és azokon a licenciátusi diplomás abszolvensek vehetnek részt. A tanfolyamok idôtartamát az egyetemi szenátus javasolja és az oktatásügyi miniszter rendeletével hagyják jóvá.

(2) A szakosítási tanulmányok disszertációval vagy vizsgával zárulnak. Az abszolvensek posztuniverzitáris szakosítási bizonyítványt kapnak.

76.szakasz - (1) A posztuniverzitáris továbbképzési tanfolyamok idôtartama legfeljebb egy év a profiltól függôen, és azokon az egyetemi oktatás diplomás abszolvensei vehetnek részt. A tanfolyamok idôtartamát az egyetemi szenátus állapítja meg.

(2) A preuniverzitáris oktatásnak rövid vagy hosszú idôtartamú egyetemi tanulmányokkal rendelkezô tanszemélyzete idôszakosan posztuniverzitáris továbbképzô tanfolyamokon tökéletesíti a szakfelkészültségét, a módszertani és pszichopedagógiai felkeszültségét, az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított szabályok szerint.

(3) A posztuniverzitáris továbbképzô tanfolyamok kollokviummal zárulnak. Az abszolvensek abszolválási bizonyítványt kapnak.

77.szakasz - A 74. szakaszban említett posztuniverzitáris felkészülési tevékenységek megszervezése érdekében a felsôoktatási intézmények társulhatnak hasonló hazai vagy külföldi intézményekkel, valamint gazdasági tényezôkkel. Ebben az esetben a tanulmányok szerkezetét, a szervezési struktúrákat, működési és finanszírozási módjukat a kezdeményezô felsôoktatási intézmény javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

78.szakasz - (1) A posztuniverzitáris oktatást díjakból és más forrásokból kell fenntartani, a törvényben elôírt kivételekkel.

(2) A posztuniverzitáris oktatás állami ösztöndíjait versenypályázattal lehet elnyerni.

79.szakasz - Az orvosi posztuniverzitáris oktatást az Oktatásügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium javaslatára kormányhatározattal megállapított sajátos formákban szervezik meg.

5. Cikkely

A felsôoktatási tudományos kutatás

80.szakasz - (1) A felsôoktatási intézményekben a fôosztályok, a katedrák vagy a saját tudományos kutatási egységek keretében, a hazai vagy külföldi oktatási és kutatási intézményekkel is együttműködve, tudományos kutatási, technológiafejlesztési, tervezési, tanácsadási vagy szakvéleményezési tevékenységeket szerveznek.

(2) A tudományos kutatóegységeket az egyetemi szenátusok jóváhagyásával létesítik.

(3) A katedrákhoz, a fôosztályokhoz és a tudományos kutatóegységekhez tanszemélyzetet, tudományos kutatószemélyzetet és egyéb kategóriákba tartozó személyzetet alkalmaznak.

(4) A tudományos kutatótevékenység a tanerô szakmai értékének egyik felbecslési kritériuma17 és, az esetnek megfelelôen, kiegészítheti a didaktikai normát.

(5) A diákok részt vehetnek a fôosztályok, katedrák és kutatóegységek tudományos kutatási szerzôdéseinek teljesítésében.

(6) A felsôoktatási intézményekben folyó tudományos kutatás szervezési és lebonyolítási módozatait az egyetemi szenátus által jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

(7) Az Oktatásügyi Minisztérium hálózatában jogi személyiséggel rendelkezô kutatóintézetek működhetnek sajátos tudományos kutatási tevékenységek kifejtésére.

(8) A felsôoktatási tudományos kutatás ingyenesen veheti igénybe az oktatásügyi könyvtárak egész információs és dokumentációs hálózatának szolgáltatásait.

81.szakasz - (1) A tudományos alapkutatási programokat, valamint a különös érdekekhez fűzôdô más programokat az állami költségvetésbôl évente közvetlenül az Oktatásügyi Minisztériumnak kiutalt alapokból finanszírozzák, szerzôdéses alapon, az oktatási folyamat finanszírozásától elkülönítve. A kutatási szerzôdéseket a versenyképesség szerint, az Egyetemi Tudományos Kutatás Országos Tanácsa által készített kiértékelések alapján finanszírozzák.

(2) Azokat a csúcstechnológiai kutatási és alkalmazott kutatási programokat, valamint tervezési, tanácsadási, szakvéleményezési tevékenységeket, amelyeknek a kedvezményezettje nem az Oktatásügyi Minisztérium, az illetô kutatások vagy tevékenységek kedvezményezettjeivel közvetlenül megkötött szerzôdések alapján az állami költségvetési alapokból és más minisztériumoknak kiutalt különleges kutatási alapból, valamint egyéb forrásokból finanszírozzák.

(21) A Kutatás- és Technológiaügyi Minisztérium, valamint a 80. szakasz (1), (2) és (7) bekezdésében megnevezett egységek közötti finanszírozási vagy grant-szerzôdések esetében a kutatás eredménye fölött a kivitelezôk rendelkeznek18.

(3) Az Oktatásügyi Minisztérium kutatóintézeteiben végzett kutatótevékenységet az állami költségvetésbôl finanszírozzák az e minisztérium által igényelt programok tekintetében, és más forrásokból a harmadik felek által megrendelt programok tekintetében.

82.szakasz - A tudományos kutatási programok kivitelezésével és a tervezési, tanácsadási vagy szakvéleményezési tevékenységekkel szerzett nettó jövedelem, a programegybehangolónak a beleegyezésével és a felsôoktatási intézmény rektorának a véleményezésével, a kutatási tevékenység saját anyagi alapjának fejlesztésére, valamint a szerzôdést teljesítô személyzet javadalmazására használandó fel.

82.szakasz - (1) A felsôoktatási intézmények tudományos kutatási, tervezési, tanácsadási és szakvéleményezési szerzôdésekbôl, valamint egyéb - tudományos vagy didaktikai szolgáltatási - szerzôdésekbôl származó saját jövedelmei a költségvetéstôl elkülönített nyilvántartásba kerülnek. E jövedelmeket, a szerzôdésért felelôs megbízott beleegyezésével s a rektor véleményezése alapján, a kutatás és a didaktikai tevékenység saját anyagi alapjainak fejlesztésére, valamint a szerzôdés végrehajtásában résztvevô személyzet javadalmazására használják.

Az anyagi alap állóeszközökbôl, leltári tárgyakból és egyéb anyagokból áll. E tárgyakat a szerzôdés végrehajtása során vagy a dolgozat elkészítését és a pénzösszeg bevételezését követôen vásárolhatják meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek a következô költségek finanszírozására használhatók fel: kutatási és tanulmányi ösztöndíjak, tájékozódás és dokumentálódás, szervezeti és szakintézményi tagsághoz szükséges díjak, bel- és külföldi tudományos és kulturális rendezvényeken való részvétel vagy azok megszervezése, didaktikai és szakkönyvek kiadása.

(3) Az év végéig megvalósult és fel nem használt bevételek ugyanazon rendeltetéssel átvihetôk a következô évre.

6. Cikkely

A felsôoktatási intézmények szervezeti felépítése

83.szakasz - A felsôoktatási intézmény rendszerint több karból, egyetemi kollégiumból, fôosztályból, katedrából, tudományos kutatási, tervezési egységbôl és kis tételekben termelô egységbôl áll.

84.szakasz - (1) A karok a felsôoktatási intézmény funkcionális alapegységét képezik és összetételükbe egy vagy több szakrészleg tartozik. A karokat fôosztályok és katedrák szerint szervezik meg. A karok keretében a didaktikai tevékenységet tanulmányi évfolyamok, oktatási ciklusok, csoportok és alcsoportok szerint szervezik meg.

(2) A karoknak a következôk adnak egyéni arculatot:

a) a felvételi és abszolválási feltételek;

b) a tanulmányi programok;

c) a szakosítási területek.

(3) A karok tanszemélyzetet és hallgatókat, tudományos kutatókat és tervezôket, kisegítô és adminisztratív személyzetet ölelnek fel.

85.szakasz - Az egyetemi kollégium a felsôoktatási intézménynek vagy karnak alárendelt funkcionális egység.

86.szakasz - A fôosztály a felsôoktatási intézménynek vagy, az esetnek megfelelôen, a karnak alárendelt struktúra didaktikai, tudományos kutatási, tervezési és kis tételekben való termelési funkciókkal. A fôosztályok szervezését az egyetemi szenátusok állapítják meg.

87.szakasz - A katedra a karnak vagy, az esetnek megfelelôen, a fôosztálynak a szervezési alapegysége, amely oktatási és kutatási tevékenységet fejt ki. A katedra valamely tantárgyból vagy tantárgy-családból felölel19 didaktikai személyzetet és, az esetnek megfelelôen, kutatási, tervezési és kisegítô személyzetet.

88.szakasz - A felsôoktatási intézmények vagy ezeknek az összetevô részei jogosultak arra, hogy egymagukban vagy más intézményekkel együttműködve kutatási egységeket és központokat, munkaerô központokat, kis tételben termelô egységeket, kísérleti parcellákat vagy más intézményes struktúrákat szervezzenek és adminisztráljanak.

88.szakasz - A felsôoktatási intézmények vagy ezeknek az összetevô részei jogosultak arra, hogy egymagukban vagy jogi személyekkel együttműködve, kutatási egységeket és központokat, humán erôforrásokat felkészítô központokat, kis tételben termelô egységeket, kísérleti parcellákat vagy más intézményes struktúrákat szervezzenek és adminisztráljanak.

7. Cikkely

Az egyetemi autonómia

89.szakasz - (1) Az egyetemi autonómia az egyetemi közösség joga ahhoz, hogy bármely ideológiai, politikai vagy vallási beavatkozás nélkül vezesse önmagát, gyakorolja akadémiai szabadságait, illetékességek és kötelezettségek együttesét vállalja magára a felsôoktatás országos fejlesztési stratégiája törvénnyel megállapított opcióival és orientációival összhangban.

(2) Az egyetemi autonómia egyeztetendô az illetô felsôoktatási intézmény által lebonyolított egész didaktikai és tudományos kutatási minôségéért viselt személyes és közfelelôsség elvével.

90.szakasz - (1) Az egyetemi közösség felöleli a valamely felsôoktatási intézményben didaktikai, tudományos kutatási és tervezési tevékenységet kifejtô személyek összességét, valamint azokat is, akik az illetô intézményben tanulnak.

(2) Az egyetemi közösség tevékenységének kifejtéséhez kisegítô és adminisztratív személyzetet vesz igénybe.

90.szakasz - (1) Az egyetemi közösség a tanszemélyzetet, a kisegítô tanszemélyzetet, a tudományos kutatási és tervezési tevékenységet kifejtô személyzetet, valamint az illetô intézményben tanuló személyeket foglalja magába.

(2) Az egyetemi közösség tevékenységének kifejtéséhez adminisztratív személyzetet vesz igénybe.

92.szakasz - (1) Az egyetemi szenátus által a törvény feltételei között az illetô felsôoktatási intézmény vonatkozásában elfogadott Egyetemi Charta tartalmazza mindazon jogokat és kötelezettségeket, valamint normákat, amelyek a saját egyetemi térségben az egyetemi közösség életét szabályozzák.

(2) Az egyetemi autonómia kiterjed az intézmény vezetésére, szervezeti felépítésére és működésére, a didaktikai és tudományos kutatási tevékenység, az adminisztrálás és a finanszírozás területeire.

(3) Az egyetemi autonómia megvalósításának fôbb megnyilvánulási területei a következôk: az oktatási folyamat programozása, szervezése, lebonyolítása és tökéletesítése; a tudományos kutatás és a dokumentálódás megszervezése; a tantervek és a részletezô tantárgyi programok megállapítása, az országos standardokkal összhangban; a tanulmányokra jelöltek felvétele az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított általános kritériumok alapján; a tanszemélyzet és a többi személyzeti kategória kiválasztása és elôléptetése; a didaktikai és tudományos tevékenység értékelési kritériumainak megállapítása; a didaktikai, tudományos és megtisztelô címek nyújtása20, a törvény feltételei között; a tanulmányi programok akkreditálásával megerôsített posztuniverzitáris tanulmányi formák megállapítása; a kibocsátott saját diplomák és bizonyítványok felhasználási területeinek megállapítása az Oktatásügyi Minisztériummal és más közhatóságokkal, országos szinten elismert gazdasági tényezôkkel, szakmai és munkaadói szervezetekkel együtt; a más, hazai és külföldi felsôoktatási és kutatási intézményekkel való kooperálás programjainak megállapítása; az összes vezetô organizmusok titkos szavazással való megválasztása; a pénzügyi és anyagi szükségletek megállapítása; az egyetemi közösség szociális problémáinak megoldása; az alapok felhasználása és vagyonkezelése a törvényes elôírások betartásával; a más törvényes szabályozások által nyújtottaktól eltérô tanulmányi és kutatási ösztöndíjak nyújtása saját alapokból; a rend és a fegyelem biztosítása az egyetemi térségben; az összes gazdasági-gazdálkodási szolgálatok megszervezése és ellenôrzése; a pótlólagos jövedelemforrások felkutatása és megállapítása; a kulturális és sporttevékenység megszervezése; alapítványok létesítése; saját jelzések és szimbólumok megállapítása és használata.

(4) Az egyetemi autonómia pénzügyi téren a törvény szerinti vagyonkezelési jogban és a személyes felelôsség gyakorlásában nyer megtestesülést az országos költségvetésbôl kiutalt vagy más forrásokból származó alapok tekintetében, ideértve az idegen hallgatóktól valutában beszedett díjakból származó jövedelmeket is, az Oktatásügyi Minisztériummal közös egyetértésben megállapított kritériumok szerint.

93.szakasz - (1) Az egyetemi közösség tagjai jogosultak részt venni az egyetem ügyeinek vezetésében; a vezetô organizmusokat21 titkos szavazással választják meg 4 éves idôszakra, az Egyetemi Charta szerint.

(2) A megválasztott szerveket, a rektor kivételével, az egyetemi szenátus igazolja. A rektort a szenátus választja meg és megválasztását az oktatásügyi miniszter rendeletével igazolják. Egyazon személy legfeljebb két egymást követô mandátum során töltheti be a dékáni vagy rektori tisztséget. A rektort a kinevezésekor alkalmazott eljárással hívhatja vissza tisztségébôl az egyetemi szenátus.

(3) Az oktatásügyi miniszter alapos indoklással felfüggesztheti tisztségébôl valamely akkreditált állami vagy magán felsôoktatási intézmény rektorát.

94.szakasz - (1) A felsôoktatási intézmények kari tanácsaiba és egyetemi szenátusaiban a hallgatók legfeljebb e szervek taglétszámának az egyötödéig terjedôen lehetnek képviselve22, az Egyeteni Chartában megállapított feltételek között.

(2) Az Egyetemi Charta elôírja az egyetemi közösségnek az oltalmazását a szakmai tevékenység során és az egyetemi térség keretében. Az egyetemi erkölcstôl23 való eltérések eseteit a karok tanácsainak és a szenátusnak a szintjén kell megvizsgálni és megoldani.

(3) Az egyetemi közösség tagjai kötelesek a felsôoktatási intézménynek az Egyetemi Charta szerint megállapított belsô szabályzatait betartani.

95.szakasz - Az egyetemi térségbe24 a belépés csak az Egyetemi Chartával vagy a törvénnyel megállapított feltételek között megengedett.

95.szakasz - Az egyetem területe sérthetetlen. Az egyetem területére a belépés csak a törvény, valamint az Egyetemi Charta által megállapított feltételek mellett megengedett.

96.szakasz - Az egyetemi autonómia országos szinten a felsôoktatási intézmény rektora által az Oktatásügyi Minisztériummal fenntartott közvetlen kapcsolatban és az intézmény képviselôinek a szakmai szervezetekbe való törvény szerinti beválasztásában nyilvánul meg.

X. FEJEZET

A katonai oktatás

97.szakasz - A katonai oktatás az országos oktatási rendszer szerves részét képezô állami oktatás, amely felöleli a líceumi oktatást, a katonai mestereket és altiszteket képzô posztliceális oktatást, a tiszteket és szakembereket képzô egyetemi oktatást, a posztuniverzitáris oktatást. A katonai káderek továbbképzését külön oktatási intézményekben végzik.

97.szakasz - A katonai oktatás állami oktatás, az országos oktatási rendszer szerves részét képezi, s a következôket foglalja magában: a líceumi oktatást; a katonai mestereket és altiszteket képezô posztliceális oktatást; a tiszteket és szakembereket képzô egyetemi oktatást; a posztuniverzitáris oktatást. A katonai káderek továbbképzésére külön oktatási intézményekben kerül sor.

98.szakasz - A katonai oktatás szervezeti felépítését, profiljait, szakosításait, az évi beiskoláztatási keretszámokat és a jelöltek kiválogatásának kritériumait a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények állapítják meg az egyes fegyvernemek és oktatási fokozatok sajátossága szerint.

99.szakasz - A katonai líceumi, posztliceális és felsôoktatás tanterveit a Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság területén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények állapítják meg és azokat az Oktatásügyi Minisztérium véleményezi.

100.szakasz - A katonai oktatási intézmények abszolválási diplomái és az illetô intézmények abszolválásával megszerzett tudományos címek törvényes bírlalóikat feljogosítják arra, hogy a tartalékosi állományba helyezésük után megközelítôleg hasonló profilokban és azonos szinten a polgári oktatási intézmények abszolvensei által betöltött tisztségekkel egyenlô tisztségeket foglaljanak el.

101.szakasz - A katonai oktatási intézményekben a felvételi vizsga és az oktatási folyamat minden szinten román nyelven történik.

102.szakasz - A Nemzetvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Román Hírszerzô Szolgálat és a nemzetbiztonság terén feladatokkal rendelkezô egyéb intézmények rendeleteket, saját szabályzatokat és utasításokat bocsáthatnak ki a jelen törvény elôírásainak a katonai oktatás sajátosságaira való alkalmazása céljából.

XI. FEJEZET

A magánoktatás

103.szakasz - (1) A magánoktatás alternatívát képez az állami oktatáshoz viszonyítva, vagy kiegészíti ezt.

(2) Az akkreditált oktatási magánintézmények és -egységek az országos oktatási és nevelési rendszer részét képezik és a jelen törvény rendelkezései alá tartoznak.

(3) Az oktatási magánintézmények és -egységek az oktatási rendszer szervezésére és működésére vonatkozó törvényes szabályozásoknak megfelelôen szervezeti és funkcionális autonómiával rendelkeznek.

(4) Az akkreditált oktatási magánintézmények és -egységek állami támogatásban részesülhetnek.

104.szakasz - A magánoktatás a törvény szerint működik akkor, ha:

a) nem a profitszerzés elve alapján van megszervezve és működik;

b) nem diszkriminatív elvek alapján van megszervezve és elutasítja az antidemokratikus, idegengyűlölô, sovén és rasszista eszméket, áramlatokat és magatartásokat;

c) betartja az országos standardokat25.

105.szakasz - (1) A preuniverzitáris magánoktatás óvodákat, elemi és gimnáziumi iskolákat, szakmai és inasiskolákat, líceumokat és posztliceális iskolákat ölel fel.

(2) Az óvodák, az elemi és gimnáziumi iskolák, valamint a szakmai és inasiskolák a tanfelügyelôség engedélyével hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

(3) A líceumok és a posztliceális iskolák a tanfelügyelôség véleményezésével és az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával hozhatók létre, a kiértékelési dokumentáció alapján.

106.szakasz - (1) A preuniverzitáris magánoktatás kiértékelésének a kritériumai az alapvetô szervezési és működési területekre - a tanszemélyzetre, a tartalomra, az anyagi alapra és a pénzügyi tevékenységre - vonatkoznak.

(2) A standardok megfelelnek mindegyik kritériumnak és a kiértékelés folyamatában a minimális kötelezô szinteket jelzik. E standardok az oktatási szinttôl függôen differenciáltak és a kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat alapján az Oktatásügyi Minisztérium mellett létrehozandó és működô, az Óvodai és Preuniverzitáris Oktatás Kiértékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Bizottság állapítja meg ôket.

(2) A standardok megfelelnek mindegyik kritériumnak és a kiértékelés folyamatában a kötelezô minimális szinteket jelzik. E standardok az oktatási szinttôl függôen differenciáltak és az Óvodai és Preuniverzitáris Oktatás Kiértékelésével és Akkreditálásával Foglalkozó Bizottság állapítja meg ôket, mely kormányhatározattal jóváhagyott szabályzat alapján az Oktatásügyi Minisztérium mellett jön létre és működik.

107.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatási egységek akkreditálásának a folyamata a következô két fázist öleli fel:

a) a bizalmi engedélyezést, amely feljogosít az illetô egység ideiglenes megszervezésére és működtetésére;

b) az akkreditálást, amely az illetô egységet felruházza a jelen törvénybôl eredô összes jogokkal.

(2) Az akkreditálást a bizalmi engedélyezés megadása után kell kérni, a következôképpen:

a) legfeljebb 4 év elteltével az óvodák és az elemi iskolák esetében;

b) az elsô képességi vizsga után a gimnáziumok esetében;

c) az elsô érettségi vizsga után a líceumok esetében;

d) az elsô abszolválási vizsga után a szakmai, az inasiskolák és a posztliceális iskolák esetében.

108.szakasz - (1) A preuniverzitáris magánoktatásban az állami oktatás terveihez hasonló vagy alternatív terveket alkalmaznak, amelyek az országos standardoknak megfelelô kötelezô, választható és fakultatív tantárgyakat tartalmaznak.

(2) A részletezô tantárgyi programoknak a tantervekkel szemben támasztottakkal azonos követelményeknek kell megfelelniük.

(3) A preuniverzitáris magánoktatás esetében az állami oktatásban alkalmazottakhoz hasonló vagy alternatív tanterveket és programokat az Oktatásügyi Minisztériumnak kell jóváhagynia.

109.szakasz - A preuniverzitáris magánoktatásban a tanulmányi formációk (osztályok, csoportok, alcsoportok) létszámkerete nem haladhatja meg a törvényes maximális korlátokat.

110.szakasz - (1) A preuniverzitáris magánoktatásban a didaktikai állásokat a Tanszemélyzet Alapszabályában elôírt feltételek között töltik be.

(2) Az óvodai és az elemi magánoktatás tanerôinek az illetô egységben kell teljesíteniük alapnormájukat.

(3) A gimnáziumi, líceumi és szakmai magánoktatás tanszemélyzete legalább 60 százalékának alapnormával az illetô egységbe besoroltnak kell lennie.

(4) A posztliceális magánoktatásban a törvényes elôírások szerint létesített állások legalább 50 százalékát az illetô egységbe alapnormával alkalmazott tanszemélyzettel kell betölteni.

(5) A magánoktatásbeli vezetô tanszemélyzetnek alapnormával az illetô oktatási egység alkalmazottjának kell lennie és eleget kell tennie a vezetô tisztségek betöltését tekintve a Tanszemélyzet Alapszabályában megfogalmazott követelményeknek.

111.szakasz - A jelen törvény szerint létesített preuniverzitáris magánoktatási egységek által nyújtott diplomák vagy bizonyítványok az állami oktatás által kibocsátottakkal egyenlô értékűek és azonos hatást gyakorolnak abban az esetben, ha az abszolválási vizsgákat a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen kinevezett bizottságok elôtt tartották meg.

112.szakasz - A magánoktatás tanulói a befogadó egység beleegyezésével és az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított feltételek között helyeztethetik át magukat más, állami vagy magánoktatási egységekhez.

113.szakasz - A felsôfokú magánoktatás a felsôoktatási intézmények akkreditálásáról és a diplomák elismerésérôl szóló 88/1993. számú törvény szerint működik, a jelen törvény elôírásainak betartásával.

114.szakasz - A magánoktatásban a tandíjakat az egyes oktatási intézmények vagy egységek állapítják meg, a törvény feltételei között.

115.szakasz - (1) A magánoktatási intézmények és egységek anyagi alapjának meg kell felelnie a minôségi oktatási-nevelési folyamat lebonyolítása standardjainak: tulajdonukban vagy bérlôként az oktatási folyamatnak megfelelô helyiségekkel, a folyamatban levô iskolai évhez viszonyítva még egy év távlatában megfelelôképpen ellátmányozott saját laboratóriumokkal, saját könyvalappal ellátott könyvtárral és ebben a tantárgyak tartalmának és szintjének megfelelô könyvekkel kell rendelkezniük.

(2) Az akkreditálás elnyerése érdekében az érdekelt oktatási intézménynek vagy egységnek be kell bizonyítania, hogy az ideiglenes működése idôszakában jövedelmeinek legalább 25 százalékát befektette saját anyagi alapjába.

(3) Az akkreditálást követô két beiskoláztatási ciklus után az oktatási intézménynek vagy egységnek be kell bizonyítania, hogy az oktatási helyiségek legalább 50 százaléka a tulajdonában van és hogy az egész elôzô idôszakban a jövedelmei legalább 25 százalékát befektette a saját anyagi alapjába.

116.szakasz - A magánoktatási intézményeket és egységeket a törvénynek megfelelôen vetik alá értékelésnek és ellenôrzésnek.

117.szakasz - (1) A szövetkezeti oktatás a szövetkezeti egyesületek26 tulajdonában levô egységekben kerül lebonyolításra.

(2) A szövetkezeti oktatás pénzellátását a szövetkezeti egyesületek saját alapjaiból, tandíjakból és más forrásokból kell biztosítani.

(3) A tanszemélyzet fizetésével kapcsolatos költségeket, a gyakorlati oktatást biztosító személyzet kivételével, az állami költségvetésbôl az Oktatásügyi Minisztérium fedezi.

(4) A szövetkezeti oktatási egységekre alkalmazandók a jelen törvény 115. szakaszába foglalt elôírások.

XII. FEJEZET

Az oktatás a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára

118.szakasz - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy az összes oktatási szinteken és formákban az anyanyelven tanuljanak és képezzék magukat, a jelen törvény feltételei között.

118.szakasz - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy bármely típusú oktatási egységben, az összes oktatási szinteken és formákban az anyanyelven tanuljanak és képezzék magukat, a jelen törvény feltételei között.

119.szakasz - (1) A helyi szükségletektôl függôen, kérésre és a törvény feltételei között, a nemzeti kisebbségek nyelvein történô oktatással csoportok, osztályok, tagozatok vagy iskolák szervezhetôk.

(2) A jelen szakasz (1) bekezdésének az elôírásai úgy alkalmazandók, hogy ez ne érintse a hivatalos nyelv tanulását és az oktatást ezen a nyelven.

120.szakasz - (1) Az elemi oktatásban a román nyelvet és irodalmat külön az illetô kisebbség számára kidolgozott oktatási programok és iskolai tankönyvek alapján tanítják. A gimnáziumi és a líceumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat a román tannyelvű osztályok számára készültekkel azonos oktatási programok és iskolai tankönyvek alapján tanítják.

(1) Az elemi és gimnáziumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat külön az illetô kisebbség számára kidolgozott oktatási programok és iskolai tankönyvek alapján tanítják. A líceumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat a román tannyelvű osztályok számára készültekkel azonos oktatási programok és iskolai tankönyvek alapján tanítják.

(2) A gimnáziumi és líceumi oktatásban a románok történelmét és Románia földrajzát román nyelven tanítják a román tannyelvű osztályok számára készültekkel azonos programok és tankönyvek alapján. Ezekbôl a tantárgyakból a vizsgáztatás román nyelven történik. Az elemi oktatásban ezeket a tantárgyakat az anyanyelven tanítják.

(2) Az elemi oktatásban a románok történelmét és Románia földrajzát anyanyelven tanítják a román tannyelvű osztályok számára készültekkel azonos programok és tankönyvek alapján. A gimnáziumi és líceumi oktatásban e tárgyakat, kérésre, anyanyelven is oktathatják a román tannyelvű osztályok számára készültekkel azonos programok és tankönyvek alapján, a helynevek és a román személynevek átírásának és román nyelven való elsajátításának kötelezettsége mellett.

(3) Az egyetemes történelem és a románok történelme tantárgyak programjaiban és tankönyveiben tükrözni kell a romániai nemzeti kisebbségek történelmét és hagyományait.

(4) A gimnáziumi oktatásban, kérésre, tantárgyként bevezetik a nemzeti kisebbségek történelmét és hagyományait, az anyanyelven történô tanítással. Ennél a tantárgynál az analitikus programokat és a tankönyveket az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

121.szakasz - A nemzeti kisebbségekhez tartozó azon tanulók számára, akik román tannyelvű oktatási egységeket látogatnak, kérésre és a törvény feltételei között tantárgyként biztosítják az illetô nemzeti kisebbség anyanyelvének és irodalmának, valamint történelmének és hagyományainak oktatását.

122.szakasz - (1) Az állami szakmai oktatásban, a - műszaki, gazdasági, közigazgatási, mezôgazdasági, erdôgazdálkodási, hegyvidéki mezôgazdasági - líceumi oktatásban, valamint a posztliceális oktatásban a szakképzés román nyelven történik, a lehetôségektôl függôen biztosítva a szakkifejezéseknek az elsajátítását az anyanyelven is.

(2) Az állami egyetemi orvosi oktatásban, a meglevô tagozatok keretében, a szakképzés továbbra is anyanyelven történhet, a szakkifejezések román nyelven való elsajátításának a kötelezettségével.

122.szakasz - Az állami szakmai oktatásban, a líceumi, valamint posztliceális szakoktatásban a tanítás, kérésre, anyanyelven történhet, a törvény feltételei között, a szakterminológia román nyelven való elsajátításának kötelezettsége mellett.

123.szakasz - Az állami egyetemi oktatásban, kérésre és a jelen törvény feltételei között, az anyanyelven oktatott csoportok és tagozatok szervezhetôk a didaktikai és a kulturális-művészeti tevékenységben szükséges személyzet képzésére.

123.szakasz - (1) Az állami egyetemi oktatásban, kérésre és a jelen törvény feltételei között, csoportok, tagozatok, kollégiumok, karok és tanintézetek hozhatók, melyekben a tanítás anyanyelven folyik. Ez esetben biztosítani fogják a szakterminológia román nyelvű elsajátítását.

(2) A multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsôoktatási intézmények támogatást kapnak a harmonikus etnikumközi együttélés és az országos valamint európai szintű integráció elômozdítására.

(3) A román szakemberek nemzeti kisebbségek nyelvén való felkészítése, kérésre, támogatásban részesül.

124.szakasz - Az oktatás minden fokán a felvételi versenyvizsgákat és az abszolválási vizsgákat román nyelven kell letenni. A felvételi versenyvizsgák és az abszolválási vizsgák anyanyelven tehetôk le azoknak az iskoláknak, osztályoknak és szakosításoknak az esetében, amelyeknél az oktatás, a jelen törvény feltételei között, az illetô anyanyelven folyik.

124.szakasz - Az oktatás minden fokán a felvételi versenyvizsgák és az abszolválási vizsgák, a törvény feltételei között, azon a nyelven tehetôk le, amelyen az illetô tárgyakat elsajátították.

125.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium biztosítja, az oktatási nyelven, a tanszemélyzet képzését és továbbképzését, valamint az iskolai tankönyveket és egyéb didaktikai anyagokat.

126.szakasz - Azoknak az oktatási egységeknek és intézményeknek a vezetôségében, amelyekben a nemzeti kisebbségek nyelvein oktatott csoportok, osztályok vagy tagozatok vannak, biztosítani kell a kisebbségekhez tartozó tanerôk számarányos képviseletét, a szakmai hozzáértés tiszteletben tartásával.

III. C Í M

Az oktatás tartalma

I. FEJEZET

A preuniverzitáris oktatás

127.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatás tartalmát a tanterveken, a részletezô tantárgyi programokon és a tankönyveken keresztül biztosítják.

(2) A tantervek kötelezô, választható és fakultatív tantárgyakat tartalmaznak, valamint feltüntetik az említettek mindegyikére esô óraszámot. A választható és a fakultatív tantárgyak részaránya növekedik a gimnáziumi és a líceumi oktatás utolsó osztályaiban.

(3) A részletezô tantárgyi programok a tantervben foglalt mindegyik tantárgy tekintetében megállapítják a tantárgy oktatási-nevelési célkitűzéseit és kidomborítják az alapvetô elméleti, kísérleti és gyakorlati tartalmát, általános módszertani irányítást adva a célok megvalósításához.

128.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatás esetében a tanterveket és a részletezô tantárgyi programokat az országos szakbizottság javaslatára az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá.

(2) Az oktatási egységekben csakis az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott tankönyvek használhatók.

(3) Az oktatási egységekben országos szinten szervezett versenypályázat útján kiválasztott alternatív tankönyvek használhatók. A tanerônek jogában áll a tanulóknak egy bizonyos tankönyvet ajánlani.

(4) Az oktatási-nevelési folyamat kiértékelésének sajátos kritériumait minden oktatási szint tekintetében az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott standardok alapján kell megállapítani.

II. FEJEZET

A felsôoktatás

129.szakasz - (1) A felsôoktatási intézmények tanterveit a karok vagy a fôosztályok dolgozzák ki, ezeknek a tanácsai keretében vizsgálják meg, az egyetemi szenátusok hagyják jóvá és az Oktatásügyi Minisztérium véleményezi ôket azzal a céllal, hogy megfeleljenek az országos standardoknak. A tantervek csak az I. évfolyammal kezdve módosíthatók.

(2) A tantárgyak szerinti részletezô programokat a tantárgyak tituláris oktatói dolgozzák ki és azokat a katedra vagy a fôosztály hagyja jóvá.

130.szakasz - A karok és a szakosítások sajátosságától függôen a tantervek és a tantárgyi programok moduláris szerkezettel is elkészíthetôk.

III. FEJEZET

Az iskolán kívüli tevékenység

131.szakasz - (1) Az oktatás és a nevelés tartalma az oktatás minden szintjén kiegészítendô iskolán kívüli tevékenységekkel.

(2) Az iskolán kívüli tevékenységet az iskolák, a klubok, a gyermekek és a tanulók palotái27, a megyei táboradminisztrációk, az iskolai táborok és a sportolási, turisztikai és üdülési bázisok vezetôségei és a kiegészítô tevékenységekkel foglalkozó más egységek szervezik meg, a család és más érdekelt tényezô támogatásával.

(3) Az iskolán kívüli tevékenységeknek tudományos, kulturális-művészeti, emberbaráti, ökológiai, erkölcsi-polgári arculatalakítási, műszaki-gyakorlati, turisztikai, sportolási, valamint üdülési jelleggel kell rendelkezniük.

(4) A Gyermekek és Tanulók Országos Palotája, amelyik az Oktatásügyi Minisztérium alárendeltségében Bukarestben működik, valamint a gyermekek megyei palotái, amelyek a tanfelügyelôségeknek vannak alárendelve, metodológiai szerepet is betöltenek az iskolán kívüli tevékenységek tekintetében.

132.szakasz - (1) Az iskolán kívüli tevékenységre szakosított egységek szervezését és illetékességeit az Oktatásügyi Minisztérium által az Ifjúság- és Sportügyi Minisztériummal együttműködve jóváhagyott szabályzattal kell megállapítani.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium az iskolán kívüli oktatási és nevelési célkitűzések megvalósítását a tanfelügyelôségeken keresztül biztosítja és ellenôrzi.

IV. FEJEZET

Az állandó nevelés

133.szakasz - Az állandó nevelés biztosítása céljából az Oktatásügyi Minisztérium együttműködik a Művelôdésügyi Minisztériummal és egyéb érdekelt minisztériumokkal, valamint a tömegtájékoztatási eszközökkel, a vallásfelekezetekkel, a népi egyetemekkel, a kulturális alapítványokkal, egyéb egyesületekkel és intézményekkel, hogy az összes állampolgárok számára életkoruktól függetlenül biztosítsa a hozzáférést a tudományhoz és a kultúrához, és így azok alkalmazkodni tudjanak a társadalmi életben bekövetkezô jelentôs változásokhoz.

134.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium az egységein és intézményein keresztül szerzôdéses alapon szaksegédletet nyújt az állandó nevelés és a szakmai átirányítás rendszere keretében különbözô felnôttoktatási programokat szervezôknek, vagy saját kezdeményezésre is szervezhet ilyen programokat.

135.szakasz - (1) A minisztériumok, az önállóan gazdálkodó egységek28, a kereskedelmi társaságok, egyéb jogi vagy természetes személyek az oktatási egységekkel együtt vagy különállóan felnôttképzési és továbbképzési tanfolyamokat szervezhetnek a saját alkalmazottjaik és a jövôbeli alkalmazottak szakképesítése vagy a szakmai átirányítás céljából.

(2) Az (1) bekezdés feltételei között szervezett tanfolyamokat az Oktatásügyi Minisztérium nem attesztálja, kivéve azokat a tanfolyamokat, amelyeket a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együttműködve szerveztek meg a munkanélküliek szociális oltalmazása és szakmai újrabeilleszkedése céljából. Abban az esetben, ha a tanfolyamokat az Oktatásügyi Minisztérium által véleményezett programok alapján bonyolítják le, a résztvevôk a tanfolyamok befejezése után az Oktatásügyi Minisztérium által elismert szakképesítési bizonyítványokat kapnak.

135.szakasz - (1) A minisztériumok, az önálló gazdálkodó egységek, a kereskedelmi társaságok, egyéb jogi személyek a saját alkalmazottaik részére szakmai felkészítô vagy továbbképzô felnôttoktatási tanfolyamokat szervezhetnek, az oktatási egységekkel együttműködve vagy azoktól különállóan.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogi személyek, valamint az egyesületek és alapítványok saját alkalmazottaikon kívül más személyek számára is szervezhetnek szakképesítési tanfolyamokat, amennyiben alapszabályukba foglalták e tevékenységet és rendelkeznek az Oktatásügyi Minisztérium, valamint a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium engedélyével.

(3) Az engedélyezési eljárásra, valamint a szakképesítési bizonyítványok kiállítására az Oktatásügyi Minisztérium és a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium által kidolgozott Szabályzat alapján kerül sor.

(4) A Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt egységekkel közösen szakképzési és továbbképzési tanfolyamokat szervez a munkanélküliek számára további foglalkoztatásuk érdekében.

(5) A szakmai továbbképzés ideje alatt a közintézmények személyzete az alapfizetés és annak járulékai szerinti javadalmazásra jogosult. Amennyiben a tanfolyamok megszervezésére az állandó lakhelyhez képest egy másik helységben kerül sor, az ezeken részt vevô közalkalmazottak a kiküldetésben levô közintézményi alkalmazottakat megilletô jogokkal is rendelkeznek, az érvényben levô törvényes rendelkezéseknek megfelelôen.

136.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával nyílt vagy a korszerű információközlési és -befogadási technológiákat felhasználó távolsági oktatási29 intézmények és oktatási hálózatok szervezhetôk a felnôttek oktatására, valamint az oktatási rendszer egyes sajátos céljai megvalósításának a támogatására.

(2) Az említett oktatási rendszer fenntartásával járó kiadásokat a kedvezményezettek és az érdekelt intézmények viselik.

V. FEJEZET

A tanügyi könyvtárak

137.szakasz - (1) Az oktatási rendszer szerves részeként szakosított könyvtárhálózat működik, amely felöleli az Oktatásügyi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt, jogi személyiséggel rendelkezô egyetemi központi könyvtárakat és a pedagógiai könyvtárakat, a felsôoktatási intézményeknek, a karoknak, a kollégiumoknak, a fôosztályoknak, a katedráknak, a tantestület házainak a könyvtárait és az iskolai könyvtárakat.

(2) Az (1) bekezdésben említett könyvtárak az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott szabályzatok alapján működnek.

(3) A tanügyi könyvtárak az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával és a Művelôdésügyi Minisztériummal együttműködve sajátos szekciókat, valamint a felnôttek egyéni tanulmányaihoz szükségesnek vélt egyéb olvasási formákat szervezhetnek.

138.szakasz - A könyvtári szakszemélyzet képzését az Oktatásügyi Minisztérium rövid és hosszú idôtartamú egyetemi tanulmányok útján biztosítja, a személyzet továbbképzését pedig az Oktatásügyi Minisztérium egybehangolja30.

139.szakasz - A tanügyi könyvtárak hálózatának tevékenységét az Oktatásügyi Minisztérium hangolja egybe.

IV. C Í M

Az oktatás vezetése31

I. FEJEZET

Az Oktatásügyi Minisztérium és egyéb országos szintű szervezetek

140.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztériumot a törvény szerint szervezik meg és működik.

(1) Az Oktatásügyi Minisztériumot törvény alapján szervezik meg és aszerint működik Az Oktatásügyi Minisztérium szakosított szervként, e törvény 2. szakaszának megfelelôen, felel az oktatáspolitika kidolgozásáért és végrehajtásáért. Az Oktatásügyi Minisztériumnak kezdeményezési és végrehajtási joga van az oktatás területén a pénzügyi és a humán erôforrás-politika vonatkozásában, és együttműködik a többi - az oktatás fejlesztésében érintett - minisztériummal.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium feladatkörének gyakorlásához szakemberekbôl álló struktúrákat hoz létre, és a szakmai és erkölcsi tekintély kritériumai szerint országos szinten kialakított tanácsadó szervezetekre támaszkodik. Ilyen szervezetek a Tanügyi Reform Országos Tanácsa, az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács, a Felsôoktatás-finanszírozási Országos Tanács, a Felsôoktatási Tudományos Kutatás Országos Tanácsa, a tanszemélyzet országos tudományos társaságai, a Könyvtárak Országos Tanácsa és a tantárgyak szerinti országos szakbizottságok.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium feladatkörének gyakorlásához szakemberekbôl álló struktúrákat hoz létre, és a szakmai és erkölcsi tekintély kritériumai szerint országos szinten kialakított tanácsadó szervezetekre támaszkodik, éspedig: a Tanügyi Reform Országos Tanácsára, a Rektorok Országos Tanácsára, az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsra, a Felsôoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsára, a Felsôoktatási Tudományos Kutatás Országos Tanácsára, a Könyvtárak Országos Tanácsára, a Permanens Nevelés és Képzés Országos Tanácsára, a tantárgyak szerinti országos szakbizottságokra, valamint a reformprogramok manageri testületeire. A tanácsok összetételét és működési szabályzatát az oktatásügyi miniszter rendelete állapítja meg. Az Oktatásügyi Minisztérium konzultációkat folytat, az esetnek megfelelôen, az oktatók országos szintű tudományos egyesületeivel, az országos szinten elismert egyetemi diákszervezetekkel, valamint az ágazati szinten is reprezentatív szakszervezeti szövetségekkel, mint szociális partnerrel.

(3) Az egyetemi címek, diplomák és bizonyítványok igazolására az Oktatásügyi Minisztérium létrehozza az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanácsot. A tanács tagjai rendszerint az egyetemi szenátusok javaslatára kiválasztott egyetemi tanárok, országosan és nemzetközi síkon elismert tudományos, kulturális és erkölcsi tekintélynek örvendô személyiségek. A tanács az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott saját szabályzata szerint működik.

(3)32

(4) Az Oktatásügyi Minisztérium mellett Iskolai és Egyetemi Sportföderáció működik jogi személyiséggel rendelkezô autonóm egységként. Az Iskolai és Egyetemi Sportföderáció tevékenységét az Ifjúság- és Sportügyi Minisztériummal együttműködve az Oktatásügyi Minisztérium irányítja.

141.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium vezeti az országos oktatási rendszert, és ennek érdekében a következô fôbb feladatkört gyakorolja:

a) egybehangolja és ellenôrzi az országos oktatási rendszert;

b) megszervezi az állami oktatási hálózatot és prognózistanulmányok alapján, az oktatási egységek, a helyi hatóságok és az érdekelt gazdasági tényezôk megkérdezésével javasolja a kormánynak a beiskoláztatási keretszámokat;

c) jóváhagyja a preuniverzitáris oktatás tanterveit, részletezô tantárgyi programjait és tankönyveit;

d) országos versenypályázatot ír ki a tankönyvek megírására és biztosítja a tankönyvek kiadásának finanszírozását;

e) egybehangolja a tanügyi tudományos kutatást;

f) kidolgozza a felsôoktatási felvételi versenyvizsgák metodológiai keretét;

f) kidolgozza a felsôoktatás számára a felvétel általános kritériumait;

g) jóváhagyja a líceumok, a posztliceális iskolák, a kollégiumok és karok létesítését;

g) jóváhagyja a líceumok, a posztliceális iskolák és a kollégiumok létesítését;

h) a törvénynek megfelelôen jóváhagyja az alárendelt egységek szervezési és működési szabályzatait;

h) a törvénynek megfelelôen jóváhagyja az alárendelt egységek szervezési és működési szabályzatait, valamint a felsôoktatási intézetek egyetemi chartáját;

i) diagnosztikai és prognózistanulmányokat készít az oktatás átszervezése és korszerűsítése terén, és hozzájárul a törvényhozási keret tökéletesítéséhez;

j) felel az oktatási eszközök kidolgozásáért, homologálásáért33 és szétosztásáért, fejleszti és korszerűsíti az oktatás didaktikai anyagi alapját;

k) biztosítja a kimagasló képességekkel rendelkezô tanulók azonosítását34 és kellô felkészítését;

l) biztosítja a testi, érzékszervi, szellemi fogyatékos vagy az egymással társuló több fogyatékosságban is szenvedô gyermekek és ifjak különleges oktatását és a megfelelô pszichopedagógiai segédletet;

m) vizsgálat tárgyává teszi a szociális oltalmazás biztosítását az oktatásban és megfelelô intézkedéseket javasol a kormánynak és az illetékes helyi közhatóságoknak;

n) egybehangolja az alárendeltségében levô egyetemi könyvtárak tevékenységét;

o) felel a tanszemélyzet képzéséért és továbbképzéséért;

p) a törvénynek megfelelôen egybehangolja a tanszemélyzet, a vezetô, az irányító, az ellenôrzô és a kisegítô személyzet kinevezését, áthelyezését, felmentését és nyilvántartását az állami oktatásban és az alárendelt egységekben;

q) biztosítja - konzultálva az érdekelt tényezôkkel - a szakmai képzés országos alapjának az elosztását;

r) felel az országos oktatási rendszer kiértékeléséért;

s) az oktatás és a nevelés területén kidolgozza és alkalmazza a közép- és hosszútávú reformstratégiákat;

t) a Külügyminisztériummal együtt kidolgozza a más államokkal és szakosított nemzetközi szervezetekkel lebonyolított oktatási együttműködés stratégiáját;

t) kidolgozza és végrehajtja, együttműködve más minisztériumokkal, mindazon programokat, melyeknek célja a román oktatási rendszer integrálása az európai struktúrákba s a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés fejlesztése az oktatás és az egyetemi tudományos kutatás területén;

u) az anyanyelvi oktatás elômozdítása és kibontakoztatása céljából jegyzôkönyvek alapján együttműködik azokkal az államokkal, amelyekben román nemzetiségű vagy román származású lakosság él;

v) kidolgozza az iskolai építményeknek és ellátmányozásuknak a sajátos normáit;

w) a más államokkal megkötött megállapodások és egyezmények alapján megállapítja a tanulmányok és a diplomák elismerésének és egyenértékesítésének35 a módozatait;

w) elismeri és egyenértékesíti - belsô normák alapján - a külföldön kibocsátott diplomákat, bizonyítványokat és a tudományos fokozatokat, szem elôtt tartva a nemzetközi egyezményeket és szerzôdéseket is; részt vesz a szakmai képesítések országos szintű igazolásában, együttműködve e cél érdekében a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztérium, a szakmai szövetségek, a munkáltatói oldal és a szakszervezetek képviselôivel;

x) az állami preuniverzitáris oktatás tekintetében megállapítja a tanév felépítését, a vizsgaszessziókat, a versenyvizsgák lebonyolítási idôszakait, valamint az iskolai vakációkat;

y) kidolgozza és ellenôrzi a tanulók és a felsôoktatási hallgatók minôsítési rendszerét;

y) kidolgozza és ellenôrzi a tanulók és a felsôoktatási hallgatók minôsítési rendszerét, kidolgozza az oktatási rendszer standardjait, ellenôrzi alkalmazásukat;

z) ellenôrzi a pénzügyi-könyvviteli, a költségvetés-végrehajtási és vagyonállag-kezelési szabályok betartását az állami oktatás országos rendszerében.

z) ellenôrzi a pénzügyi-könyvviteli, a költségvetés-végrehajtási és vagyonállag-kezelési szabályok betartását az állami oktatás országos rendszerében; illetékeket vételez be lejben és valutában a tanulmányi bizonylatok elismerése és ellenjegyzése ellenértékeként.

 

 

 

II. FEJEZET

A tanfelügyelôségek

142.szakasz - A tanfelügyelôségek az Oktatásügyi Minisztériumnak alárendelt szakszervek, amelyek fôbb feladatköre a következô:

a) figyelemmel kísérik a preuniverzitáris oktatási hálózat szervezését és működését, és gyakorolják a tanfelügyeleti iskolai inspekciót;

b) biztosítják az oktatási folyamat szervezésére, vezetésére és lebonyolítására vonatkozó törvényhozásnak36 az alkalmazását;

c) az Oktatásügyi Minisztérium véleményezésével állami oktatási egységeket - óvodákat, elemi iskolákat, gimnáziumokat, szakmai és inasiskolákat - létesítenek;

d) javaslatokat tesznek az Oktatásügyi Minisztériumnak a területi körzetükbe tartozó iskolahálózat kiépítésére;

d) javaslatokat tesznek - az érdekelt helyi közhatóságokkal, gazdasági tényezôkkel és szociális partnerekkel való konzultációk nyomán - az Oktatásügyi Minisztériumnak a területi körzetükbe tartozó iskolahálózat kiépítésére;

e) a helyi közigazgatási hatóságokkal együtt biztosítják a tanulók beiskoláztatását a kötelezô oktatás idôszakában;

f) biztosítják az oktatási egységek besorolását a szükséges tanszemélyzettel, a Tanszemélyzet Alapszabályának az elôírásai szerint;

f) koordinálják a szükséges tanszemélyzet besorolását az oktatási egységbe a Tanszemélyzet Alapszabályának az elôírásai szerint;

g) megszervezik és irányítják a preuniverzitáris oktatás tanszemélyzetének továbbképzését, a kutatótevékenységet és más kiegészítô akciókat a preuniverzitáris oktatásban;

h) a helyi közhatóságokkal együtt biztosítják az oktatási egységek didaktikai-anyagi alapjának felhasználását, fejlesztését és oltalmazását;

i) egybehangolják az oktatási egységek felvételi versenyvizsgáinak és abszolválási vizsgáinak, valamint az iskolai versenyeknek a megszervezését;

j) ellenôrzik a gazdasági tényezôk, az alapítványok, az egyesületek, a vallásfelekezetek és egyéb jogi vagy természetes személyek tevékenységeit és szolgáltatásait a preuniverzitáris oktatás területén; megállapítják a törvényes elôírások esetleges megszegését és meghozzák a törvény által elôírt intézkedéseket;

k) egybehangolják az alárendelt oktatási egységekben működô könyvtárak tevékenységét;

l) egybehangolják és ellenôrzik a Tantestület Házának tevékenységét;

143.szakasz - (1) A tanfelügyelôségek szervezeti felépítését az oktatásügyi miniszter javaslatára a kormány állapítja meg.

(1) A tanfelügyelôségek szervezeti felépítését az oktatásügyi miniszteri rendelettel állapítják meg.

(2) Azokban a megyékben, amelyekben oktatás folyik a nemzeti kisebbségek nyelvein is, a tanfelügyelôségi struktúrákba az illetô oktatás számára is belefoglalandók tanfelügyelôk.

(3) Az iskolán kívüli egységek és a preuniverzitáris oktatás kiegészítô egységei alá vannak rendelve a tanfelügyelôségeknek.

(4) A tanfelügyelôségnek igazgató tanácsa37 és konzultatív tanácsa van. Az igazgató tanács a fôtanfelügyelôbôl, a helyettes fôtanfelügyelôkbôl, a szakfelügyelôkbôl, a Tantestület Házának igazgatójából, a tanfelügyelôség fôkönyvelôjébôl és jogtanácsosából áll.

A fôtanfelügyelô az igazgató tanács jog szerinti elnöke. A konzultatív tanács oktatási egységek igazgatóiból, más tekintélyes tanerôkbôl és a szülôk, a helyi közigazgatási hatóságok, a vallásfelekezeti közösségek és a gazdasági tényezôk képviselôibôl áll. A konzultatív tanács elnökét a tanács tagjai közül titkos szavazással választják meg.

(4) A tanfelügyelôségnek igazgatótanácsa és konzultatív tanácsa van. Az igazgató tanács a fôtanfelügyelôbôl, a helyettes fôtanfelügyelôkbôl, a szakfelügyelôkbôl, a Tantestület Házának igazgatójából, a tanfelügyelôség fôkönyvelôjébôl és jogtanácsosából áll. Az igazgatótanács ülésein részt vehet, szavazati jog nélkül, az országos szinten reprezentatív szakszervezeti szövetségek egy-egy képviselôje, a törvényes elôírásoknak megfelelôen. A fôtanfelügyelô az igazgató tanács jog szerinti elnöke. A konzultatív tanács az oktatási egységek igazgatóiból, más tekintélyes tanerôkbôl és a szülôk, a helyi közigazgatási hatóságok, a vallásfelekezeti közösségek és a gazdasági tényezôk képviselôibôl áll. A konzultatív tanács elnökét a tanács tagjai közül titkos szavazással választják meg.

(5) A tanfelügyelôségek idôszakosan megyei konferenciákat szerveznek a preuniverzitáris oktatás tanszemélyzete számára szakosításonként, konzultatív, hozzájárulási és metodológiai szereppel.

144.szakasz - (1) A fôtanfelügyelôt, a fôtanfelügyelô helyetteseit és a Tantestület Házának igazgatóját az oktatásügyi miniszter rendeletével nevezik ki a szakmai és a menedzseri hozzáértés kritériumai alapján.

(2) A tanfelügyelôket versenypályázat útján a fôtanfelügyelô nevezi ki rendszerint 4 éves idôszakra, a szakmai és a menedzseri hozzáértés kritériumai alapján.

(3) A versenypályázatokat az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott metodológia alapján kell lebonyolítani.

III. FEJEZET

Az állami oktatás intézményeinek és egységeinek vezetése

145.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatási egységeket igazgatók vezetik az esetnek megfelelôen igazgatóhelyettesek segítségével. Vezetési tevékenységükben az igazgatók a tanári tanácsra és az igazgató tanácsra támaszkodnak. Ezek a tanácsok az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzat alapján működnek.

(2) Az oktatási egységnek az oktatás és a nevelés területén döntéshozatali szereppel rendelkezô tanári tanácsa az illetô egységekben oktató tanszemélyzetbôl áll, s a tanácsban az igazgató elnököl.

(3) Az oktatási egységnek az adminisztrálás területén döntéshozatali szereppel rendelkezô igazgató tanácsa legalább 5, de legfeljebb 11 tagból áll, akik között van az egység igazgatója, helyettes igazgatója, fôkönyvelôje, nemkülönben tagjai a tanári tanács által beválasztott tanerôk, a szülôk, valamint a helyi közigazgatás képviselôi. Az igazgató tanácsban részt vesznek a gyakorlati tevékenység anyagi alapját biztosító gazdasági tényezôk képviselôi is. Az igazgató tanács elnöke az oktatási egység igazgatója.

(4) Az egység igazgató tanácsába a más oktatási egységhez csatlakozó óvodai vagy elemi iskolai oktatási egység 1-2 tanerôt választ be.

(5) A líceumok és a posztliceális iskolák igazgató tanácsaiban részt vesz 1-2 tanuló is.

(6) Az óvodai, elemi iskolai, gimnáziumi és szakmai oktatási egységek igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, a líceumi és a posztliceális oktatás igazgatóhelyetteseit a fôtanfelügyelô nevezi ki.

(7) A líceumi és posztliceális oktatási egységek igazgatóit a fôtanfelügyelô javaslatára az oktatásügyi miniszter rendeletével nevezik ki.

(8) Az iskolán kívüli tevékenységekkel foglalkozó egységeknek az igazgatóit az Oktatásügyi Minisztériumnak közvetlenül alárendelt egységek esetében az oktatásügyi miniszter nevezi ki, a tanfelügyelôségeknek alárendelt egységek esetében pedig a fôtanfelügyelô.

(9) A (6) és (7) bekezdésben említett oktatási egységek igazgatóit és igazgatóhelyetteseit az illetô tanári tanácsok javaslatára rendszerint 4 éves idôszakra nevezik ki a szakmai és menedzseri hozzáértés kritériumai alapján. A kinevezés metodológiáját az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

(9) A (6) és (7) bekezdésben említett oktatási egységek igazgatóit és igazgatóhelyetteseit versenyvizsga nyomán, a szakmai és menedzseri hozzáértés kritériumai alapján, rendszerint 4 éves idôszakra nevezik ki. A kinevezés metodológiáját az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg.

146.szakasz - A felsôoktatási intézményeket a szenátusok vezetik, a karokat és a fôosztályokat pedig a tanácsok. A szenátusokban a rektor, a karok tanácsaiban a dékán elnököl, a fôosztályok tanácsaiban pedig az igazgatók elnökölnek. Ezeknek a szervezeteknek a feladatkörét és egymáshoz való viszonyát az Egyetemi Chartában kell megállapítani. A szenátusoknak, a karok és fôosztályok tanácsainak a határozatait a jelen levô tagok többségének a szavazatával fogadják el, ha a jelenlevôk az összes tagok legalább kétharmadát képviselik.

147.szakasz - A felsôoktatási intézmény operatív vezetését a szenátusnak a rektorból, a prorektorokból, a tudományos titkárból és az adminisztratív vezérigazgatóból álló bürója látja el. A szenátus bürójának elnöke a rektor.

147.szakasz - (1) A felsôoktatási intézmény operatív vezetését a szenátus bürója látja el, melynek összetételérôl a Tanszemélyzet Alapszabálya és az egyetem chartája rendelkezik.

(2) A szenátus bürójának elnöke a rektor.

IV. FEJEZET

A minôsítés az oktatás területén

148.szakasz - (1) Az oktatásnak, mint rendszernek és folyamatnak a kiértékelését az Oktatásügyi Minisztérium szakosított intézményeken és szervezeteken keresztül biztosítja, az oktatásügyi miniszter rendeletével jóváhagyott szabályzat alapján.

(2) Az egyetemi és posztuniverzitáris oktatás kiértékelését sajátos formákban biztosítják, a törvényes rendelkezéseknek és az egyetemi autonómia normáinak megfelelôen.

(3) Az országos oktatási és nevelési rendszerben az osztályozás rendszerint 10-tôl 1-ig terjedô osztályozási jegyekkel38 történik.

(3) Az országos oktatási és nevelési rendszerben az osztályozás rendszerint 10-tôl 1-ig terjedô osztályozási jegyekkel történik. Javasolt az átruházható hitelek rendszerének alkalmazása, az oktatási intézményen belül, a belföldi oktatási intézmények között, valamint a belföldi és külföldi oktatási intézmények között.

149.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium biztosítja a tanszemélyzet szakmai és metodológiai felkészültségi szintjének az idôszakos kiértékelését.

150.szakasz - (1) A fôtanfelügyelô minden tanév végén jelentést készít a megyei illetve Bukarest municípiumi oktatás helyzetérôl. A jelentést el kell juttatni az Oktatásügyi Minisztériumhoz, a prefektúrához, a megyei tanácshoz, a helyi tanácsokhoz és a megyében illetve Bukarest municípiumban működô összes oktatási egységekhez.

(2) A felsôoktatási intézmény rektora az oktatási intézmény helyzetérôl minden egyetemi év végén jelentést készít, amelyet el kell juttatni az Oktatásügyi Minisztériumhoz, a prefektúrához és a megyei illetve a Bukarest municípiumi tanácshoz.

(3) Az oktatásügyi miniszter október hónap 15. napjáig évi jelentést terjeszt a parlament elé az országos oktatási rendszer helyzetérôl. Ugyanakkor ismertetnie kell a preuniverzitáris oktatás és a felsôoktatás fejlesztési irányait és elsôbbségeit. Az évi jelentést közzé kell tenni.

V. C Í M

Emberi erôforrások

I. FEJEZET

A tanszemélyzet.

A tanulók és a felsôoktatási hallgatók

151.szakasz - (1) A tanügyi személyzet tanszemélyzetbôl, kutatási személyzetbôl, kisegítô tanszemélyzetbôl és adminisztratív személyzetbôl áll.

(2) A tanszemélyzet a következôkbôl áll:

a) óvónôkbôl - az óvodai oktatásban;

b) tanítókból - az elemi iskolai oktatásban;

c) oktatókból - az óvodai és elemi iskolai oktatásban;

d) oktatómesterekbôl - a gimnáziumi, a szakmai, a líceumi és a posztliceális oktatásban;

e) tanárokból - a gimnáziumi, szakmai, líceumi és posztliceális oktatásban;

f) gyakornokokból, tanársegédekbôl, lektorokból (munkálatvezetôkbôl), egyetemi elôadótanárokból, egyetemi tanárokból és konzultáns egyetemi tanárokból - a felsôoktatásban.

(3) A tanügy keretében társult tanszemélyzet működhet.

(4) A kutatószemélyzet a katedrák, a fôosztályok, a kutatási egységek vagy központok és a kis tételekben termelô központok személyzetéhez tartozik.

(5) Minden oktatási szinten a Tanszemélyzet Alapszabálya szerint meghatározott kisegítô tanszemélyzet működik.

152.szakasz - Az oktatási típusok és formák szerinti didaktikai tisztségeket, valamint a betöltésük feltételeit a Tanszemélyzet Alapszabályával állapítják meg.

153.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatásban alkalmazott tanítási normát a Tanszemélyzet Alapszabályával szabályozzák.

(2) A tanítási normát a sajátos oktatási formációk profiljai, valamint az elszigetelt helységekben működô oktatási egységek vagy a kis létszámú tanulóval működô osztályok tekintetében az Oktatásügyi Minisztérium szabályozza.

(3) Az egyetemi és posztuniverzitáris oktatás tekintetében a tanítási normát a Tanszemélyzet Alapszabálya szabályozza.

154.szakasz - (1) Az állami és a magánoktatás didaktikai állásai versenypályázattal foglalhatók el. A vezetô tisztségek betöltési feltételeit a Tanszemélyzet Alapszabályával állapítják meg.

(2) A didaktikai állások betöltésére kiírt versenypályázatok nyílt jellegűek. A versenypályázaton részt vehet bármely személy, ha eleget tesz a Tanszemélyzet Alapszabályában elôírt feltételeknek.

(3) Az állami preuniverzitáris oktatás didaktikai állásainak betöltésére kiírt versenypályázatok eredményeit a pályázati bizottságok javaslatára a tanfelügyelôségek igazolják.

(4) Az egyetemi és posztuniverzitáris oktatás didaktikai állásainak a betöltésére kiírt versenypályázatokat a pályázati bizottságok javaslatára a karok tanácsai hagyják jóvá név szerinti nyílt szavazással, az eredményeiket pedig azonos eljárással az egyetemi szenátusok igazolják. Az egyetemi elôadótanár és az egyetemi tanár didaktikai címeket az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács igazolja. Az igazolás alapján az oktatásügyi miniszter rendeletet bocsát ki az egyetemi elôadótanári és az egyetemi tanári címek odaítélésére.

(4) Az egyetemi és posztuniverzitáris oktatás didaktikai állásainak a betöltésére kiírt versenypályázatokat a pályázati bizottságok javaslatára a karok tanácsai hagyják jóvá titkos szavazással, az eredményeiket pedig azonos eljárással az egyetemi szenátusok igazolják. Az egyetemi elôadótanár és az egyetemi tanár didaktikai címeket az Egyetemi Címeket, Diplomákat és Bizonyítványokat Attesztáló Országos Tanács igazolja, szakbizottságai révén. Az igazolás alapján az oktatásügyi miniszter rendeletet bocsát ki az egyetemi elôadótanári és az egyetemi tanári címek odaítélésére.

(5) Annak a jelöltnek, aki a versenypályázat útján a tanulmányai nyelvétôl eltérô oktatási nyelvet használó didaktikai állást kíván betölteni, ez utóbbi nyelv ismeretébôl tesztet kell letennie egy szakbizottság elôtt.

155.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium köteles biztosítani az országos oktatási rendszer tanszemélyzetének képzését és továbbképzését és a szakszervein keresztül megállapítja a tanerôi minôség attesztálásának országos standardjait.

156.szakasz - (1) A tanszemélyzet jogait és kötelezettségeit a Tanszemélyzet Alapszabálya és az Egyetemi Charta írja elô.

(2) A tanügyi jogi vagy természetes személyek kifogásolási joga a kifogásolt döntést hozó fórum rangsorban felettes fórumához intézett panasz útján gyakorolható.

157.szakasz - (1) Tilos az oktatási intézményekben és egységekben testi fenyítést alkalmazni.

(2) Az ilyen módszereket gyakorló39 tanszemélyzetet adminisztratív büntetésben részesítik vagy, a szabálysértés súlyosságától függôen, el kell viselnie a törvény szigorát.

(3) A tanulók jogait és kötelezettségeit az Oktatásügyi Minisztérium által kidolgozott szabályzattal állapítják meg, a felsôoktatási hallgatók esetében pedig az Egyetemi Charta és a felsôoktatási intézmények szabályzatai tartalmazzák.

158.szakasz - (1) A preuniverzitáris oktatásban a tanulmányi formációk csoportokat, osztályokat vagy évfolyamokat ölelnek fel. A csoportba átlag tizenöt, de tíznél nem kevesebb és húsznál nem több óvodás tartozik; az elemi iskolai osztályba átlag húsz, de tíznél nem kevesebb és huszonötnél nem több tanuló; a gimnáziumi osztályba átlag huszonöt, de tíznél nem kevesebb és harmincnál nem több tanuló; a szakmai, a líceumi és a posztliceális oktatásban az osztályokba vagy az évfolyamba átlag huszonöt, de tizenötnél nem kevesebb és harmincnál nem több tanuló tartozik.

(2) Az Oktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá azokat a kivételes helyzeteket, amelyekben a tanulói formációk vagy az óvodai nagycsoportok a minimális létszámot nem összesítik.

II. FEJEZET

A tanszemélyzet továbbképzése

A tanszemélyzet folyamatos képzése

159.szakasz - A preuniverzitáris oktatás tanszemélyzetének továbbképzése az országos oktatási rendszer keretében fôként a következô utakon megvalósuló jog:

a) metodológiai és pszichopedagógiai továbbképzési tevékenységek az oktatási egységek katedráinak vagy szakkollektíváinak szintjén;

b) konferenciák, szemináriumok, viták vagy egyéb sajátos továbbképzési formák iskolaközi, megyei, országos vagy nemzetközi szinten. Ezek az akciók a tanszemélyzet tudományos társaságaival együttműködve is megszervezhetôk;

c) továbbképzési tanfolyamok a szakmai, metodológiai és pszichopedagógiai felkészültség tökéletesítésére vagy a tanügyi véglegesítésnek, illetve a didaktikai fokozatoknak az elnyerésére, a törvény elôírásai szerint.

159.szakasz - (1) A tanszemélyzet folyamatos képzése továbbképzési és szakmai átképzési tanfolyamok révén valósul meg.

(2) Az országos oktatási rendszerben a preuniverzitáris oktatás tanszemélyzetének folyamatos képzése fôként a következô utakon megvalósuló jog:

a) metodológiai és pszichopedagógiai továbbképzési tevékenységek az oktatási egységek katedráinak vagy szakkollektíváinak szintjén;

b) konferenciák, szemináriumok, viták vagy egyéb sajátos továbbképzési formák iskolaközi, megyei, országos vagy nemzetközi szinten. Ezek az akciók a tanszemélyzet tudományos társaságaival együttműködve is megszervezhetôk;

c) továbbképzési tanfolyamok a szakmai, metodológiai és pszichopedagógiai felkészültség tökéletesítésére vagy a tanügyi véglegesítésnek, illetve a didaktikai fokozatoknak az elnyerésére, a törvény elôírásai szerint;

d) szakmai átképzési tanfolyamok az eredeti képesítés kiegészítésére, más tantárgyak elôadása jogának megszerzése érdekében.

160.szakasz - A preuniverzitáris oktatás tanszemélyzetének továbbképzését az Oktatásügyi Minisztérium hangolja egybe, a finanszírozást is biztosítva. A továbbképzés megvalósítási helyei:

a) a szaktovábbképzés tekintetében a felsôoktatási intézmények, karok, a fôosztályok és a katedrák útján;

b) a metodológiai és a pszichopedagógiai továbbképzés tekintetében a felsôoktatási intézmények, a tanszemélyzetképzô fôosztályok vagy katedrák útján;

c) az óvodai és az elemi iskolai tanszemélyzet szaktovábbképzése, metodológiai és pszichopedagógiai továbbképzése tekintetében a pedagógiai kollégiumok és líceumok.

160.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztérium kidolgozza a preuniverzitáris oktatás tanszemélyzete folyamatos képzésének céljait és metodológiáját, értékeli, jóváhagyja és finanszírozza a folyamatos képzési programokat - beleértve az átképzést is - , amelyek a következôképpen valósulnak meg:

a) a szaktovábbképzés tekintetében a felsôoktatási intézmények, karok, a fôosztályok és a katedrák útján;

b) a metodológiai és a pszichopedagógiai továbbképzés tekintetében a felsôoktatási intézmények, a tanszemélyzetképzô fôosztályok vagy katedrák útján;

c) az óvodai és az elemi iskolai tanszemélyzet szaktovábbképzése, metodológiai és pszichopedagógiai továbbképzése tekintetében a pedagógiai kollégiumok és líceumok;

d) a tantestület házai révén, a 162.szakasznak megfelelôen;

e) a középfokú képesítéssel rendelkezô tanszemélyzet szaktovábbképzése továbbképzô központokban, melyeket oktatási egységekben szerveznek meg;

f) egyéb, e célból az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott struktúrák révén.

(2) Az 1. bekezdésben említett tevékenységek megszervezése érdekében a felsorolt intézmények hasonló intézményekkel, valamint bel- és külföldi gazdasági tényezôkkel társulhatnak, a törvényes szabályozásnak megfelelôen.

161.szakasz - A tanszemélyzet továbbképzési tanfolyamai kollokviummal zárulnak. A felkészülést osztályzati jegyekkel értékelik.

161.szakasz - (1) A tanszemélyzet folyamatos képzési vagy átképzési programjai kollokviummal vagy egyéb értékelési formákkal zárulnak.

(2) Az egyetemi vagy posztuniverzitáris szintű átképzés - tanulmányi idôszak, posztuniverzitáris akadémiai tanulmányok, posztuniverzitáris szaktanulmányok - idôtartama legkevesebb egy és fél év, az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyásával, és abszolváló vizsgával zárul.

E tevékenységek nappali, esti, látogatás nélküli és távoktatásos formában kerülnek megszervezésre.

162.szakasz - (1) A tantestület házai dokumentálódási és a továbbképzési, valamint tudományos, módszertani és kulturális tevékenységek megszervezésére szolgáló központok.

(2) A Tantestület Háza mindegyik szakosítási terület szakavatott tanerôi közül kiválogatott módszertani tanári testületet szervez, amelyik a továbbképzés megvalósításában támogatást nyújt a felsôoktatási intézmények tanszemélyzetképzô fôosztályainak vagy katedráinak.

162.szakasz - (1) A tantestület házai dokumentálódási, továbbképzési és átképzési tevékenységek, valamint tudományos, módszertani és kulturális tevékenységek megszervezésére szolgáló központok.

(2) Az 1. bekezdésben említett tevékenységek megvalósulása érdekében a Tantestület Háza az Oktatásügyi Minisztérium által igazolt, képzett oktatókat hív meg, és biztosítja e programok finanszírozását. Az oktatók segítséget nyújtanak a felsôoktatási intézmények tanszemélyzetet továbbképzô és átképzô fôosztályainak és katedráinak.

163.szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium a vezetô, irányító és ellenôrzô tanszemélyzet képzésére és továbbképzésére e téren feladatkörrel rendelkezô központokat és más intézményes formákat hoz létre és hangol egybe.

164.szakasz - Az állami felsôoktatási tanszemélyzet továbbképzését az illetô oktatási intézmények költségvetésein keresztül az Oktatásügyi Minisztérium finanszírozza, s az a következôk révén nyer megvalósulást:

a) dokumentálódási és tapasztalatcsere-programok, országos és nemzetközi szinten;

b) belföldi és külföldi egyetemközi szakosítási és együttműködési programok;

c) a jelen törvény elôírásai szerint szervezett preuniverzitáris oktatás;

d) belföldön vagy nemzetközi együttműködéssel megvalósított tudományos kutatási programok;

e) újítások a nevelés terén, tudományos, műszaki és művészeti alkotás.

165.szakasz - Az egész országos oktatási rendszer kisegítô tanszemélyzetének továbbképzését a 160.szakasz elôírásai szerint kell megvalósítani.

VI. C Í M

Az állami oktatás anyagi alapja és pénzellátása

166.szakasz - (1) Az állami oktatás anyagi alapját az Oktatásügyi Minisztériumnak, a jelen törvény hatálybalépési idôpontjában fennálló oktatási rendszer oktatási és tudományos kutatási intézményeinek és egységeinek az egész vagyonállagi aktívája, valamint az utólag visszaszerzett vagy megszerzett vagyonállagi aktíva képezi.

(2) Az (1) bekezdés értelmében az oktatás anyagi alapja felöleli az oktatási folyamat és a tudományos kutatás lebonyolítására szolgáló helyiségeket és a járulékos oktatási és kutatási eszközöket, a könyvtárakat, a kiadókat és a nyomdákat, az oktatási és kutatási állomásokat, a kis tételben termelô egységeket, az iskolai műhelyeket, a tangazdaságokat, a botanikus kerteket, a mezôgazdasági területeket, a tanulók otthonait, internátusait, kantinjait, klubjait, a felsôoktatási hallgatók művelôdési házait, a tantestület házait, az egyetemiek házait, az iskolai táborokat, a gyermekek és a tanulók kulturális és sportbázisait illetve komplexumait, palotáit és házait, az üdülési és gyógykezelési bázisokat, a lakásrendeltetésű helyiségeket, valamint bármely más tárgyat az oktatásnak és a tanügyi alkalmazottaknak rendeltetett vagyonállagból.

(3) Az oktatási és nevelési folyamatnak a (2) bekezdésben említett s az állami alapokból vagy az állami intézmények és vállalatok alapjaiból az 1989.december 22-i idôpont elôtt megvalósított anyagi alapja újra szervesen belefoglalandó az Oktatásügyi Minisztériumnak az állami oktatási rendszer oktatási és tudományos kutatási intézményeinek és egységeinek a vagyonállagába. Úgyszintén újra belefoglalandók e vagyonállagba azok az ingatlanok, amelyek az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartoztak, de a 15/1990. számú törvény 20. szakasza 2. bekezdésének megfelelôen egyes kereskedelmi társaságok vagyonállagába kerültek. A reintegrálás fizetség nélkül hajtandó végre, a jelen törvény közzétételének az idôpontjától számított 60 napos határidôn belül.

(4) Az állami felsôoktatási intézmények anyagi alapja jog szerint ezek tulajdonát képezi, a preuniverzitáris oktatási egységeké pedig, az állami közvagyonról és magánvagyonról szóló törvény megjelenéséig, az Oktatásügyi Minisztérium tulajdonában marad, kivéve a gazdasági tényezôkkel együtt megszervezett iskolai egységeket.

(5) Az oktatási-nevelési folyamat járulékos építményeit és telkeit csakis a kormánynak az oktatásügyi miniszter javaslatára adott jóváhagyásával, fizetség nélkül és kizárólag közérdekű célokra lehet átutalni.

(6) Az állami oktatás diszponibilis ellátmányi javait csakis az Oktatásügyi Minisztérium beleegyezésével, évente felülvizsgálandó szerzôdés alapján lehet bérbe adni.

1661 szakasz - Az Oktatásügyi Minisztérium és a tanfelügyelôségek által a 166. szakasz (1), (2) és (3) bekezdése alkalmazására a bíróságokhoz benyújtott keresetek bélyegilleték-mentesek40.

167.szakasz - (1) Az Oktatásügyi Minisztériumnak, a tanfelügyelôségeken keresztül, biztosítania kell a preuniverzitáris oktatás összes iskolai egységeinek az adminisztrálását és működését.

(2) A preuniverzitáris oktatási egységek didaktikai-anyagi alapjának a karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadások finanszírozását a megyei és helyi tanácsoknak kell biztosítaniuk az állami költségvetésbôl külön erre a célra kiutalt összegekbôl, a helyi költségvetésekbôl és saját erôforrásokból.

(2) A preuniverzitáris oktatási egységek, valamint a didaktikai-anyagi alap karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadások finanszírozását a helyi tanácsok biztosítják az állami költségvetésbôl, a helyi költségvetésekbôl és ezen egységek saját erôforrásaiból kiutalt összegekbôl.

(3) A szakminisztériumok, a közhatóságok, valamint az érdekelt gazdasági tényezôk szerzôdéses alapon saját alapjaikkal járulnak hozzá a szakmai, a líceumi és a szakosított posztliceális oktatási egységek anyagi alapjának és a gyakorlati tevékenységre szolgáló alapjának a karbantartásához, fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez.

(4) Az Oktatásügyi Minisztériumnak az állami költségvetésbôl biztosítania kell az állami oktatási intézmények és egységek kisegítô didaktikai és adminisztratív személyzete bérezéséhez és az említettek működéséhez szükséges alapokat.

(5) Az állami költségvetésbôl az Oktatásügyi Minisztériumot megilletô alapokat oktatási típusok, szintek és formák szerint megkülönböztetve kell kiutalni.

1671.szakasz - (1) Az oktatási intézmények és egységek anyagi és gyakorló tevékenységet lehetôvé tevô alapjának karbantartása, fejlesztése és modernizálása érdekében az Oktatásügyi Minisztérium létrehozhatja - az alárendelt egységek bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési terv elfogadásakor - a Szakmai Képzés Országos Alapját, s e célból költségvetési hiteleket és egyéb törvényes forrásokat használhat fel.

(2) A Szakmai Képzés Országos Alapjának kezelésére a Folyamatos Oktatás és Képzés Tanácsának a konzultálásával kerül sor, az oktatásügyi miniszter rendelete által megállapított kritériumok alapján.41

168.szakasz - (1) Azok a falusi és városkörnyéki elemi iskolai és gimnáziumi oktatási egységek, valamint azok a mezôgazdasági, hegyvidéki mezôgazdasági, erdôgazdálkodási és pedagógiai líceumok, amelyek tulajdonukban nem rendelkeznek helységen kívüli mezôgazdasági földterületekkel, kísérleti tanparcella létesítésére szántóföld-egyenértékben számítva az elemi iskolák esetében 1 hektárnyi, a gimnáziumok esetében 2 hektárnyi, a pedagógiai líceumok esetében 3 hektárnyi és a mezôgazdasági, a hegyvidéki mezôgazdasági és az erdôgazdálkodási líceumok esetében legalább 10 hektárnyi földterületet kapnak használatba.

(2) Az illetô iskolai egységeknek az (1) bekezdésben említett kísérleti parcellákat kérésre adják használatba azokból a mezôgazdasági és erdei földterületekbôl, amelyek az iskoláké voltak vagy, az esetnek megfelelôen, a helységeknek a helyi tanácsok rendelkezésére álló tartalékalapjából.

(3) Abban az esetben, ha a helység területén nem léteznek a (2) bekezdés elôírásaiban említett földtartalékok, az illetô területeket a helyi közhatóságok tulajdonában levô vagy az Országos Rurális Fejlesztési42 és Területrendezési Ügynökség által adminisztrált földekbôl kell használatba adni.

(4) Az (1) bekezdésben említett iskolai egységek tulajdonjogának helyreállítását, birtokba helyezésüket, valamint a birtoklevelek kibocsátását a földalapról szóló 18/1991. számú törvény alkalmazására létesített helyi és megyei bizottságok végzik.

169.szakasz - (1) Az állami oktatás az állami költségvetésbôl finanszírozandó a bruttó nemzeti termék legalább 4 százalékának az erejéig, a következô követelményeknek megfelelôen:

a) az oktatás fejlesztése országos szinten kiemelt feladatnak tekintendô az emberi erôforrásoknak a nemzetközi standardok szintjére emelkedô felkészítése szempontjából;

b) az emberi erôforrásokat a munkaerôpiac diverzifikálódásával összhangban kell szakképesítésben részesíteni;

c) a felsôoktatást és az egyetemi tudományos kutatást úgy kell fejleszteni, hogy csúcsszinten kapcsolódjon be a világ tudományos életébe.

(2) Az oktatás finanszírozási rendszere biztosítja az alapok decentralizált kezelését és lehetôvé teszi a helyi közösségeknek, hogy kiegészítsék az oktatás pénzforrásait.

(3) Az oktatási intézmények és egységek a törvény feltételei között egyéb jövedelemforrásokat is igénybe vehetnek, így saját jövedelmeket, szubvenciókat, adományokat, szponzorizálásokat és a jogi vagy természetes személyek által fizetett díjakból származó jövedelmeket. Az e forrásból szerzett jövedelmeket egészében az illetô intézmény szintjén ügykezelik és használják fel, az állami költségvetésbe való befizetések nélkül és anélkül, hogy e jövedelmek befolyásolnák az állami költségvetési kiualásokat.

(4) Az oktatásnak kiutalt alapokat kiosztják a felsôoktatási intézményeknek és a tanfelügyelôségeknek. A tanfelügyelôségek az általuk kapott alapokat az alárendelt terciáris hitelutalványozókon keresztül osztják ki minden egyes területi oktatási egységnek. Az alapoknak az állami felsôoktatási intézmények közötti elosztásánál az oktatásügyi miniszternek figyelembe kell vennie, fôként a külföldi finanszírozás tekintetében, a tanácsadói státussal működô Felsôoktatás-finanszírozási Országos Tanács javaslatait. A Felsôoktatás-finanszírozási Országos Tanács javaslatokat tesz az ösztöndíjak és más pénzügyi támogatások nyújtásának a kritériumaira és mechanizmusaira is.

(5) Az egyes oktatási egységeknek és intézményeknek kiutalt alapok kiszámítási bázisát az az összeg képezi, amelyik az állami költségvetésbôl, az oktatás szintjétôl, jellegétôl és a fôként az oktatás minôségét tükrözô többi sajátos mutatótól függôen, egy óvodásra, tanulóra, felsôoktatási hallgatóra vagy tanfolyamon részt vevôre jut.

(6) A tudományos kutatás általános költségvetésébôl külön kutatási alapot utalnak ki a felsôoktatásnak. A kutatásfinanszírozási alapokat a kompetitivitás kritériumai szerint utalják ki az országos prioritásoktól és az elért vagy elôre látható eredményektôl függôen. A kutatásfinanszírozási alapokért való versenyzés lehetôsége nyitva áll az összes akkreditált felsôoktatási intézmény elôtt. A kutatásfinanszírozási alapokat az Oktatásügyi Minisztérium utalja ki a Felsôoktatási Tudományos Kutatá s Országos Tanácsának javaslatára. A taná cs az Oktatásügyi Minisztériumba integrált saját személyzettel rendelkezik.

(7) A beruházási alapokat az új objektumokra és a felszerelésekkel való ellátmányozásra külön utalják ki, az oktatásfejlesztési stratégia elsôbbségeitôl függôen. Ezekbôl az alapokból az összes akkreditált oktatási egységek és intézmények részesülhetnek, a törvénynek megfelelôen.

(8) Az oktatási intézmények és egységek évi költségvetés-végrehajtási zárszámadása nyilvános jellegű.

170.szakasz - (1) Az állami oktatás nappali tagozatos tanulói és hallgatói érdemösztöndíjakban és tanulmányi ösztöndíjakban részesülhetnek.

(2) A tanulók és a hallgatók szociális segélyösztöndíjakban, a gazdasági tényezôkkel vagy más jogi, illetve természetes személyekkel megkötött szerzôdéseken alapuló ösztöndíjakban, valamint a bankok által nyújtott tanulmányi hitelekben részesülhetnek, a törvény felté telei között.

(3) Az ösztöndíjak folyósítására szolgáló alapokat a nappali tagozatos tanulók vagy hallgatók illetve a posztuniverzitáris tanfolyamokon részt vevôk számától függôen az Oktatásügyi Minisztérium utalja ki a tanfelügyelôségeknek és a felsôoktatási intézményeknek.

(4) Az ösztöndíjak nyújtásának általános kritériumait a Munkaügyi és Társadalomgondozási Minisztériummal együttműködve az Oktatásügyi Minisztérium állapítja meg. Az érdemösztöndíjak, a tanulmányi ösztöndíjak és a szociális segélyösztöndíjak sajátos odaítélési kritériumait a tanfelügyelôségek igazgató tanácsai és az egyetemi szenátusok évente állapítják meg, a kiutalt alapok erejéig és attól függôen, hogy a tanulók illetve a hallgatók egészében eleget tettek-e az iskolai illetve az egyetemi tevékenységek követelményeinek.

(5) Az idegen tanulók, hallgatók és kurzuson részt vevôk a törvényes elôírásoknak megfelelôen részesülhetnek ösztöndíjakban.

(6) Az Oktatásügyi Minisztérium évente 3-4 évi idôtartamra doktorátusi ösztöndíjakat nyújt az illetô oktatási formát megszervezô intézményeknek. Az ösztöndíjakat a felsôoktatási intézmények szintjén megszervezett versenypályázattal lehet elnyerni. Az ösztöndíjban részesülôk az egyetemi gyakornokok szakmai jogaival és kötelezettségeivel rendelkeznek.

(6) Az Oktatásügyi Minisztérium évente 4 éves idôtartamra doktorátusi ösztöndíjakat nyújt az illetô oktatási formát megszervezô intézményeknek. Az ösztöndíjakat a felsôoktatási intézmények szintjén megszervezett versenypályázattal lehet elnyerni.

(7) Az Oktatásügyi Minisztérium évente ösztöndíjakat nyújt külföldi egyetemi és posztuniverzitáris tanulmányi idôszakokra az e célra létrehozott alapokból. Ezeket az ösztöndíjakat országos szinten megszervezett versenypályázattal lehet elnyerni.

(8) A (6) és (7) bekezdésekben foglalt ösztöndíjak elnyerésére kiírt versenypályázatokon egyaránt részt vehetnek az állami és az akkreditált privát felsôoktatási intézmények hallgatói és abszolvensei.

171.szakasz - (1) A tanulók és a felsôoktatási hallgatók internátusainak, otthonainak és kantinjainak a fenntartási költségei az illetô oktatási egységek és intézmények saját jövedelmeibôl fedezendôk, amelyek kiegészítendôk az állami költségvetésbôl és a helyi költségvetésekbôl folyósított szubvenciókkal.

(2) Az állami felsôoktatási intézményeknek a hallgatóik tantervekben elôirányzott összevont gyakorlati idôszakára fedezniük kell a hallgatók é tkeztetésével, elszállásolásával és szállításával járó költségeket, ha a gyakorlati tevékenységet az illetô egyetemi központon kívül esô helyen bonyolítják le.

(3) Az értékhozzáadási adó (TVA)43 és a vámilleték alól mentesített az állami és az akkreditált privát felsôoktatásnak szánt műszaki dokumentáció és mentesítettek az említetteknek rendeltetett építôanyagok, az általuk vásárolt készülékek, felszerelések, könyvek, kiadványok, nemkülönben az oktatási folyamatot szolgáló ellátmányok.

172.szakasz - Az óvodai, elemi iskolai és gimnáziumi állami oktatás tanulói számára a tankönyveket ingyenesen biztosítják. Azonos ingyenességben részesülnek a szakmai vagy líceumi oktatásnak azok a tanulói is, akiknek a szülei havonta és családtagonként az összgazdasági viszonylatban folyósított minimális bruttó fizetéssel egyenlô vagy ennél kisebb jövedelmeket valósítanak meg.

173.szakasz - Az óvodások, a tanulók és a felsôoktatási hallgatók ingyenes orvosi és lélektani gondozásban részesülnek az iskolai orvosi és lélektani rendelôkben vagy az állami poliklinikákon és kórházi egységekben.

174.szakasz - (1) A tanév folyamán a tanulók és a felsôoktatási hallgatók 50 százalékkal csökkentett viteldíjat fizetnek a helyi tömegszállítási eszközökön. Azonos csökkentésben részesülnek az ingázó nappali tagozatos tanulók és felsôoktatási hallgatók.

(2) A tanulók és a felsôoktatási hallgatók mindegyik iskolai vakáció alkalmával a lakhely-helységükig és vissza egy alkalommal 50 százalékos kedvezményben részesülnek a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedési eszközökön.

(3) A tanulók és a felsôoktatási hallgatók 50 százalékkal csökkentett belépti díjat fizetnek múzeumokba, hangversenyekre, színházi, opera- és mozielôadásokra és a közintézmények által szervezett egyéb kulturális és sportrendezvényekre.

(4) A jelen szakasz elôírásaiban részesülnek az akkreditált magánoktatás tanulói és felsôoktatási hallgatói is.

(5) Az ország határain kívüli, a román államtól ösztöndíjban részesülô, a román etnikumhoz tartozó tanulók és felsôoktatási hallgatók ingyenesen látogathatják a (3) bekezdésbe foglalt összes rendezvényeket.

175.szakasz - (1) Az iskolán kívüli tudományos, műszaki, kulturális-művészeti és sporttevékenységeket, valamint a kimagasló teljesítményekre képes tanulókkal szervezett tevékenységeket az országos közköltségvetésbôl finanszírozzák az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított normák szerint. Erre a célra más finanszírozási források is felhasználhatók.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a tanulók és a felsôoktatási hallgatók alkotási, sport- és pihenôtáborai esetében is alkalmazandók.

176.szakasz - Az oktatási intézmények és egységek a törvénynek megfelelôen belföldi és külföldi adományokat kaphatnak, ha ezek az országos oktatási rendszer nevelési politikáját szolgálják és nem állnak ellentétben a román állam érdekeivel.

 

 

 

VII. C Í M

Átmeneti és záró rendelkezések

177.szakasz - (1) A jelen törvény elôírásainak megszegése az esetnek megfelelôen anyagi, fegyelmi, kihágási vagy büntetôjogi felelôsségre vonással jár.

(2) Az oktatási intézmények vagy egységek ellenôrzésére felhatalmazott személyek akadályoztatása az esetnek megfelelôen fegyelmi vagy kihágási szabálysértést vagy bűncselekményt képez. A kihágás vagy a bűncselekmény megállapítása és büntetések alkalmazása a meghatalmazott hatóságok feladata.

178.szakasz - (1) A szülônek vagy a törvényesen megbízott gyámnak joga van a kiskorú gyermek számára megválasztani az oktatási formát és a nevelés jellegét.

(2) A szülô vagy a törvényes gyám köteles intézkedni annak érdekében, hogy a kötelezô oktatásba bevont tanuló látogassa az iskolát. Ennek az elôírásnak a szülô vagy a törvényes gyám vétkességébôl való megszegése kihágást képez és 100 000-tôl 500 000 lejig terjedô pénzbírsággal büntetendô.

(3) A kihágás megállapításával és a pénzbírság alkalmazásával a 177. szakasz (2) bekezdésében említett hatóságok foglalkoznak.

179.szakasz - A jelen törvény rendelkezései kiegészítendôk a kihágások megállapítására és büntetésére vonatkozó törvényes elôírásokkal.

180.szakasz - A szülô vagy a törvényesen megnevezett gyám határoz a kiskorú gyermek azon joga felett, hogy román nyelven vagy a valamely nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskolát látogasson.

180.szakasz - A szülô vagy a törvényesen megnevezett gyám határoz a kiskorú gyermek azon joga felett, hogy a kötelezô oktatásban román nyelven vagy a valamely nemzeti kisebbség nyelvén vegyen részt.

181.szakasz - A Tanszemélyzet Alapszabályáról szóló törvény hatályba lépéséig a tanítási normák, amelyeket a 283/1993 számú kormányhatározattal állapították meg, az 1994. évi szinten maradnak.

182.szakasz - A 122. szakasz (1) bekezdésében foglalt oktatási formáknak megfelelô oktatási egységek a jelenlegi programok szerint folytatják tevékenységüket egészen addig, amíg az iskolai ciklust abszolválják az illetô iskolákat a jelen törvény hatályba lépésekor látogatók.

182.44

183.szakasz - A preuniverzitáris magánoktatási egységek akkreditálásáról szóló különtörvénynek a kidolgozásáig a kiértékelési és akkreditálási kritériumokat és standardokat kormányhatározattal állapítják meg, a jelen törvény alapján.

184.szakasz - A 283/1993 számú kormányhatározat szerint az állami egyetemi oktatásba tandíj fizetésével felvett hallgatók a jelen törvény hatályba lépésének az idôpontjától ösztöndíjban részesülhetnek, a törvényes feltételek között.

185.szakasz - (1) A jelen törvény a Monitorul Oficial al Româ niei-ben való közzétételétôl számított 30 napos határidô lejártával lép hatá lyba. A törvény hatályba lépésének az idôpontjától hatályát veszti a 28/1978 számú nevelési és oktatási törvény, valamint a jelen törvénnyel ellentétes bármely más rendelkezés.

(2) A jelen törvénynek a Monitorul Oficial al Româ niei-ben való közzétételétôl számított 90 napos határidôn belül az Oktatásügyi Minisztériumnak ki kell dolgoznia a jelen törvény alkalmazásából eredô szabályzatokat, és átmeneti intézkedéseket kell megállapítania.

A sürgôsségi kormányrendelet II. cikkelye: A Tanügyi Törvény és a többi jogszabály rendelkezéseiben a következô elnevezésmódosításokra kerül sor:

a) az " Oktatásügyi Minisztérium" megnevezés helyett " Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium" ;

b) " gyakornok" helyett " egyetemi gyakornok" ;

c) a felsôoktatás rendszerében használatos " kollégium" elnevezés helyett " egyetemi kollégium" .

---------------------------------------

1 helyesebben: pedagógiai tudományok

2 kiegészítés a kormányrendelet 12. szakasza alapján

3 helyesebben: fogyatékosságokkal

4 helyesebben: rehabilitációjuk

5 inkább: nemkormányzati szervezetekkel

6 inkább: koordinált

7 inkább: nyilvános

8 a (31) és (6) bekezdések kiegészítô bekezdések a kormányrendelet 19. szakasza alapján

9 a kormányrendelet 20. szakasza alapján törölve.

10 helyesebben: számára

11 helyesebben. létszámkeretébe

12 A kormányrendelet 22.szakasza alapján törölve.

13 magiszteri

14 masters

15 inkább: magasabb fokú

16 helyesebben: igazoló v. hitelesítô

17 inkább: szaktudása minôsítésének kritériuma

18 kiegészítés a kormányrendelet 27. szakasza alapján

19 helyesebben: ölel fel

20 helyesebben: odaítélése

21 helyesen: szerveket

22 helyesebben: kaphatnak képviseletet

23 helyesen: etika (mint valamely hivatás körében uralkodó erkölcsi és magatartásbeli szabályok összessége, vö. Idegen szavak és kifejezések szótára)

24 helyesebben: az egyetem területére

25 inkább: eleget tesz az országos standardoknak

26 inkább: egyesülések

27 inkább: házai

28 más fordításokban: egyedáruságok

29 távoktatási

30 pontosabban: hangolja össze v. koordinálja

31 inkább: az oktatás(ügy) irányítása

32 a kormányrendelet 41. szakasza alapján törölve.

33 helyesen: hitelesítéséért

34 inkább: felismerését

35 honosításának

36 helyesen: törvényeknek

37 helyesebben: igazgatótanácsa

38 inkább: osztályzatokkal

39 alkalmazó

40 új, kiegészítô szakasz a kormányrendelet 55. szakasza alapján

41 új, kiegészítô szakasz a kormányrendelet 57. szakasza alapján

42 inkább: falufejlesztési vagy vidékfejlesztési

43 helyesen: értéknövekedési adó (É NA) v. általános forgalmi adó (Á FA)

44 a kormányrendelet 60. szakasza alapján törölve




(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék