magyar kisebbség
a betű: 12 szerző A. Gergely András társadalomkutató, kulturális antropológus — 1952, Budapest. Tanulmányait Budapesten, illetve Párizsban végezte könyvtár-pedagógia és néprajz-antropológia szakokon. 1975—84 között a Művelődéskutató Intézet, 1985—89-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia Tanszék, 1989-től 1991-ig a Magyar Közvéleménykutató Intézet, majd 1992-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa. Művelődésszociológiai és városkutatásokban, politikai és területi érdekkutatásban, politikai nyilvánosságkutatásokban, rendszerváltás-kutatásban, szimbolikus politikai kutatásokban, politikai antropológiai kutatásokban, illetve újváros- kutatásokban és városantropológiai kutatásokban vett részt. Több önálló kötet és tanulmány szerzője.
A. Gergely András Kisebbség vagy relatív többség?
Adorjáni Anna doktorandusz — 1985. Segesvár. 2008 —ban végzett a BBTE történelem — nemzetközi kapcsolatok szakán. Jelenleg az ELTE BTK Gazdaság — és társadalomtörténeti doktori iskolájában doktorandusz. Kutatási terülei: Erdély története a 19. században, nacionalizmus, fogalomtörténet, eszmetörténet.
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (2.)
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (1.)
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (2.)
Ágoston András jogász, újságíró, politikus, pártalapító. A rendszerváltás előtt újságíróként dolgozott, majd a Forum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese lett. 1989 decemberében többedmagával kezdeményezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) a megalakítását, majd 1990 és 1997 között a párt elnöke. 1997 februárjától, vagyis a Vajdasági Magyar Demokrata Párt megalakulásától e párt elnöke. A VMDP elnökeként a perszonális autonómia modelljének megvalósítását, a szerb parlamentben a számarányos magyar képviseletet és a kettős állampolgárságot szorgalmazza.
Ágoston András Autonómia, nemzeti integráció
Alt Mónika a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának marketing szakos hallgatója - 1978, Szatmárnémeti. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának aktív tagja. 1999-ben I. díjat, 2000-ben pedig III. díjat nyert az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián a Se vele, se nélküle, illetve az Útban az elektronikus kereskedelem felé, avagy egy újabb piaci kihívás című dolgozatokkal.
Alt Mónika - Boga Emese Se vele, se nélküle
Ambrus Réka egyetemi hallgató – 1984, Temesvár. 2007-ben végzett a Sapientia – EMTE fotó-film-média szakán. Jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi karának keretén belül működő Politikai kommunikáció és marketing mesterképző II. éves hallgatója.
Ambrus Réka A franciaországi burkaviselést tiltó törvény visszhangja az elektronikus sajtóban – a Spiegel Online, az Al Jazeera, a Szabad Európa Rádió és a Project Syndicate weboldalainak alapján
András Péter informatikus, közgazdász - 1971, Kézdivásárhely. 1995-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen informatika szakot végzett. 1993-1995 között az Open Universityn marketing- és managerképzést tanult. 1995-ben informatikából mastersvizsgát tett. 1996-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karán doktorandus. 1998-tól a Maastrichti Egyetem Informatika tanszékén folytatja doktori tanulmányait. 1992-1998 között a Civitas Alapítvány igazgatója.
András Péter A kisebbségi probléma egy játékelméleti-gazdasági megközelítése
András Péter Hosszú távú szempontok a belső választásokról való gondolkodáshoz
András Péter Hozzászólás Molnár Gusztáv vitaindítójához
Andreescu, Gabriel fizikus — 1952, Buzău. 1976-ban végzett a Bukaresti Egyetem fizika szakán. PHD dolgozatát 2003-ban védte meg a nemzeti kisebbségvédelem témakörében. 1990—1992 között a Társadalmi Dialógus Csoport tudományos kutatója, 1990—1996 között a Román Helsinki Bizottság társelnöke. 1993-tól az Emberi Jogokért Központ elnöke. 1996tól a Soros Alapítvány egy Nyitott Társadalomért szakértői bizottságának tagja. 1999-től ugyanitt az Európai Integrációs Munkacsoport tagja. Több folyóirat és napilap szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja vagy állandó munkatársa. Több kötet és tanulmány szerzője.
Gabriel Andreescu - Renate Weber Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Tanulmány az RMDSZ felfogásáról a nemzeti kisebbségek jogait illetően
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Megjegyzések Bakk Miklós tanulmányához
Gabriel Andreescu Az "erdélyi kérdéstől" az "európai kérdésig"
Gabriel Andreescu Szkepticizmus és optimizmus vetélkedése Románia integrációja kapcsán
Gabriel Andreescu A civil értékek elidegenítése a diszkrecionális alkotmányos jogokkal való visszaélés útján
Gabriel Andreescu Nemzeti kisebbségek: a PDSR és az RMDSZ taktikája
Gabriel Andreescu Az RMDSZ kormányon maradása jelentené a román konszenzuális demokrácia első szakaszát?
Ankerl Géza építész, szociológus - 1933, Sopron. 1951-1956 között a Budapesti Muszaki Egyetem, majd 1957-1964 között freiburgi egyetem szociológia szakos hallgatója. Jelenleg a cambridge-i MIT és a BME szociológiaprofesszora, az ENSZ genfi szervezeteinek szaktanácsadója.
Ankerl Géza Tézisek a különböző anyanyelvű, fajú és gazdálkodású (háztartású) népességek kölcsönösen hasznos együttéléséről
Ankerl Géza Bakk Miklós írása nyomán a hasznos alapszerződés néhány előfeltételéről
Antonela Capelle-Pogacean filológus - 1968, Kolozsvár. Tanulmányait 1991-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem román-francia szakán végezte. 1994-ben a párizsi Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) intézetben kelet-európai civilizációk témakörben - szerzett posztgraduális képzést igazoló diplomát. Jelenleg az párizsi Institut d'Études Politiques-ben doktorál.
Arday Lajos történész - 1935, Nyíregyháza. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerez történészi oklevelet 1959-ben. A történelemtudományok kandidátusa, főbb kutatási területei: angol-magyar kapcsolatok, a kelet-közép-európai kisebbségek történelme. Fontosabb munkái: Térkép csata után - Magyarország a brit külpolitikában 1918-19, Magvető, Budapest 1990. Jelenleg a Budapesti Közgazdasági Egyetem előadótanára.
Arday Lajos Magyarok a szerb-jugoszláv Vajdaságban. 1944-1989
Árus Zsolt informatikus – 1961, Marosvásárhely. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári BBTE-n szerezett informatikusi diplomát. 1989-ig a szakmában dolgozik, szabadidőben a Figura színjátszó-társulat tagja. 1990-től egy éven keresztül a Figura Stúdió Színház igazgatója volt, azóta több társával közösen alapított számítástechnikai cégnél dolgozik. 1989 óta közéleti szereplő, az RMDSZ alapító tagja, de 1990-ben kilép a frissen alapított szervezetből. 2003-tól a Magyar Polgári Szövetség, majd a Magyar Polgári Párt tagja. Két mandátumot töltött a gyergyószentmiklósi képviselőtestületben, jelenleg Hargita megyei képviselő. 2003-ban küldöttnek választják a Székely Nemzeti Tanácsban, az utóbbi években ideje jelentős részét az ott végzett munkának szenteli. Első írásai az Ifjúmunkásban és A Hétben jelentek meg 1989 előtt. Azóta rendszeresen közöl a helyi sajtóban, a Krónikában és a Polgári Életben pedig időnként közéleti témájú írásokat publikál. Közéleti blogja az erdely.ma oldalon érhető el.
Árus Zsolt Helyzet lesz. Talán. Remélhetőleg.
Asztalos Lajos nyomdász, műfordító, közíró - 1936, Párizs. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végzi, 1952-ben rendszerellenes politikai tevékenységért letartóztatják, 1954-ben szabadul. 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem földrajz-természetrajz karán egyetemi hallgató, 1958-ban politikai tevékenységért kizárják. Fizikai munkás, majd 1962-től nyugdíjazásáig nyomdai gépszedő. Spanyol, portugál, galego, francia és eszperantó nyelvből irodalmi műveket fordított. A spanyolországi nemzeti kisebbségek tárgykörében számos írása, tanulmánya jelent meg.
Asztalos Lajos A spanyolországi önkormányzati és nyelvtörvények