magyar kisebbség
összes lapszám»

Tervezet

A magyar nemzeti közösség legitim képviselôi, valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Kormánya, a Szerb Köztársaság Kormánya és Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa, tárgyalásaik eredményeként megkötik az alábbi

Megállapodást
Vajdaság és a vajdasági nemzeti közösségek1
önkormányzatának politikai és jogi kereteirôl

Ez a megállapodás minden vajdasági nemzeti közösség számára nyitott. Az aláírók szándéka szerint -- a rájuk vonatkozó pontosításokat követôen -- csatlakoznak hozzá más vajdasági nemzeti közösségek is.

1. ALAPELVEK

1.1. Abból a történelmi ténybôl kiindulva, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány (a továbbiakban: Vajdaság) -- a Szerb Köztársaság (a továbbiakban: Szerbia) és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: Jugoszlávia) kereteiben -- sajátságos fejlôdést mutató többnemzetiségű, többfelekezetű, multikulturális közösség, szükség mutatkozik a tartomány jelenlegi alkotmányos helyzetének rendezésére és szabályozására, hogy az megfelelô kerete lehessen a szerbek, a crnagoraiak és a nemzeti közösségek multietnikai és multikulturális együttélésének.

1.2. A Vajdaság alkotmányos helyzetére vonatkozó megoldásoknak a polgárok: szerbek, crnagoraiak, valamint a nemzeti közösségekhez tartozó egyének és közösségeik egyenjogúságának teljes tiszteletben tartásán kell alapulnia. Ennek érdekében szavatolni kell a nemzeti, vallási, kulturális értékek és a történelmi hagyományok maradéktalan érvényesülését és a hozzájuk való egyenlô viszonyulást. A Vajdaságban élô nemzeti közösségek számára lehetôvé kell tenni, hogy nyelvük és kultúrájuk megôrzését, valamint identitásukat érintô más kérdésekben önszervezôdés útján maguk döntsenek. Lehetôvé kell tenni számukra azt is, hogy Vajdaságon és Szerbián belül, a decentralizáció és a szubszidiaritás elveire támaszkodva, a szerbek, crnagoraiak és más nemzeti közösségek jogait tiszteletben tartva, személyi elvű és területi önkormányzat útján biztosítsák az önazonosságra vonatkozó jogaikat. A magyar nemzeti közösség ezzel a dokumentummal is kinyilvánítja az ilyen önkormányzatra való igényét.

1.3. Ezen megállapodás végrehajtása módosításokat feltételez Szerbia és Jugoszlávia jogszabályaiban. A Vajdaság alkotmányos jogállására vonatkozó szabályozásnak összhangban kell lennie Jugoszlávia és Szerbia jogrendjével, továbbá a nemzetközi normákkal és az elfogadott nemzetközi dokumentumokkal.

1.4. Vajdaság polgárai demokratikus úton, a törvényalkotó, végrehajtó és bírói hatalmi szervek, valamint a nemzeti közösségek testületei révén érvényesítik jogaikat.

1.5. Vajdaság polgárai, azaz szerbek, crnagoraiak, valamint a nemzeti közösségek tagjai korlátozás nélkül élhetnek emberi és demokratikus jogaikkal és lehetôségük lesz magukat minden hatalmi szervben képviseltetni.

1.6. A nemzeti közösségek tagjainak, nyelvük és kultúrájuk tekintetében, egyenjogúaknak kell lenniük Vajdaság többi polgárával, és lehetôvé kell tenni számukra a nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitás kinyilvánítását és megôrzését.

Vajdaság minden polgára egyenjogú a törvény elôtt, és azonos jogokkal rendelkezik anyanyelvének és kultúrájának megôrzése és fejlesztése érdekében. Vajdaság autonómiája és a nemzeti közösségek önkormányzata nem veszélyezteti az állam területi integritását és szuverenitását.

1.7. Vajdaság tartomány és a nemzeti közösségek szerveinek hatáskörét és működését jelen dokumentum alapján kell szabályozni. Saját hatásköri teendôik végzésében Vajdaság szervei, a területi önkormányzat szervei, valamint a nemzeti közösségek szervei önállóak.

1.8. Vajdaság minden polgárának -- a hazai törvényhozás által elôirányzott jogorvoslatok kimerítése után -- jogainak védelme érdekében lehetôsége lesz nemzetközi intézményekhez fordulni.

2. A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK TAGJAINAK A NEMZETI, NYELVI, KULTURÁLIS ÉS VALLÁSI IDENTITÁSRA
VONATKOZÓ JOGAI

2.1. Vajdaság minden polgárának -- így a nemzeti közösségek tagjainak is -- biztosítani kell a nemzeti, nyelvi, vallási és más nemzeti-közösségi sajátosságainak kinyilvánítására, megôrzésére és fejlesztésére való jogát, összhangban a nemzetközi dokumentumokkal és az európai gyakorlatot követve.

2.2. Kulturális és nyelvi egyenjogúságra vonatkozó jogainak érvényesítésében a vajdasági magyar nemzeti közösség az alábbi alapvetô jogokkal rendelkezik:

-- anyanyelvének és írásmódjának közéleti és hivatalos használata, amibôl az alábbi alapvetô jogok következnek:

a) a magyar nyelvnek egyenjogú hivatalos használatban kell lennie minden olyan községben, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya legalább 5% vagy 500 fô, Vajdaságban, továbbá a köztársasági és szövetségi szervek elôtt;

b) Jugoszlávia, Szerbia, Vajdaság, valamint az elôzô bekezdésben felsorolt községek jogszabályait magyar nyelven is közzé kell tenni;

c) mindenütt, ahol a magyar nyelv egyenjogú hivatalos használatban van, a polgárok minden hatalmi szervhez és közhivatalhoz magyar nyelven fordulhatnak, és válaszra is ezen a nyelven jogosultak. Az állam kötelessége biztosítani az állami szervek és közhivatalok magyar nyelven és más nemzeti közösségek nyelvén történô működését;

d) bármely fél kérésére a bírósági és közigazgatási eljárásokat magyar nyelven kell lefolytatni;

e) biztosítani kell a településeknek, utcáknak és tereknek, továbbá más hagyományos földrajzi megjelöléseknek a magyar nyelvben elfogadott, hagyományos formában és módon történô kiírását, a szerb nyelvű feliratokkal együtt;

f) a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak joguk van nevüknek az anyanyelv szabályai szerinti feltüntetésére minden közokiratban és személyes okmányban (ami nem zárja ki annak lehetôségét, hogy a neveket egyidejűleg a szerb nyelv szabályai szerint is feltüntessék);

g) a magyar nyelven kiadott közokiratokat érvényeseknek kell tekinteni;

-- a magyar nyelven biztosított tömegtájékoztatás, amely magában foglalja a tömegtájékoztatási eszközök alapítását és azok igazgatását is. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára biztosítani kell legalább egy középhullámú és egy ultrarövid-hullámú (AM és FM) rádiófrekvenciát és egy földi tévéfrekvenciát Vajdaság területén, amelyek felett a nemzeti közösség rendelkezik;

-- oktatási, tudományos, kulturális és vallási egyesületek alapítása, amelyeket az állami szervek pénzügyi támogatásban részesítenek. A vajdasági magyar nemzeti közösség -- megfelelô önkormányzati formák révén -- jogosult az oktatási-nevelési intézmények irányítására;

-- a Jugoszlávia területén kívüli nemzeti testvérközösségekkel való zavartalan kapcsolattartás, beleértve pénzsegélyek fogadását is;

-- a nemzeti jelképek használata és kitűzése, Szerbia és Jugoszlávia állami jelképeivel együtt;

-- anyanyelvű oktatás minden szinten, különösen az iskolai oktatás vonatkozásában, és mindazon tantárgyak esetében, amelyek a nemzeti közösség anyanyelvét és írásmódját, nemzeti kultúráját és történelmét érintik. A Magyar Nemzeti Tanács saját szakmai szervezeteivel együttműködve határozza meg azoknak a tantárgyaknak a tanterveit és tanmeneteit, amelyek a nemzeti azonosságtudat megôrzésére vonatkoznak;

-- a nemzeti közösségek számára történelmi, vallási és kultúrtörténeti jelentôséggel bíró műemlékek és emlékhelyek védelme;

-- a vajdasági magyar nemzeti közösség tagjainak arányos képviselete az állami szervekben és közhivatalokban.

2.3. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára szavatolni kell az oktatási-nevelési, kulturális, közszolgálati-tájékoztatási és tudományos intézményeknek a nemzeti közösséghez tartozó személyek adó-hozzájárulásával arányos költségvetési finanszírozását. A vajdasági magyar nemzeti közösség számára kötelezô minimumként szavatolni kell a Vajdaságban az oktatási-nevelési, nyelvi, kulturális, tájékoztatási és tudományos célokra fordított eszközök 17 százalékát.

3. PERSZONÁLIS (SZEMÉLYI ELVŰ) ÖNKORMÁNYZAT

3.1. A nemzeti közösségek anyanyelvük, kultúrájuk, oktatásuk és az anyanyelven történô tájékoztatás, valamint nemzeti önazonosságuk megôrzését érintô jogaikat a perszonális önkormányzat rendszerében érvényesítik. Ennek érdekében a nemzeti közösségek Nemzeti Tanácsot választhatnak.

A Nemzeti Tanácsok az egyes nemzeti közösségek képviseleti szerveiként jogosultak az érdekükben fellépni.

A Nemzeti Tanácsok mint képviseleti szervek önállóan, vagy a tartományi kormánnyal egyetértésben, végrehajtó hatalmat gyakorolnak ezen megállapodásban és a jogszabályokban meghatározott kérdésekben. Hatáskörükön belül jogszabályokat fogadnak el.

3.2. Minden nemzeti közösség önállóan határozza meg a saját nemzeti tanácsának megalakulását.

A nemzeti tanácsok saját szerveket alakíthatnak.

3.3. A vajdasági magyar nemzeti közösség közvetlen, egyenlô, általános és titkos választások útján létrehozza a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a vajdasági magyarok perszonális önkormányzatának legfelsô szerve.

A Magyar Nemzeti Tanács székhelye Szabadka.

3.4. A vajdasági magyar pártok támogatják a vajdasági magyarok választói névjegyzékének létrehozását.

3.5. Az ezen Megállapodás 3.8. pontjában meghatározott idôpontig a Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot a következô személyek alkotják:

-- a vajdasági magyarok politikai pártjainak képviseletében megválasztott képviselôk a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Szövetségi Képviselôházában, a Szerb Köztársaság Népképviselôházában és Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselôházában;

-- a vajdasági magyar politikai pártok képviselôiként megválasztott helyi önkormányzati képviselôk 1/5-e, figyelembe véve a párt-hovatartozási arányokat.

3.6. A Magyar Nemzeti Tanács a nemzeti közösségnek az ország jogrendjében és az ezen megállapodásban felvett nyelvi, művelôdési, oktatási-nevelési és egyéb jogairól határoz.

A Magyar Nemzeti Tanács a magyar nemzeti közösséget érintô következô kérdésekben jogosult dönteni:

-- közoktatás,

-- művelôdés,

-- tájékoztatás,

-- egyenjogú nyelvhasználat,

-- műemlékvédelem,

-- határokon átnyúló kapcsolattartás,

-- nemzeti szimbólumok használata,

-- költségvetés és zárszámadás,

-- szervezeti és működési szabályzat.

A Magyar Nemzeti Tanács jogosítványai felölelik, egyebek között, a következôket:

-- alapítói jogokat gyakorol állami pénzelésű magyar intézmények felett;

-- pályázatokat hirdet és gondoskodik azoknak szabályszerű lebonyolításáról;

-- egységes mércék alkalmazásával gondoskodik állami pénzelésű, magyar nyelven működô oktatási, művelôdési, valamint tájékoztatási intézmények, illetve intézményrészlegek finanszírozásáról;

-- kidolgozza és az illetékes tartományi szervekkel egyetértésben elfogadja a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a zenei nevelés és a képzôművészet oktatásának programját;

-- meghatározza az állami szervekkel, az anyaországgal, valamint a nemzetközi politikai élet résztvevôivel kialakítandó kapcsolatok és együttműködés alapjait.

3.7. Megalakulását követôen a Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács különbizottságot alakít, amelynek célja, hogy azonnal hozzálásson a vajdasági magyarok választói névjegyzékének létrehozásához. Ennek a bizottságnak 6 tagja van, valamennyi, jelen megállapodás aláírásának idôpontjában létezô vajdasági magyar párt egy-egy tagot delegál.

3.8. Amikor a vajdasági magyar választópolgároknak az 1997. évi köztársasági parlamenti választásokon a vajdasági magyar pártokra leadott szavazatok összege alapján kiszámított többsége a vajdasági magyarok választói névjegyzékébe való feliratkozással kinyilvánítja a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen szavazással történô megválasztására irányuló akaratát, a Magyar Nemzeti Tanács közvetlen választások útján alakul meg.

A választásokra a soron következô tartományi képviselôházi választásokkal egyidejűleg kerül sor.

A vajdasági magyarok választói névjegyzékére az a jugoszláv állampolgár kerül fel, aki:

-- magyarnak vallja magát,

-- nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozik, de ô vagy kiskorú gyermekei használják a perszonális önkormányzat intézményeit,

-- nem nyilatkozik nemzetiségérôl, és sem ô, sem kiskorú gyermekei nem használják a személyi elvű kisebbségi önkormányzat intézményeit, de évente bizonyos összeggel segítik az önkormányzat működését.

3.9. A Magyar Nemzeti Tanács együttműködik a Magyar Körzeti Önkormányzattal és a tartományi szervekkel. A Magyar Nemzeti Tanács jogosult részt venni regionális és nemzetközi nem kormányzati szervezetek munkájában, ezen szervezetek szabályaival összhangban.

3.10. A Magyar Nemzeti Tanács döntései végrehajtására Intézô Bizottságot hoz létre. Az Intézô Bizottság kezeli a vajdasági magyarok választói névjegyzékét és intézményeinek nyilvántartását.

3.10.1. Az Intézô Bizottság gondoskodik a perszonális önkormányzat tevékenységét érintô törvények és egyéb jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által hozott jogszabályok végrehajtásáról.

3.10.2. Az Intézô Bizottság hatáskörével összhangban jogszabálytervezeteket készít elô a Magyar Nemzeti Tanács számára.

3.10.3. Felügyeletet gyakorol a perszonális önkormányzathoz tartozó oktatási, művelôdési és tájékoztatási intézmények működése felett.

4. MAGYAR KÖRZETI ÖNKORMÁNYZAT
4.1. A Magyar Körzeti Önkormányzat területe és székhelye

A Vajdaság Autonóm Tartományban a magyar többségű községek és az azokkal határos, magyar többségű települések, a magyar közösség nemzeti önazonosságának hatékonyabb megôrzése és fejlesztése céljából Körzeti Önkormányzatot hoznak létre.

A Magyar Körzeti Önkormányzat területe az alábbi községeket öleli fel: Ada, Bácstopolya, Becse, Csóka, Kanizsa, Kishegyes, Szabadka, Törökkanizsa és Zenta.

A Magyar Körzeti Önkormányzathoz tartoznak a nevezett községeken kívül esô, de a Magyar Körzeti Önkormányzattal határos magyar többségű települések is.

A Magyar Körzeti Önkormányzat székhelye Szabadka.

4.2. A Magyar Körzeti Önkormányzat hatásköre és jogköre

-- a községek tevékenységének összehangolása,

-- területfejlesztés,

-- regionális és határokon átnyúló együttműködés,

-- környezetvédelem,

-- szociális gondoskodás,

-- a magyar, szerb és a horvát nyelv hivatalos használata feltételeinek biztosítása,

-- egészségügyi ellátás,

-- nemzeti közösségek nemzeti szimbólumai használatának biztosítása,

-- egyetértési jog gyakorlása a Magyar Körzeti Önkormányzat területén működô:

-- községi, kerületi és gazdasági bíróságok,

-- községi, kerületi ügyészségek,

-- a körzeti belügyi titkárság és a helyi belügyi osztályok,

-- felügyelôségek,

-- adóhatóság

vezetôinek kinevezése és felmentése során.

4.3. A Magyar Körzeti Önkormányzat szervei

A Magyar Körzeti Önkormányzat szervei a Képviselô Testület és a Végrehajtó Bizottság.

4.3.1. Képviselô Testület

A Képviselô Testület megválasztása a Magyar Körzeti Önkormányzat területén élô és ott választójoggal rendelkezô polgárok részvételével, az önkormányzati választásokkal egy idôben megtartott közvetlen, egyenlô, titkos választások útján történik.

A Képviselô Testület hatáskörébe tartozik:

-- a Magyar Körzeti Önkormányzat működési szabályzatának elfogadása,

-- jogszabályok alkotása,

-- költségvetés és zárszámadás elfogadása,

-- a Magyar Körzeti Önkormányzat területen élô nem magyar nemzeti közösségek jogainak biztosítása,

-- együttműködés a Magyar Nemzeti Tanáccsal, a tartományi, köztársasági és szövetségi szervekkel.

4.3.2. Végrehajtó Bizottság

A Végrehajtó Bizottság a Magyar Körzeti Önkormányzat végrehajtó szerve. A Végrehajtó Bizottságot a Képviselô Testület választja meg. A Bizottságban képviselteti magát minden, a Képviselô Testületbe beválasztott nemzeti közösség.

4.4. Finanszírozás és a Magyar Körzeti Önkormányzat
vagyona

Törvénnyel kell biztosítani, hogy a Magyar Körzeti Önkormányzat finanszírozása a központi költségvetési rendszertôl megfelelô módon elkülönült rendszerben történjen. A fiskális bevételek törvénnyel meghatározott hányada a Magyar Körzeti Önkormányzatot illeti.

A Magyar Körzeti Önkormányzat területén lévô állami és társadalmi tulajdonú vagyonnal (kivéve a hadsereg, az állami szervek kezelésében és a községek tulajdonában lévô vagyont) a Magyar Körzeti Önkormányzat rendelkezik.

5. VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY

Vajdaság, Szerbián belül, külön területi autonómiát képez a jugoszláv és a szerbiai alkotmányban rögzített módon.

Vajdaság szervei: a Képviselôház, a Kormány, a Kisebbségi Jogok Ombudsmanja, a Legfelsôbb Bíróság, a Legfelsôbb Ügyészség és az Alkotmánybíróság.

A nemzeti közösségek, identitásukat biztosító jogaik megvalósítása érdekében, önszervezôdés útján, Nemzeti Tanácsot hoznak létre.

5.1. Hatásköri rendelkezések

Vajdaság a tartomány Alkotmányában szabályozza és biztosítja mindenekelôtt:

1) a területi szervezôdést, a nemzeti közösségek önkormányzatait és a helyi önkormányzatot Vajdaság területén; a vagyonjogi viszonyokat Vajdaság és a helyi önkormányzatok vagyona vonatkozásában;

2) az emberi és polgári szabadságjogok, továbbá a nemzeti közösségek jogainak érvényesítését és védelmét; az alkotmányosságot és törvényességet; Vajdaság bíróságai, ügyészségei és szabálysértési bíróságainak szervezetét;

3) Vajdaság területén a belügyi és közbiztonsági feladatok ellátását; rendkívüli állapot idején alkalmazandó intézkedéseket;

4) a családi és az öröklési jogra, az örökbefogadásra, gyámságra, a személyi állapotok nyilvántartására, a személyi nevekre, hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó jogviszonyokat; az egyházak jogállását; a közvállalatok és más tartományi érdekeltségű szervezetek jogállását; a gazdasági és gazdaságon kívüli szervezôdések és kamarák jogállását; a piac, a tervezés, a munkaviszonyok, a munkavédelem, a foglalkoztatás, a szociális biztosítás és a szociális biztonság egyéb formáival és egyéb közérdekű gazdasági és szociális viszonyokkal kapcsolatos kérdéseket;

5) a környezetvédelem és -fejlesztés rendszerét, a növény- és állatvilág védelmét és gazdagítását;

6) az egészségügyi, szociális-védelmi, harcos- és rokkantvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, oktatási, művelôdési, a kulturális javak védelmének, a levéltári állag kezelésének és ôrzésének, a testnevelés, a nemzeti közösségek nyelvén működô tömegtájékoztatás, valamint a tartományi érdekeltségű, szerb nyelvű tömegtájékoztatás rendszerét;

7) a közszolgálatok rendszerét;

8) a jogi személyek pénzügykezelésének törvényességi felügyeletét, a közkiadások pénzügyi revízióját és ezen tevékenységek egységes szervezési módját; a közérdekű statisztikai és egyéb adatok begyűjtését;

9) a gazdasági, tudományos, technológiai, demográfiai, regionális és szociális fejlôdésre, a mezôgazdaság- és falufejlesztésre vonatkozó alapvetô célokat és fejlesztési irányokat; a területszervezést és -fejlesztést; a fejlesztés serkentését és irányítását célzó politikát és intézkedéseket, beleértve a fejletlen vidékek fejlesztését is; az árutartalékokat; a területfejlesztést;

10) a tartománynak az Alkotmányban, a törvényekben és ebben a megállapodásban meghatározott jogai és kötelezettségei teljesítésének pénzelését; adók (forgalmi adó, jövedelmi és vagyonadó, nyereségi adó) és jövedéki adó elôírását; a közbevételek kivetését és behajtását;

11) a tartományi szervek szervezését, hatáskörét és tevékenységét;

12) a Vajdaság érdekeit képezô, az Alkotmány, a törvények és az ezen megállapodásban rögzített egyéb viszonyokat;

13) egyéb, a nemzeti közösségek nemzeti önazonosságának megôrzése szempontjából jelentôséggel bíró kérdéseket;

14) egyéb, a Vajdaság működése szempontjából jelentôséggel bíró kérdéseket.

5.2. A Képviselôház

5.2.1. Vajdaság Képviselôháza (a továbbiakban: a Képviselôház) két testületbôl áll: a Polgárok Tanácsából és a Nemzeti Közösségek Tanácsából.

5.2.2. A Polgárok Tanácsa tagjainak megválasztása közvetlen módon, az "egy polgár egy szavazat" elve alapján történik.

5.2.3. A Nemzeti Közösségek Tanácsának tagjait az adott nemzeti közösség soraiból választják. A tanácsban külön küldöttséggel rendelkezik a magyar, horvát, szlovák, román, ruszin és az ukrán nemzeti közösség. A küldöttséget az adott nemzeti közösség nemzeti tanácsa alakítja meg.

A vajdasági magyar nemzeti közösség kész saját Nemzeti Tanácsának megalakítására, küldöttség felállítására a Tartományi Képviselôház Nemzeti Közösségek Tanácsába, és készen áll az együttműködésre más nemzeti közösségek küldöttségével a Nemzeti Közösségek Tanácsában.

5.2.4. A Képviselôház hatáskörébe tartozik:

-- a tartomány Alkotmányának megalkotása, annak módosítása és kiegészítése;

-- jogszabályok alkotása a Vajdaság Alkotmányában és ebben a megállapodásban meghatározott kérdésekben;

-- költségvetés és zárszámadás elfogadása;

-- együttműködés a Szerb Köztársaság Népképviselôházával és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Képviselôházával;

-- az ezen megállapodással felállított szervek munkájának finanszírozása;

-- saját szerveinek megválasztása.

5.2.5. A határozatok meghozatala -- kivéve az 5.2.6. pontban foglalt eltérést -- a Képviselôház mindkét tanácsának szavazattöbbséggel hozott döntésével történik.

5.2.6. Amennyiben egy nemzeti közösség küldöttsége úgy ítéli meg, hogy valamely határozati javaslat sérti az adott nemzeti közösség érdekeit, a kérdésrôl az érintett küldöttség és a javaslattevô egyeztet. A határozati javaslat csak abban az esetben tekinthetô elfogadottnak, ha az egyeztetést követôen az érintett küldöttség tagjainak többsége megszavazza.

5.2.7. Amennyiben az 5.2.6. pontban meghatározott okokból nem születik határozat, a határozati javaslatot a nemzeti közösség küldöttsége visszaküldi a javaslattevônek. A kérdés újbóli tárgyalására három hónap elteltével kerülhet sor. Amennyiben a javaslat újbóli tárgyalása során sem születik határozat -- a költségvetés kivételével --, a javaslat lekerül a napirendrôl.

5.2.8. A Képviselôház elnökséget választ, az elnökségnek elnöke van, megbízatását az elnökség tagjai között évente rotálják.

A Képviselôház Elnökségének elnöke és a Kormány elnöke nem tartozhatnak ugyanahhoz a nemzeti közösséghez (akár többségi, akár kisebbségi közösséghez tartoznak).

5.3. Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya

5.3.1. A Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya (a továbbiakban: a Kormány) gyakorolja a végrehajtó hatalmat.

A Kormányban legalább egy-egy helyet kell biztosítani a Nemzeti Közösségek Tanácsában küldöttséggel rendelkezô valamennyi nemzeti közösségnek.

A Kormány tagjainak jelöltjeit a Képviselôház Elnöksége egyetértôleg javasolja, a két tanács pedig egyenrangú jogkörben választja meg ôket.

A Kormány felel a törvények és más jogszabályok és a Képviselôház határozatainak végrehajtásáért, továbbá -- amennyiben erre az adott jogszabály felhatalmazza -- a köztársasági és szövetségi jogszabályok végrehajtásáért is.

A Kormány a határozatait -- az 5.2.6. pontban rögzített kérdésekre vonatkozó kivétellel, amikor az 5.2.7 pontban meghatározott elvet kell alkalmazni -- a részt vevô tagok szavazattöbbségével hozza meg.

5.3.2. Törvényben kell szabályozni a nemzeti közösségek nyelvének teljesen egyenjogú hivatalos használatát minden közigazgatási szerv elôtt, továbbá a közigazgatási és közigazgatási-bírósági eljárások minden határozathozatali fokán.

Minden közigazgatási szervnél biztosítani kell a nemzeti közösségek nyelvén folyó eljárások vezetésének személyi és tárgyi feltételeit. A közigazgatási szervekben foglalkoztatott beosztott és vezetô személyek nemzetiségi összetételének meg kell felelnie Vajdaság lakossága, illetve a lokális közösség nemzetiségi összetételének.

5.4. Vajdaság Autonóm Tartomány Kisebbségi Jogi Ombudsmanja

Vajdaság Autonóm Tartomány Kisebbségi Jogi Ombudsmanja (a továbbiakban: ombudsman) figyelemmel kíséri a nemzeti közösségek jogainak érvényesülését, és védelmük érdekében intézkedéseket javasol.

Az ombudsman személyét a Képviselôház elnöksége javasolja egyetértôleg, megválasztása pedig a Képviselôház mindkét tanácsa által történik, ötéves megbízatási idôre.

Az ombudsman intézményét, más országok pozitív tapasztalataival összhangban, külön jogszabállyal kell szabályozni.

6. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT

6.1. A helyi önkormányzat alapegységét a községek és a városok2 képezik.

6.2. A helyi önkormányzat feladatait és hatáskörét törvény, továbbá Vajdaság Képviselôházának vonatkozó határozata szabályozza, más országok pozitív tapasztalataival és a helyi önkormányzatokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban.

7. A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK KÉPVISELETE
KÖZTÁRSASÁGI ÉS SZÖVETSÉGI SZINTEN

A választási törvényeknek lehetôvé kell tenniük, hogy a nemzeti közösségek számarányuknak megfelelôen képviseltessék magukat a köztársasági és szövetségi parlamentekben.

Vajdaság Képviselôháza a Nemzeti Közösségek Tanácsának egyetértésével köteles megfelelô számú bírót és ügyészt és más tisztségviselôt választani a nemzeti közösségek tagjainak soraiból.

8. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÉS A HELYI RENDÔRSÉG
8.1. A bíróságok és szabálysértési szervek

A nemzeti közösségek tagjai elfogadják Szerbia igazságszolgáltatási rendszerét azzal a feltétellel, hogy külön törvényben szabályozott módon kell biztosítani a nemzeti közösségek nyelvének teljesen egyenjogú hivatalos használatát a bírósági és szabálysértési eljárásokban, a határozathozatal minden fokán, továbbá a nemzeti közösségek soraiba tartozó szakemberek arányos mértékű alkalmazását a bíróságokon és a szabálysértési szervekben.

Minden bíróságon és szabálysértési szervnél biztosítani kell a nemzeti közösségek nyelvén folyó eljárások vezetésének személyi és tárgyi feltételeit.

A nemzeti közösségek soraiból származó igazságügyi tisztségviselôk megválasztása a Nemzeti Közösségek Tanácsának egyetértésével történik.

8.2. A helyi rendôrség

Minden község helyi rendôrséget állít fel, amelynek összetétele megfelel a község lakossága nemzetiségi összetételének.

A helyi rendôrség hatáskörét, kiképzését és a kényszerítô eszközök alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket törvénnyel kell szabályozni, a Nemzeti Közösségek Tanácsának véleményével összhangban.

A helyi rendôrség, a tartományi közbiztonsági szervek és a szerb belügyminisztérium közötti viszonyokat, továbbá a helyi rendôrség munkájának a községi szervek által történô ellenôrzését törvénnyel kell szabályozni.

9. FINANSZÍROZÁS

Az ezen megállapodásban szereplô szervek, intézmények és egyéb tevékenységek pénzelése Vajdaság költségvetési eszközeibôl történik, amennyiben arra Szerbia költségvetése nem biztosít fedezetet.

10. A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSA

Az állami szervek haladéktalanul megkezdik az ezen megállapodás végrehajtása érdekében szükséges jogszabályi módosításokat és kiegészítéseket.

Ezen megállapodás aláírói tevékenyen részt vesznek annak végrehajtásában.

Ezen megállapodás végrehajtásának végsô határidejeként a felek a helyhatósági választások kiírásának idejét jelölik meg.

A Vajdaság Autonóm Tartomány jelen megállapodásban meghatározott jogkörei és működése nem feltétele a magyar perszonális (személyi elvű) és körzeti önkormányzat létrejöttének és működésének.

A megállapodás aláírói:

----------------------------

* Forrás: Magyar Szó 1999. július 11., Újvidék.

1 Ezen Megállapodás alkalmazásában a "nemzeti közösség" kifejezés alatt azon, Vajdaság Autonóm Tartomány területén élô közösségeket kell érteni, amelyek tagjai nem szerb és nem Crna Gora-i (montenegrói) nemzetiségűek.

2 A jugoszláviai gyakorlatban a község fogalmán az alapvetô, több településbôl álló területi önkormányzati egységet kell érteni, ami a korábbi magyarországi értelmezés szerinti járáshoz hasonlítható. A város jogállás értelmezése is eltérô: az eddigiek során -- az elvileg egyébként fennálló lehetôség dacára -- csak a fôváros, Belgrád kapta meg ezt a státust. Az összes többi nagyváros községi központként fungál.