Bodó Barna

Választás és váltás

A 2000-es helyhatósági választásokon elért RMDSZ-eredményeket taglaló vitaindítójukban¹ Bakk Miklós és Székely István korrekt helyzetelemzést nyújtanak a voksok és a mandátumok alakulását illetôen, jelzik a választási küszöb bevezetésének egyes hatásait, utalnak az önkormányzatiság politikai-hatalmi szerepnövekedésével kapcsolatos jelenségekre, arra viszont már nem vállalkoznak, hogy általános következtetéseket fogalmazzanak meg. Nem vállalkoznak a jelölt/megválasztott tisztségviselôkkel kapcsolatos szociológiai elemzésre sem, pedig úgy tûnik, egyfajta váltás következett be a helyhatósági elit rekrutációs bázisát és gyakorlatát illetôen.

Az alábbiakban a helyhatósági küszöb bevezetésével, a helyi (részleges) elitváltással és a területileg árnyalt RMDSZ-jövôképek szükségességével kapcsolatosan fejtem ki véleményemet.

 

Voksok és mandátumok

Helytálló Bakk Miklós és Székely István megállapítása, mely szerint az RMDSZ, a 2000-ben megszerzett mandátumok számát illetôen, ôrzi korábbi hatalmi részesedését. Ugyanakkor hangot adnak azon véleményüknek is, hogy a választási törvény módosítása² az alacsony magyar részarányú települések esetében hátrányos kihatású, miközben a jelentôs magyar részarányú települések esetében kedvezô a hatás. Magyarul ezt azt jelenti: ahol erôs a magyar közösség, tehát vannak intézmények, szervezetek, ott a helyhatóságokban is erôsödik a jelenlét; ahol nincs helyi magyar intézmény, illetve ahová a lelkipásztor is beszolgál, ott a helyhatóságból is kiszorul a magyarok képviselôje.

Ez a térvesztés klasszikus képlete, de nem szabad feledni, hogy a jelenlegi szórvány felszámolódása, leépülése nem a szórvány megszûntét fogja hozni, hanem áthelyezôdését, újabb közösségeket tesz ki a szórványosodás hatásainak. Ezért érdemes külön megvizsgálni a szórványmegyék³ helyhatósági választási eredményeit.⁴

1. táblázat. Szórványmegyék helyhatósági eredményei

Megyék	Megyei képviselôk		Polgármesterek		Alpolgármesterek5			Helyi képviselôk
	1996	2000	1996	2000	1996	2000	1996		2000
Arad	4	4	3	4	5	7	70		66
Beszterce-Naszód	2	2	1	-	2	4	29		34
Brassó	4	4	2	2	6	6	66		62
Fehér	2	2	1	1	3	3	45		44
Hunyad	2	2	-	-	-	-	14		11
Krassó-Szörény	-	-	-	-	-	-	1		-
Máramaros	3	4	2	1	3	5	43		44
Szeben	1	-	-	-	-	-	8		11
Temes	2	3	1	3	2	4	41		41
Összesen	20	21	10	11	21	29	317		313

Ránézésre is nyilvánvaló, hogy az összesítés semmiféle lényegi visszaesést nem mutat: a megyei tanácsosok és polgármesterek viszonylatában a helyzet hajszálnyit javult, a helyi tanácsosok vonatkozásában elenyészô a visszaesés (mindössze 1%), az alpolgármestereket illetôen pedig kimondottan javuló tendencia mutatkozik.

Nézzük meg, milyen tendenciát jelez az elért választási eredmény a romániai magyar közösség vonatkozásában: a tömb, a viszonylagos etnikai egyensúly, a kisebbségi etnikai jelenlét,⁶ illetve a szórvány esetében.

2. táblázat. Az RMDSZ választási eredményei területi bontásban⁷

Év	Összeredmény		Tömbvidék		Egyensúly		Kisebbség		Szórvány
	N	%	N	%	N	%	N	%	N	%
1996	2717	100	1097	40,4	666	24,5	631	23,2	323	11,9
2000	2734	100	1049	38,4	707	25,8	628	23,0	350	12,8

Az RMDSZ összeredményén belüli súlyozás nem a szórványmegyék várt, illetve feltételezett visszaesését mutatja ki, hanem csekély súlynövekedés észlelhetô éppenséggel a tömbmegyék hátrányára. A tömbmagyar megyékben az RMDSZ választási eredményeinek csökkenése minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy az RMDSZ mellett, illetve ellenében más magyar választási szövetségek, függetlenek és román párt színeiben fellépô magyar csoportosulás jutottak mandátumokhoz.

A küszöb bevezetésének az RMDSZ-re (a magyarság képviseleti esélyeire) gyakorolt hatását máshol kell keresni: a 2000-es helyhatósági választások nyomán igen sok település magyar lakossága maradt önkormányzati képviselet nélkül. Ebben a vonatkozásban kimutatható a küszöb létének negatív hatása. Vizsgáljuk meg az eredményeket a fenti négyes bontásban. A két tömbmagyar megyében nincs olyan helyhatóság, amely a 2000-es választások nyomán elveszítette volna korábbi magyar képviselôjét. Az összes többi megye, illetve kategória esetében visszaszorulás tapasztalható. Az idézett tézis szerint arra számítanánk, hogy minél szórványosabb a magyarság, annál nagyobb az önkormányzati térvesztés, viszont a helyzet némileg más, miként azt az alábbi táblázat is mutatja.

3. táblázat. RMDSZ-képviselet helyhatóságokban

Képviselet / év	Egyensúly			Kisebbség			Szórvány			Összesen
	N	%		N	%		N	%	N	%
1996		117	30,55		121	31,6		145	37,85	383	100
2000		108	32,7		114	34,6		108	32,7	330	100
Képviseletvesztés8		9	17,0		7	13,2		37	69,8	53	100

A képviselet nélkül maradt települések 70%-a szórványtelepülés. Magyarázatra szorul az egyensúlyi helyzetû megyék magasabb visszaszorulási aránya. Szatmár megyében van egy olyan jelentôs román többségû tömb, ahol a magyarság szórványban él. Ami pedig a kiszorulás mértékét illeti, a vizsgált megyék helyhatóságaiban korábban megszerzett képviselet 13,85 százaléka veszett el, elsôsorban a küszöb bevezetésének következtében. További figyelmet érdemel, hogy igen sok a város azon települések között, ahonnan helyhatósági szempontból kiszorult a magyarság, melynek okán megfogalmazódik a kérdés: városban vagy kisebb településeken nagyobb a folyamatos térvesztés veszélye?

4. táblázat. Képviseleti térvesztés a szórvány helyhatóságaiban

Megye	Magyar lakosság	Megyei arány (%)	Képviselet van	Képviselet- vesztés	Ebbôl város
Arad	61 000	12,5	16	9	4
Beszterce-Naszód	21 000	6,5	14	2	1
Brassó	63 500	9,8	16	6	3
Fehér	24 700	6,0	15	2	1
Hunyad	33 800	5,7	4	7	6
Krassó-Szörény	7 800	2	-	1	1
Máramaros9	54 900	10,2	15	5	2
Szeben	19 300	4	7	1	-
Temes	62 800	9	18	6	-
Összesen	348 800	7,77	105	39	18

Nehéz egyértelmû trendet megjelölni a táblázat adatai alapján. A magyarság részaránya Arad megyében a legnagyobb - számbelileg is nagy – , a térvesztés itt mégis igen jelentôs, a Hunyad megyei után a legnagyobb. A legkisebb mérvû pedig Fehér megyében volt, ahol viszonylag kevés magyar él, és a részarány sem jelentôs. Hunyad megye külön figyelmet érdemel azért is, mert itt szinte kizárólag városok helyhatóságából szorult ki az RMDSZ. Úgy tûnik, a bányavidék szociális gondjai miatt a kisebbségi közösségépítés és képviselet iránt minimális az igény.

Végezetül nézzük meg, a demográfiai számadatok szerint hány település esetében jelenti a választási küszöb bevezetése a képviseletvesztés okát, és hány olyan eset van, amikor a matematika szerint a képviseletvesztés indokolatlan.

5. táblázat. Indokolt vagy indokolatlan térvesztés

Megye	Vesztés összesen	Ebbôl város	Indokolatlan	Indokolatlan város
Arad	9	4	3	2
Beszterce-Naszód	2	1	1	1
Brassó	6	3	3	1
Fehér	2	1	-	-
Hunyad	7	6	4	4
Krassó-Szörény	1	1	-	-
Máramaros	5	2	1	-
Szeben	1	-	1	-
Temes	6	-	3	-
Összesen	39	18	16	8

A táblázat alapján adódó következtetés: a képviseletvesztés az esetek 41%-ában demográfiailag indokolatlan. Továbbá: a városok esetében magasabb az indokolatlan térvesztés aránya, ami a városi közösségépítés jellegével és nehézségeivel hozható összefüggésbe.

Végezetül fontos volna tudni, hogy a képviselet nélkül maradt településeken a magyar szempontból létfontosságú intézmények - iskola, egyház - milyen helyzetben vannak. Ezt külön kérdôíves vizsgálattal kellene felmérni,¹⁰ ugyanis a létezô összesítô kiadványok semmiféle adatot nem tartalmaznak erre vonatkozóan. A Temes megyei helyzet alapján, ennek ismeretében az a következtetés körvonalazódik, hogy a falvak esetében a térvesztés nem annyira a demográfiai arányoktól, hanem a jelzett intézmények lététôl, illetve nemlététôl függ.¹¹

 

Elitváltás - elitrekrutáció

Bakk Miklós és Székely István idézett tanulmányukban azt a véleményt fogalmazzák meg, miszerint "lezárulni látszik az átmenet azon korszaka, amelyben a politikai élet kitüntetett mobilitási csatornaként mûködik", továbbá azt, hogy "az RMDSZ-elit zárja sorait", és ez a jelenség az önkormányzati választások esetében a kudarc lehetôségeit is magában hordozza.

A kérdés politikai és szociológiai szempontból egyaránt érdekes. Az országos politikai színteret illetôen a megállapítás egyértelmûen igaz, és e tendencia már az 1996-os parlamenti választások elôtt megmutatkozott. A helyi politizálás vonatkozásában azért nehéz egyértelmûen állást foglalni ebben a kérdésben, mert nem támaszkodhatunk semmilyen felmérés adataira, és a helyi politikai elit rekrutációja legjobb esetben szegmentumokban, egy-két megye vonatkozásában lehet ismert egy-egy elemzô számára. Ugyanis az a tény, hogy egy polgármester vagy helyi-megyei önkormányzati képviselô újonnan van megválasztva, nem jelenti kötelezô módon azt, hogy kívülrôl jött, új a helyi RMDSZ politikai csapatában. Tudni kellene, hogy a helycserék milyen mértékben jelentenek elitcserét, és mennyiben szerepcserét.¹² Ettôl függetlenül nem érdektelen megnézni, milyen mérvû a megújulás a polgármesterek vonatkozásában.

6. táblázat. Régi és új RMDSZ-polgármesterek

Polgármesterek	Tömb	Egyensúly	Kisebbség	Szórvány	Összesen
Régi	32	20	18	4	74
Új	29	20	18	7	74

Területi bontásban olyan minimálisak a különbségek, hogy abból lehetetlen érvényes következtetéseket levonni,¹³ de az a tény, hogy a polgármesterek fele új, jelzi, hogy jelentôs mozgások játszódtak le helyi szinten, és a politikai szerep felértékelôdött a helyi elit számára. A továbbiakban nézzük meg, milyennek mutatkozik a megújulási trend a szórványmegyék helyi képviselôinek vonatkozásában. Mivel a helyi képviselô nem fôállásban vállalja és végzi megbízatását, továbbá nem kell közigazgatási értelemben szakosodni, könnyebb a váltás.

7. táblázat. Régi és új helyhatósági képviselôk szórványban¹⁴

Megye	Régi képviselet	Új képviselet	Összesen
Arad	35	35	70
Beszterce-Naszód	8	28	36
Brassó	24	42	66
Fehér	19	27	46
Hunyad	3	10	13
Máramaros	21	27	48
Szeben	2	9	11
Temes	18	26	44
Összesen	130	204	334

A helyhatósági képviselôk megújulási aránya (61%) a szórvány megyékben azt jelzi, hogy a polgármesterek vonatkozásában aligha véletlen az átlagost meghaladó személycsere (57%). Amennyiben megvizsgáljuk, hogy melyik megyékben történt elôre-, illetve visszalépés 2000-ben,¹⁵ akkor Máramaros, Szeben és Temes megyék jobb teljesítménye arra enged következtetni, hogy a személycserék hatása inkább pozitív volt.

Érdekes volna a választási eredmények vizsgálata aszerint, hogy milyen módszerrel történt a jelöltek kiválasztása.¹⁶ A megyei képviselôk esetében legtöbb helyen az ismert – ki tudja mennyire bevált – elektoros módszert alkalmazták, de komoly eltérések mutatkoznak az elektorok kijelölését illetôen: egyes helyeken egy elektor kijelölését bizonyos számú szavazathoz kötötték,¹⁷ máshol a reprezentativitás kérdése másodlagos volt. A választási eredmény megmutatta, hol sikerült az elôzetes megmérettetés során valóban megmozgatni a helyi közösséget.

Hadd térjek ki a zsombolyai helyzetre, ahol a magyarság átütô sikert ért el, jellegében olyat, amilyennek Klaus Johannis Német Demokrata Fórumos jelölt nagyszebeni polgármesterré választása számít. 1996-2000. között a zsombolyai magyarságnak egyetlen képviselôje volt a városi testületben, bár a demográfiai számok 3 képviselôt tettek volna lehetôvé. A városban valamikor magyar líceumi osztály is mûködött, jelentôs a helyi magyar értelmiség. Ennek ellenére nincs élénk mûvelôdési élet, az iskola (immár csak általános, a líceumi osztályok felszámolódtak) körül is gyarapodnak a gondok. 1999 elején egy vállalkozók által vezetett csoport veszi kezébe az RMDSZ irányítását. A jelöltállítást megelôzôen jegyzéket készítenek minden zsombolyai magyarról, mindenkit megkeresnek, és kérdôív segítségével a közügyekkel kapcsolatosan lekérdeznek. Ezzel a módszerrel alakítják ki a jelöltek rangsorát is. A város magyarságának jelentôs része azt vallja, hogy saját polgármesterjelöltet kell indítani. Az általuk jelölt személy vállalja, és komolyan veszi a jelölést. Csoportjával kidolgozza és végrehajtja azt a tervet, amelynek eredményeként Kaba Gábor mérnök-vállalkozó elsô helyrôl indul a második fordulós megmérettetésre a helyi kórház román igazgatójával szemben a 16,5%-os magyar részarányú bánsági kisvárosban. Olyan kampányt folytat, hogy kétharmados többséggel nyeri meg a választást ott, ahol korábban senki komolyan még latolgatni sem kezdte volna az esélyeit. A folyamat természetesen kihat a képviselôtestület megválasztására is: nem 3, hanem 5 képviselôt juttatnak be a városi testületbe, és ily módon az RMDSZ-é lett a legerôsebb frakció. Ha a siker magyarázatát keressük, a jelölt személyén túl mindenképpen a módszerre irányul a figyelem: a teljes körû, a minden magyar családot¹⁸ érintô építkezésre, kapcsolatteremtésre, odafigyelésre.

Nem csupán Temes megyében, bárhol indokolt a kérdés: beszélhetünk-e elitcserérôl a helyhatósági választások nyomán, s ha igen, vannak-e domináns jegyei? 1990-ben, de még 1992-ben is, amikor az elsô helyhatósági választásokat megrendezték, természetes volt a közösség által inkább ismert humán értelmiségiek csoportjának -orvos, tanár, pap - elôtérbe kerülése. A tanár és a pap szakmai alapon hajlamos a beszéd-politizálásra, elmondja a véleményét, de a jelzésnél többet ritkán tesz. A vállalkozó, a gazdaember tudván-tudja, hogy a felismerés és a jelzés olykor a folyamatok elindításához is kevés. Aligha véletlen, hogy Temes megyében megjelent az új típusú önkormányzati sikerember; a vállalkozó¹⁹ új szemléletet képvisel, gyorsan reagál, határozott, olykor kemény. Ezzel megkezdôdhet az átrendezôdés a helyi elitek szintjén: a gazdasági elit nem csupán keresi a kapcsolatot a politikai elittel, de indul a politikai versenyben, s képes megszerezni a legjelentôsebb helyi hatalmi tisztségeket is. Ez az elit a hatalmi harc kezdetén a legritkább esetben folyamodik támogatásért felsôbb hatalmi szinteknél, saját eszközeit veti latba, és ebben komoly elônyt jelent számára a vállalkozói anyagi háttér. Kérdés, miként tudja kezelni az új elit azt a kulturális elitet, amely ezek után - vele szemben mindenképpen - hátrányos helyzetbe kerül, de a nemzeti identitás megôrzésében olyan feladatot teljesít, amelyet más nem vállalhat át.

 

Program és jövôkép

A vitaindító tanulmány szerzôi szerint a választási küszöb bevezetése "a számbeli kisebbségben élô közösségek képviseletének visszaszorulása, valamint a Székelyföld súlyának növekedése irányába hat, valószínûleg hatással lesz a szövetség hatalmi viszonyaira, ami elôbb-utóbb a programban is hangsúlyeltolódásokat fog eredményezni". Láttuk, hogy a lebontott adatok nem jelzik Székelyföld súlyának a növekedését, legalábbis nem a választási eredmények tekintetében. Meglehet: a növekedés, a hangsúlyeltolódás az RMDSZ felsô vezetésének szemléletében következett be, és a korábbinál sokkal nagyobb energiával támogatta székelyföldi jelöltjeit az itteni független, illetve más szervezôdések képviseletében jelentkezô jelöltekkel szemben.²⁰ Ez természetesen az egységszemlélet újragondolásához vezet: milyen típusú hûség²¹ várható el olyan helyzetben, amikor a kisebbségi együvé tartozásnak nem közvetlen oka és jellemzôje a számbeli többségben lévô nemzet dominanciája. Eljutunk a szövetségen belüli politikai alku és egyezség alapkérdéséig, vagyis eljutunk-e addig a dilemmáig, hogy ami a parlamenti választások esetében elfogadható - elôválasztásokkal kijelölni azt a képviselôt, akire azután mindenki leadhatja és leadja szavazatát -, megfelel-e a helyhatósági választások esetében is. Ha Székelyföldön tisztán és hitelesen kívánják megszervezni az elôválasztásokat, akkor gyakorlatilag a helyhatósági választások feltételeit kell(ene) biztosítani. Ez pedig aligha fog sikerülni, mert a polgár nem érti, miért kell ugyanolyan feltételek között kétszer szavaznia a helyi elöljárókra - fôleg ha a hatóságok az elsôt, az elôválasztásokat nem fogadják el, és gyanakvással kezelik. Véleményem szerint a választási küszöb bevezetése Székelyföldön legalább annyi kérdés megfogalmazását jelenti, mint a szórvány vonatkozásában.

Miért fogadta el az RMDSZ parlamenti képviselete a küszöb bevezetését, amikor ismert volt, hogy ezzel a végeken a magyarság helyzete nehezebbé válik? Ellensúlyozza-e valami ezt a negatívumot? Egy feltételezést meg lehet fogalmazni: a küszöb bevezetésével független jelöltek számára szinte lehetetlen a képviselôi mandátumszerzés. Vagyis éppen tömbben, ahol korábban szép számmal jutottak képviselôi mandátumhoz független jelöltek, ma ez annyira valószínûtlen, hogy nem is vállalják. Inkább csoportosan jelentkeznek egy román párt listájára,²² illetve választási céllal civil szervezôdést hoznak létre. Az RMDSZ számára az egység dilemmája átfogalmazódott - és megmaradt.

A szórvány vonatkozásában, amennyiben marad a jelenlegi helyhatósági választási törvény, valóban új stratégiát kell kidolgozni. Elsôsorban azt kell megvizsgálni, hogy a helyi hatalom (potenciális) gyakorlóival milyen viszonyra kell törekedni. Ahol demográfiailag nincs esély képviseletszerzésre, ott valóban megfontolandó olyan helyi szövetségek módszeres kiépítése, melyek révén magyar képviselô jut szerephez, aki mögött ott állhat az RMDSZ. Ahol viszont megvan a matematikai esély a képviselet megszerzésére, de ez nem sikerül(t),²³ oda anyagi eszközöket, külön támogatást kell irányítani. A vitaindító szerzôi helyi programok létét-szükségességét hangoztatják, illetve ezek integrálását az RMDSZ általános programjába. A magam részérôl támogatásról szólnék. Olyan központi szándékról, amely gerjeszteni kívánja a helyi folyamatokat. Bár a szórványok közösségépítésének a nehézségei ismertek, ez idáig nem létezett külön alap a támogatásukra. Ismert tétel, de ide tartozik: olyan településeken, ahol a helyi magyarság jelenléte 10% alatti-körüli, a legritkább esetben léteznek olyan helyi anyagi-személyi feltételek, amelyek a szervezeti keretek kialakítását lehetôvé teszik. Elvárható-e az, hogy a bánsági falvak maroknyi magyarja éppen olyan kezdeményezô készségrôl és forrásszerzô képességrôl tegyen tanúbizonyságot, mint Székelyföld erôs magyar közösségei? A kérdés akkor volna költôi, ha ebben a vonatkozásban konkrét lépés történt volna. De nem történt. Ezt a folyamatot olyanképpen kell segíteni, ahogyan a mindenkori magyar kormány támogatja a határon túli magyarságot. Ilyen jellegû támogatásra az RMDSZ nem hozott létre külön alapot. A külön alap létrehozásának kérdése nem csupán politikai, morális is.

 

Jegyzetek

¹ Bakk Miklós-Székely István: Az RMDSZ és az önkormányzati választások. In Magyar Kisebbség 2000. 3. sz. 110-117.

² A bejutási küszöböt a politikai paletta túlságos felaprózottsága ellen vezették be, és az érvényes szavazatok egy mandátumra esô hányadában, illetve 5 %-ban állapították meg.

³ Szórványmegyéknek tekintjük azokat, ahol a magyarság részaránya nem éri el a 20 %-ot, ezek Erdélyben és Bánságban: Arad (61 ezer - 12,5 %), Beszterce-Naszód (21 ezer - 6,5 %), Brassó (63,5 ezer - 9,8 %), Fehér (25 ezer - 6 %), Hunyad (34 ezer - 5,7 %), Krassó-Szörény (7,8 ezer - 2 %), Máramaros (55 ezer - 10,2 %), Szeben (19,3 ezer - 4 %) és Temes (62 ezer - 9 %).

⁴ Forrás: Az RMDSZ az önkormányzatokban, 1997 és Az RMDSZ az önkormányzatokban, 2000 név- és címtárak.

⁵ Az alpolgármestert a helyi tanács választja meg, ebben csak áttételesen mutatkozik meg a helyi magyarság választói potenciálja, emellett fontos a megválasztottak érdekérvényesítô és tárgyalókészsége is.

⁶ Akkor beszélünk tömbrôl, ha a nemzeti kisebbség az illetô területen 70 %-nál nagyobb részarányt képvisel (Hargita, Kovászna), 60-40 % között etnikai egyensúlyról (Maros, Szatmár), 40-20 % között pedig kisebbségi (Bihar, Szilágy, Kolozs) helyzetrôl beszélünk, a többi szórvány.

⁷ A helyi önkormányzati képviselôk összesített adatai eltérnek a különbözô RMDSZ-kiadványokban. A már idézett 2000-es önkormányzati név- és címtár adatai némileg eltérnek a Helyhatósági választások 2000 kampánystáb jelentés adataitól, és egyik sem adja ki az országos eredményként ismert 2451-es végszámot. Ezért a közölt összesített adatot tekintve helyesnek a többi adaton arányosan igazítottam.

⁸ Máramaros és Szeben megye egy-egy olyan településen is képviseletet szerzett, ahol 1996-ban ez nem sikerült.

⁹ Lásd az elôbbi lábjegyzetet.

¹⁰ Egy ilyen felmérést az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának kellene elvégeztetnie.

¹¹ Azon települések közül, ahol demográfiailag nem volt esély mandátumot szerezni, volt olyan, ahol ez kevésen múlott (Törökszákos, illetve a hozzá tartozó Ötvös esete, ahol mûködik magyar elemi iskola), miközben Nagykövéresen (Temesfalva) és Dentán (Nagyomor) a demográfiai arányok szerint meg kellett volna szerezni a mandátumot, de a községközponthoz tartozó jelentôsebb magyar lakosságú falvakban nincs sem magyar iskola, sem helyben lakó magyar pap.

¹² Ezt is az RMDSZ Önkormányzati Tanácsa vizsgáltathatná meg egy felmérés során.

¹³ A változásra való hajlandóság mintha szórványban lenne nagyobb, de az is lehet, tömbmagyar megyékben helyi szinten többet jelent a polgármesteri minôség.

¹⁴ Helyi és megyei képviselôk együtt.

¹⁵ Három tényezôt vettem figyelembe: a megyei és a helyi képviselôk, illetve a polgármesterek száma.

¹⁶ Az SZKT határozata kötelezôvé tette az elôválasztásokat ott, ahol a magyarság meghaladja a helyi lakosság felét. Szórványban is vannak ilyen települések, viszont elôválasztásról nincs a szerzônek tudomása.

¹⁷ Temes megyében az elektorok kijelölését kemény feltételekhez kötötték: minden vidéki elektor akkor volt kijelölhetô - nyilván szavazással -, ha húsz helyi lakos nyilvánított véleményt. Ahonnan öt elektor juthatott el a megyei jelölôgyûlésre, ott százan kellett részt venniük a jelölôgyûlésen.

¹⁸ Ilyen esetben jelenthetnek térnyerési lehetôséget a vegyes házasságok: ha élô a magyar közösség, meggyôzôek a vezetôk, a román családtag és szûkebb rokonsága is átszavaz. A zsombolyai szavazattöbblet egy része bizonyosan innen származik.

¹⁹ Az RMDSZ az önkormányzatokban,2000 név- és címlista tartalmazza a megválasztottak foglalkozását, de sokan nem a jelenlegi foglalkozásukat, hanem az alapképzettségüket adták meg - a példánkban szereplô Kaba Gábor is -, ezért ebbôl nem lehet felmérni, mekkora a vállalkozók-gazdálkodók jelenléte az önkormányzati tisztségviselôk között.

²⁰ A támogatottság mértékét egyértelmûen mutatja az egyes szervezeteknek juttatott kampánytámogatás, s bár az errôl való tájékoztatást az SZKT-én elhangzott interpellációban igényelték, mindmáig nem ismeretes pontosan, hogy az egyes szervezeteket mekkora anyagi támogatásban részesítették a központi alapból. Sajtóvélemény szerint az udvarhelyi RMDSZ-polgármesterjelölt támogatására - a független magyar ellenjelölttel szemben - nagyságrendileg költöttek többet, mint amennyit általában egy megye kapott.

²¹ A kifejezést Markó Béla használta az SZKT 2000. júliusi, az önkormányzati eredményeket elemzô tanácskozásán.

²² A helyhatósági választásokon magyar jelölteknek a román pártok listáján való szereplése általános jelenség. De lényeges különbség van a bánsági, illetve a gyergyói magyar román pártlistára kerülése között. Bánságban családi-társadalmi-anyagi szálak és érdekek irányítják román pártok felé a szerepvállalót, Székelyföldön az RMDSZ helyi elitjével szembeni elégedetlenség, a helyi politikai alku és egyezség hiánya késztet egyeseket ugyanerre a lépesre.

²³ Erre vonatkozóan sem ismerek egész Erdélyt átfogó elemzést. Temes megyére elvégeztem a számításokat, és 17 olyan települést azonosítottam, ahol külsô segítséggel elérhetô volna a helyi képviselet. Ezek közül 6 helységben az 1996-os, további kettôben az 1992-es választások eredményeként volt RMDSZ-képviselô. A trend egyértelmû.

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék