magyar kisebbség
p betű: 26 szerző Paál Árpád
Paál Árpád TÖRVÉNY a székely közületek közművelődési önkormányzatáról, a Párizsban 1919. december 19-én kötött nemzetközi szerződés 11. cikke alapján
Paál Árpád Emlékirat a semleges, független székely államról
Pâclişanu, Zenovie
Pâclişanu, Zenovie A kisebbségek statútumának kérdése
Pál Judit Történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karának keretén belül működő Újkori Történelem Tanszék egyetemi docense. E–mail: pj1867@yahoo.com
Pál Judit Unió vagy autonómia? Erdély uniójának törvényi szabályozása
Pálné Kovács Ilona
Pálné Kovács Ilona Gondolatok Horváth Réka és Veress Emőd Regionális politika és területfejlesztés Romániában c. tanulmánya ürügyén
Papp Z. Attila szociológus – 1969, Gyergyószentmiklós. 1996-ban végzett a temesvári „Nyugati” Egyetem szociológia szakán, 2006-ban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen társadalomtudományi doktori címet szerzett. 1999–2006 között a Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa, 2001–2002, illetve 2003–2006 között a Határon Túli Oktatásfejlesztésért Programiroda programigazgatója, 2007–2009 között a MeH felsőoktatási szakreferense. Jelenleg a Miskolci Egyetem Szociológia Intézetének docense, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, illetve a REGIO folyóirat szerkesztője. Kutatási területei: a romániai magyar sajtónyilvánosság és az elitek alakulása 1989 után, a kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás, felnőttképzés, a magyarországi, romániai, szerbiai romák iskolai integrációja, illetve a kisebbségek demográfiai állapota.
Papp Z. Attila A romániai magyar oktatás helyzete 1989 után
Papp Z. Attila Quo vadis Sapientia?
Mandel Kinga - Papp Z. Attila A nemzeti identitás megőrzésének, megújításának intézményrendszere
Papp Z. Attila Hozzászólás Kiss Tamás Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok c. írásához
Papp Z. Attila — Márton János Peremoktatásról varázstalanítva. A Csángó Oktatási Program értékelésének tapasztalatai
Patakfalvi-Czirják Ágnes szociológusi/antropológusi tanulmányait a kolozsvári Babe––Bolyai Tudományegyetemen végezte, 2009 óta a Pécsi Tudományegyetem Kultúrakutatás Doktori Program hallgatója. 2008–2010 között a Balassi Intézet kolozsvári oktatási referense, majd több projekt szervezője és résztvevője, illetve ösztöndíjasa. 2015 első felében Erasmus-ösztöndíjjal fél évig Moldovában kutat, 2015 októbere óta a budapesti Politikatörténeti Intézet ösztöndíjas kutatója. Kutatási területe a hétköznapi etnicitás, populáris kultúra és nacionalizmus és a székely zászló.
Patakfalvi-Czirják Ágnes – Zahorán Csaba Patrióta és állampolgári moldovanizmus között. A 2016-os moldovai elnökválasztások elemzése
Pataki Gábor Zsolt fizikus, közgazdász, okl. külügyi szakértő - 1967, Nagyvárad. Tanulmányait a kolozsvári BBTE-n, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd a nizzai diplomataképzőben végezte. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Reform Tömörülés alapító tagja. Doktori disszertációját Párizsban védte (politikatudomány/geopolitika). Kutatóként a párizsi Geopolitikai Elemző- és Kutatóintézetben dolgozott, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Leszerelési és Civil-Katonai Kapcsolatok Központjának igazgatója lett. A Nemzetvédelmi Egyetemen működő Geopolitikai munkacsoport vezetője, illetve az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely "Határontúli magyar közösségek autonómiatervei az 1990-es években" c. kutatás vezetője. Több kötet (biztonságpolitika, geopolitika, nemzeti kisebbségek) szerzője és társszerkesztője.
Pataki Gábor Zsolt Az alapszerződések stratégiai háttere: kényszer és kompromisszum, avagy az euroatlanti integráció lényege
Pataki Gábor Zsolt Kis "magyar-magyar" geopolitika
Pataki Gábor Zsolt Közép-európaiság és többes állampolgárság
Péli Gábor egyetemi tanár, kutató - 1956, Budapest. 1980-ban végzett az ELTE TTK matematika-fizika szakán, majd 1983-ban diplomát szerzett az ELTE szociológia szakán. 1983-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szociológia csoportjában tanársegéd. 1991-1994 között
Péli Gábor Romániai magyar magánegyetem
Péntek János nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár — 1941, Kőrösfő. 1964-ben végzett a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán. 1964-től egyetemi oktató a Babeş—Bolyai Tudományegyetemen. 1976-ban doktori címet szerez filológiai tudományokból (BBTE). 1990-től a BBTE egyetemi tanára, doktori programvezető, jelenleg a Magyar és általános nyelvészeti tanszék vezetője. A néprajz szak újraindítója. Az anyanyelvoktatás reformjának egyik elindítója. Több kötet, tanulmány, cikk szerzője, valamint több magyar nyelv és irodalom tankönyv társszerzője. Az MTA külső tagja (2004).
Péntek János Elvek, tervek és realitások
Péntek János — Kása Zoltán — Néda Árpád — Sárkány-Kis Endre Tervezet a BBTE két önálló, magyar oktatási nyelvű karának létrehozására
Péntek János Szándékok és érdekek
Perger Éva
Perger Éva Gondolatok Horváth Réka - Veress Emőd: Regionális politika és területfejlesztés Romániában című tanulmánya kapcsán
Pete István közgazdász - 1953, Nagyvárad. Tanulmányait 1983-ban végezte a kolozsvári BBTE Közgazdaság-tudományi Karának agrárgazdasági szakán. 1991 és 1996 között továbbképzéseken vett részt a bukaresti Management Főiskolán, valamint a Temesvári Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol 1996-tól doktorandus. 1986-tól 1990-ig a nagyváradi szeszgyár főkönyvelője, majd 1998-ig a vállalat igazgatója. 1997/1998-ban előadott a nagyváradi Sulyok István Főiskola Közgazdaság-tudományi Karán. 1992-1996 között Bihar megyei, majd 1996-tól nagyváradi tanácsos. 1998-tól a mezőgazdasági minisztérium RMDSZ által jelölt államtitkára.
Pete István Reflexió egy gondolatra: a helyi tanácsoktól a fejlesztő önkormányzatok felé
Péter István szociológus, teológus - 1967, Hármasfalu (Maros megye). 1994-ben végzett a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézetben, majd 1997-2000 között szociológiai tanulmányokat folytat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Karán. 1999-től tanársegéd a BBTE Református Tanárképző Fakultásán.
Péter István Szórvány - kisebbség - etnikum - erdélyi magyarság
Péter Pál villamosmérnök, vállalkozó - Máramarossziget, 1962. 1986-ban végez a Temesvári Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, majd 1998-ban az International Executive Development Center (Szlovénia) General Management diplomáját szerzi meg. 1991-ig mérnök a kolozsvári áramszolgáltatónál, majd saját vállalkozásba kezd. Jelenleg hét cégből álló holding résztulajdonosa és igazgatója. 1998-tól az RMDSZ Ügyvezető Alelnöke, a Gazdasági Főosztály vezetője.
Péter Pál Gondolatok gazdasági lehetőségeinkről és annak csapdáiról
Pethő Sándor társadalomtudós, vallásfilozófus - 1962, Mátészalka. 1985-ben végez a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1989-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán. 1993-tól a filozófiatudományok kandidátusa. 1995-ben a Károlyi Gáspár Református Egyetemen lelkészi képesítést szerez, 1996-ban végez az ELTE klasszika-filológia szakán. 1993-tól német, osztrák és olasz egyetemeken vendégelőadó. A MTA Filozófia Intézetének főmunkatársa.
Peti Lehel néprajzkutató, szerkesztő — 1981. A kolozsvári BBTE doktorandusza. Jelenleg a Korunk szerkesztője. A moldvai csángók életvilágának, mitológiai hagyományainak, identitásépítési stratégiáinak a modernizáció hatására bekövetkező társadalmi változásait vizsgálja, valamint az erdélyi falvak rendszerváltozás utáni gazdasági berendezkedését, gazdaságszervezési törekvéseit kutatja.
Peti Lehel Agrárszerkezeti változások az erdélyi falvakban. Hozzászólás Kiss Dénes Erdélyi falvak a 21. században című dolgozatához
Kinda István — Peti Lehel „csak tartsuk a zsákot, mikor osszák” — Társas gazdálkodási formák és stratégiáik két Kis-Küküllő menti településen
Peti Lehel A falusi gazdálkodás változásai egy erdélyi településen
Peti Lehel – Kiss Tamás A romák munkaerő-piaci helyzete egy Kis-Küküllő menti településen
Petrea, Bogdan jogász — 1974, Temesvár. 1997-ben végzett a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Jogi Karán, azóta ügyvédként dolgozik. Társfordítója az EU alapító szerződéseinek, valamint több tanulmány szerzője. Ráduly Róbert: mérnök-közgazdász — 1968, Csíkszereda. 1992-ben végzett a Bukaresti Műszaki Egyetem Finommechanika Karán, majd 1996-ban a Bukaresti Közgazdaságtan Akadémia Kereskedelmi Karán. 1998-ban, illetve 1999-ben két féléves posztgraduális képzésen vett részt a Nemzeti Honvédelmi Kollégium, illetve a Román Bankárképző Intézmény hallgatójaként. 1998-tól a Babeş—Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi közigazgatási főiskolán tanít. 1996 óta az RMDSZ csíki parlamenti képviselője.
Petrovay Tibor
Petrovay Tibor Kisebbségi magyar gazdaságpolitika
Platon, Victor
Nona Chilian — Victor Platon Az Európai Unió régiófejlesztési politikája. Célkitűzések és eszközök
Plugor Magor költő, író - 1970, Brassó. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem doktorandusa, illetve magyar-román és filozófia szakos tanár. Két önálló verseskötet és több tanulmány szerzője. A transzszilvanizmus és a regionalizmus területén folytat eszmetörténeti kutatásokat.
Plugor Magor A státustörvény vitája a Magyar Hírlapban
Podhrádszky László ügyvéd, jogtanácsos - 1920, Kőszeg. Az Evangélikus Egyház főgondnoka, a Sulyok István Református Főiskola tanára. 1990-1992 között a román parlament kolozsvári RMDSZ képviselője.
Dr. Podhrádszky László Hozzászólás a Magyar Kisebbség első számában megjelent vitaindítóhoz
Poenaru, Iulian
Iulian Poenaru Gondolatok egyes alkotmányos rendelkezések demokratikus természetéről
Poggi, Gianfranco szociológus, jogász. A Trentói Egyetem szociológia professzora. Kutatási területei: modern politikai intézmények természete és fejl —dése, ?klasszikus? társadalomelmélet jelentése napjainkban. Tanulmányai a British Journal of Sociology, Sociology, Archives Europeennes de Sociologie, Contemporary Sociology, Mondo Operaio, Rivista Italiana di Scienza Politica, Rassegna Italiana di Sociologia, Quaderni di Sociologia, il Mulino, La Critica Sociologica hasábjain jelentek meg. Több önálló kötet szerz —je.
Pomogáts Béla kritikus, irodalomtörténész — Budapest, 1934. 1958-ban végzett a ELTE BTK keretén belül működő magyar szakon. 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa, majd 1992—1995 között az igazgatója is. 1974—2001 között a Literatúra szerkesztője, majd főszerkesztője. 1995—2001 között a Magyar Írószövetség elnöke. Jelenleg az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnöke. Több önálló kötet és tanulmány szerzője. Munkásságáért több ízben kitüntetik, többek között Akadémiai díjban részesül 1990-ben, József Attila díjjal tüntetik ki 1991-ben, 1992-ben megkapja az Év Könyve Jutalmat, majd 1996-ban Kisebbségekért díjjal, majd 2003-ban Szécsenyi-díjjal értékelik tevékenységét.
Pomogáts Béla Támogatáspolitika és szolidaritás
Pósa Krisztián történész - 1971, Dusseldorf. Középiskoláit Nagybecskereken, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte. Jelenleg a Kossuth Lajos Tudományegyetem doktorandusa.
Pósa Krisztián Szandzsák, a rejtett tartomány
Prohászka László
Dr. Prohászka László Quo vadis, Romania ...?
Pusztai Kálmán számítástechnikai mérnök, egyetemi tanár - 1944, Kolozsvár. 1965-ben végez a Kolozsvári Műszaki Főiskolán. 1966-1969 között a Kolozsvári Műegyetem tanársegédje, 1969-1975 között a Bukaresti Műegyetem Számítástechnikai Tanszékének munkatársa. 1976 és 1990 között a Kolozsvári Műegyetem Automatizálás és Számítástechnikai Karának adjunktusa, majd 1990 és 1992 között docense. 1992-től egyetemi tanár, majd 1996-tól a Kolozsvári Műegyetem Számítástechnikai Karának dékánja. 1981-től a műszaki tudományok doktora. Több egyetemi jegyzet, kötet, tanulmány szerzője. A kolozsvári egyetemi kommunikációs központ létrehozója.
Pusztai Kálmán Vélemény Tonk Sándor írásával kapcsolatban