magyar kisebbség
összes lapszám»

Az RMDSZ nyilatkozata a nemzeti kérdésrôl

"Igényeljük a romániai magyarság önkormányzatát, amelyhez való jogunkat az erdélyi románságnak saját elhatározásában született Gyulafehérvári Határozataira alapítjuk."

Tamási Áron: Hitvallás,
Vásárhelyi Találkozó,
1937. október

"...Az új román állam megalakításának alapelveiként, a Nemzetgyûlés kinyilvánítja a következôket:

1. A teljes nemzeti szabadság az összes együttélô népek számára. Minden nép saját kebelébôl való egyének által, saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és ország kormányzásában.

2. Egyenlô jogosultságot és teljes felekezeti szabadságot az ország összes felekezeteinek." (III. 1-2)

Gyulafehérvár, 1918. december

Románia politikai életének egyik legsúlyosabb megoldásra váró politikai-társadalmi problémája a nemzeti kérdés. Keserves tapasztalataink, a tragikus események arról gyôztek meg bennünket, a romániai magyarságot és annak legitim képviselôjét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy mind a mai napig sem a politikai akarat, sem a politikai gyakorlat nem kínál elfogadható megoldást számunkra.

Vállalva nemzeti entitásunkat nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni, szülôföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk.

A romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényezô, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa. Épp olyan felelôsséggel tartozunk jövôjéért, mint bármely más állampolgár, s mikor látnunk kell a magyarság körében eluralkodó kiábrándultságot, az ennek okán jelentkezô elvándorlást, kötelességünk cselekedni.

Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebbôl a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltványban.

Állítjuk, hogy ez az út a belsô önrendelkezés útja. A belsô önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is elôre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa mûködô demokráciáiban ez a gyakorlat sikeres.

A romániai magyarság közösségként való betagolódása a hazai társadalomba része az ország európai közösségekbe való integrációjának.

Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetiségi kérdés az emberjogi vonatkozásokon túlmenôen új dimenziókat nyert, és ma már az európai biztonság és stabilitás fontos tényezôje.

Meggyôzôdésünk, hogy a közösségek önkormányzata hozzájárul a jogállam és a civil társadalmi struktúrák megerôsödéséhez és ugyanakkor szerves része a demokratizálódás folyamatának.

A nemzeti kérdés megoldása általános érdek, számítunk az ország demokratikus erôinek a közremûködésére abban a fáradságos munkában, amely megteremti e megoldás alkotmányos és jogi kereteit.

Kolozsvár, 1992. október 25.

 

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Küldöttek Országos Tanácsa
és
Parlamenti Csoportja