magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 1. (23.) SZÁM - A STÁTUSTÖRVÉNY DILEMMÁI
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


2001. évi LXII. Törvény
a szomszédos államokban élô magyarokról
*

Az Országgyûlés

  • a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élô magyarokért viselt felelôsségének érvényesítése érdekében, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolataik ápolásának és fejlesztésének elômozdítása céljából,
  • figyelemmel a Magyar Köztársaság európai integrációs törekvéseire, továbbá a nemzetközi szervezeteknek, különösen az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos alapelveire,
  • tekintettel a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályaira és a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekre,
  • tekintettel a közép-európai térségen belüli két- és sokoldalú jószomszédi viszony, a regionális együttmûködés fejlesztésére, Magyarország stabilizáló szerepének erôsítésére,
  • a szomszédos államokban élô magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülôföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása végett,
  • a Magyar Állandó Értekezlet - mint a szomszédos államokban élô magyar közösségek nemzeti önazonosság-tudatának megôrzése és erôsítése érdekében mûködô egyeztetô testület - kezdeményezésére és javaslatai alapján,
  • a világ más részein a határon kívül élô magyar nemzetiségû személyek számára jogszabályban biztosított kedvezmények és támogatások érintése nélkül

a következô törvényt alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. §

(1) A törvény hatálya arra a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkezô nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségûnek valló személyre terjed ki, aki

a) magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá

b) nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel.

(2) E törvény hatálya abban az esetben is kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személy együttélô házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségûek.

(3) E törvény hatálya kiterjed továbbá a 13., a 17., a 18., valamint a 25. §-okban meghatározott szervezetekkel való együttmûködésre, illetve azok támogatására is.

2. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén, illetôleg a szomszédos államokban lévô lakóhelyén az e törvényben meghatározott feltételek mellett, a 19. §-ban meghatározott igazolvány alapján kedvezményekben és támogatásokban részesül.

(2) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzôdésekben vállalt kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3) Az e törvényben foglalt kedvezmények és igényelhetô támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élô, magyar állampolgársággal nem rendelkezô magyar nemzetiségû személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és elnyerhetô támogatásokat.

3. §

A Magyar Köztársaság

a) a folyamatos kapcsolattartás biztosítása,

b) az e törvényben foglalt kedvezmények és támogatások igénybevételének lehetôvé tétele,

c) a kulturális, gazdasági és családi kapcsolatok zavartalansága,

d) a személyek és eszmék szabad áramlásának érvényesítése

érdekében a területére történô beutazás és ott-tartózkodás tekintetében az e törvény hatálya alá tartozó személyek számára a nemzetközi jogi kötelezettségek figyelembevételével

az adott helyzetben legkedvezôbb elbánást biztosítja.

II. fejezet

A törvény hatálya alá tartozó személyek által igénybe vehetô

kedvezmények és támogatások

Mûvelôdés, kultúra, tudomány

4. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyeket a kultúra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg. Ennek megfelelôen a Magyar Köztársaság biztosítja számukra különösen

a) a közmûvelôdési intézmények használatának jogát és ezen intézmények szolgáltatásai igénybevételének lehetôségét,

b) a kulturális javak hozzáférhetôvé tételét a nyilvánosság és a kutatás számára,

c) a mûemléki értékek és a rájuk vonatkozó dokumentumok hozzáférhetôvé tételét,

d) a védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyagok tudományos célból történô kutatását, amennyiben a határon túli magyar személy állandó lakóhelye szerinti szomszédos állam részese a személyes adatok védelmérôl szóló nemzetközi egyezménynek.1

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult bármely állami fenntartású nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére, és ingyenesen illetik meg a következô alapszolgáltatások:

a) a könyvtárlátogatás,

b) a könyvtár által kijelölt gyûjteményrészek helyben használata,

c) az állományfeltáró eszközök használata,

d) információk a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól,

e) beiratkozás esetén a nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése a könyvtár használati szabályzatában meghatározott feltételek szerint.

(3) Az állami fenntartású muzeális és közmûvelôdési intézmények szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos, e törvény hatálya alá tartozó személyeket megilletô további kedvezményeket külön jogszabály tartalmazza.

5. §

A törvény hatálya alá tartozó magyar tudósok a Magyar Tudományos Akadémia külsô, illetôleg köztestületi tagjai lehetnek.

Kitüntetés, ösztöndíj

6. §

(1) A Magyar Köztársaság biztosítja annak lehetôségét, hogy a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységük elismeréséül a törvény hatálya alá tartozó személyek a Magyar Köztársaság állami kitüntetéseiben, illetôleg a miniszterek által alapított kitüntetô címekben, díjakban, oklevelekben részesüljenek.

(2) Az állami ösztöndíjak feltételeinek megállapításakor a törvény hatálya alá tartozó személyek számára biztosítani kell az ösztöndíjak odaítélésének a lehetôségét.

Társadalombiztosítási ellátás és egészségügyi szolgáltatás

7. §

(1) A 15. §-ban foglaltak alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében a Magyar Köztársaság területén munkát végzô, e törvény hatálya alá tartozó személyek - ha nemzetközi szerzôdés másként nem rendelkezik - a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási járuléknak megfelelô összeget kötelesek fizetni a külön jogszabály által erre kijelölt szervnek. E befizetés alapján a munkavállaló a külön jogszabályban meghatározott körû egészségügyi- és nyugdíjellátásra szerez jogosultságot.

(2) Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére az (1) bekezdés szerint nem kötelezett, e törvény hatálya alá tartozó személy az általa Magyarországon - saját költségtérítés mellett - igénybe vehetô egészségügyi szolgáltatás költségeinek megtérítését - a szolgáltatás igénybevételét megelôzôen - az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl pályázat útján igényelheti.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon az azonnali egészségügyi ellátást igénylô esetekben a kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények rendelkezései szerinti feltételekkel jogosult az ellátásra.

Utazási kedvezmények

8. §

(1) A törvény hatálya alá tartozó személy Magyarországon a belföldi helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedési eszközökön - vasúti utazás esetén annak 2. kocsiosztályán - utazási kedvezményekben részesül.

(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult

a) a 6. életévét be nem töltött gyermek,

b) a 65. életévét betöltött személy.

(3) 90%-os utazási kedvezményre jogosult a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközön

a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente négy alkalommal,

b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz fôbôl álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérô évente egy alkalommal.

(4) Az utazási kedvezmények részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Oktatás

9. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek - a felsôoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvény magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezései szerint, az e §-ban meghatározott feltételek mellett - jogosultak a Magyar Köztársaság felsôoktatási intézményeiben

a) egyetemi, fôiskolai szintû alapképzésben,

b) kiegészítô alapképzésben,

c) részképzésben,

d) doktori (PhD) és mesterképzésben (DLA),

e) általános, illetôleg szakirányú továbbképzésben,

f) akkreditált iskolai rendszerû felsôfokú szakképzésben

részt venni.

(2) Az államilag finanszírozott (1) bekezdésben meghatározott képzésben nappali tagozaton résztvevô hallgató a felsôoktatásról szóló 1993. évi LXXX törvényben meghatározott hallgatói normatívára, a hallgatói elôirányzat másik részét képezô pénzbeni és természetbeni juttatásokra, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megtérítésére jogosult. E támogatások részletes feltételeit és a további támogatások körét az oktatási miniszter külön jogszabályban határozza meg.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek államilag finanszírozott képzés keretében az oktatási miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsôoktatási intézményeiben.

(4) Nem államilag finanszírozott képzésben részt vevô határon túli hallgatók magyarországi tartózkodásukkal és tanulmányaikkal kapcsolatos költségeik részben vagy egészben történô megtérítését az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl pályázat útján igényelhetik.

Diákkedvezmények

10. §

(1) A szomszédos állam közoktatási intézményében tanulói jogviszonyban álló, magyar tannyelven tanuló vagy bármely felsôoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban álló, e törvény hatálya alá tartozó személy jogosult a magyar állampolgárok által a vonatkozó jogszabályok keretei között diákigazolvánnyal igénybe vehetô kedvezményekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményekre való jogosultságot az igazolvány (19. §) e célra rendszeresített melléklete igazolja. A kedvezmények igénybevételével összefüggô részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzése

11. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a szomszédos államban magyar tannyelven oktató határon túli magyar pedagógus (a továbbiakban: határon túli magyar pedagógus) jogosult - az oktatási miniszter által meghatározott éves keretszámban - magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végzô magyar oktatási intézménytôl a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben

a) a szállásköltségének megtérítését,

b) az útiköltségének megtérítését, továbbá

c) a beiratkozási költségeihez történô hozzájárulást igényelheti.

(3) A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

12. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó határon túli magyar pedagógusok, valamint a szomszédos állam felsôoktatási intézményeiben oktatók (a továbbiakban: határon túli magyar oktatók) külön kedvezményben részesülnek.

(2) A határon túli magyar pedagógusok és oktatók által igénybe vehetô kedvezmények megegyeznek a jogszabályban a magyar állampolgárságú pedagógusok részére kiadott pedagógusigazolvánnyal igénybe vehetô kedvezményekkel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott külön kedvezményekre való jogosultságot a "Magyar igazolvány" e célra rendszeresített melléklete igazolja. A kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Határon túli kihelyezett képzés

13. §

(1) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti azonosságtudatának megôrzését azzal is elôsegíti, hogy támogatja az akkreditált magyar felsôoktatási intézmények tagozatának a szomszédos államokba történô kihelyezését, szervezését és mûködését.

Az ezek megvalósításához biztosítható pénzügyi támogatás összegét a Magyar Köztársaság költségvetése célelôirányzatként határozza meg. A támogatásra rendelkezésre álló keret felhasználásáról az oktatási miniszter dönt a külön jogszabályban foglaltak szerint.

(2) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban magyar nyelvû képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsôoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítését, mûködését, fejlesztését. A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl pályázat útján igényelhetô.

A szülôföldön nyújtható oktatási támogatás

14. §

(1) Nevelési-oktatási támogatásban részesülhet az a jelen törvény hatálya alá tartozó szülô, aki saját háztartásában legalább két kiskorú gyermeket nevel, minden olyan gyermeke után, aki

a) az életkorának megfelelô nevelési vagy oktatási intézménybe jár, és abban magyar nyelvû nevelésben vagy oktatásban részesül, továbbá

b) az a) pontban említett nevelési, oktatási intézmény a szülô lakóhelye szerinti szomszédos állam területén mûködik.

(2) Tankönyvtámogatásban és taneszköz-támogatásban (a továbbiakban: taneszköz-támogatás) részesülhet az e törvény hatálya alá tartozó szülô, aki saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének taníttatásáról a lakóhelye szerinti szomszédos állam területén mûködô oktatási intézményben magyar nyelven gondoskodik.

(3) A nevelési-oktatási támogatás, illetôleg a taneszköz-támogatás iránt az e célból létrehozott közhasznú szervezethez lehet kérelmet benyújtani. A kérelem elbírálása során a közhasznú szervezet kikéri az adott szomszédos államban mûködô ajánlószervezetnek (20. §) a magyar oktatási miniszter egyetértésével kialakított állásfoglalását arról, hogy az adott nevelési vagy oktatási intézményben biztosított-e a magyar nyelven folyó nevelés, oktatás.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó személy az adott szomszédos állam felsôfokú oktatási intézményében folytatott tanulmányaihoz támogatás iránti pályázatot nyújthat be az e célból létrehozott közhasznú szervezethez.

Munkavállalás

15. §

Az e törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári évenként összesen három hónap idôtartamra a munkaerô-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály hosszabb idôtartamra szóló engedély kiadását is lehetôvé teheti ugyanilyen módon.

16. §

(1) A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a munkaegészségügyi alkalmasság elôzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettôl pályázat útján kérelmezhetik.

(2) Az engedélyezési eljárás, továbbá a nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A közszolgálati hírközlô szervek feladatai

17. §

(1) A magyarországi közszolgálati hírközlô szervek rendszeresen gondoskodnak a határon túli magyarokról szóló információk összegyûjtésérôl és továbbításáról, valamint a határon túli magyarok számára a Magyarországról és a magyarságról szóló információk eljuttatásáról.

Ezek az információk szolgálják

a) a magyar és az egyetemes szellemi és kulturális értékek közvetítését,

b) a tárgyilagos kép kialakítását a világról, Magyarországról és a magyarságról,

c) a kisebbségben élô magyar nemzeti közösségek azonosságtudatának, anyanyelvének, kultúrájának megôrzését.

(2) A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszolgálati televízió-mûsor készítését és sugárzását az e célt szolgáló szervezet létrehozásával és mûködtetésével biztosítja. Az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat a központi költségvetés fedezi.

Határon túli szervezetek támogatása

18. §

(1) A Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élô magyar nemzeti közösségek céljait elôsegítô - valamely szomszédos államban mûködô - szervezeteket.

(2) A támogatások elnyerése érdekében az e célból létrehozott jogszerûen mûködô közhasznú szervezethez pályázatot nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott szervezet, amelynek célja különösen

a) a magyar nemzeti hagyományok megôrzése, támogatása, kutatása,

b) a magyar nyelv, irodalom, kultúra, népmûvészet megôrzése, ápolása,

c) a határon túli magyar felsôoktatás támogatása oly módon, hogy elôsegíti magyarországi oktatók vendégtanárként történô fogadását,

d) a magyar kultúrkincs körébe tartozó mûemlék helyreállítása, fenntartása,

e) a határon túli magyar nemzeti közösség által lakott területen a hátrányos helyzetû települések népesség-megtartó erejének javítása, a falusi turizmus fejlesztése,

f) a Magyar Köztársasággal való kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése,

g) egyéb, az (1) bekezdésben foglalt célokat elôsegítô tevékenység.

III. fejezet

A kedvezmények és támogatások igénybevételének eljárási rendje

A "Magyar igazolvány" és a "Magyar hozzátartozói igazolvány"

19. §

(1) Az e törvényben meghatározott kedvezmények és támogatások igénybevételére a "Magyar igazolvány", illetôleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" szolgál, amelyet a 20. §-ban meghatározott feltételek mellett magyar és nem magyar nemzetiségû személyek kaphatnak saját kérelmükre.

(2) A Magyar Köztársaság Kormánya által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szervtôl (a továbbiakban: elbíráló hatóság)

a) arcképes "Magyar igazolvány" kiállítását kérheti a jelen törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségû személy,

b) arcképes "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiállítását kérheti az a) pontban meghatározott személlyel együtt élô nem magyar nemzetiségû házastárs, továbbá a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek, amennyiben megfelel az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott követelményeknek és a 20. §-ban meghatározott ajánlószervezet az ajánlást kiadta, továbbá akivel szemben az illetékes magyar hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat, illetôleg kiutasítást nem rendelt el a vonatkozó külön törvényben meghatározott okok miatt, illetôleg vele szemben Magyarországon szándékos bûncselekmény miatt büntetôeljárás nincs folyamatban.

(3) A "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiadásának a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenôen az is feltétele, hogy az a magyar nemzetiségû személy, akivel fennálló családi kapcsolat a hozzátartozót feljogosítja az igazolvány kiállításának kérelmezésére, már rendelkezzen "Magyar igazolvány"-nyal vagy arra egyébként jogosult legyen. A "Magyar igazolvány" visszavonása esetén a "Magyar hozzátartozói igazolvány"-t is vissza kell vonni.

20. §

(1) Az elbíráló hatóság a "Magyar igazolvány"-t akkor állítja ki, ha a kérelmezô személy olyan ajánlással rendelkezik, amelyet a szomszédos államokban élô magyar nemzeti közösségek képviseletében az adott államban eljáró, a Magyar Köztársaság Kormánya által ajánlószervezetként elfogadott szervezet állított ki, továbbá amely

a) tanúsítja a kérelmezô magyar nemzetiségét az általa (kiskorú kérelmezô esetén törvényes képviselôje által) tett nyilatkozata alapján,

b) tanúsítja aláírásának hitelességét, valamint

c) tartalmazza

ca) az ügyfél kérelmét, arcképét és lakcímét;

cb) az igazolványban feltüntetésre kerülô személyes adatokat (21.§);

cc) az ajánlószervezet nevét, hivatalos bélyegzô-lenyomatát, a nevében eljáró személy nevét és aláírását;

cd) az ajánlás kiállításának helyét, idejét.

(2) A "Magyar hozzátartozói igazolvány" kiállításához szükséges ajánlás az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak helyett a kérelmezônek az e törvény hatálya alá tartozó magyar nemzetiségû személlyel fennálló családi kapcsolatát tanúsítja.

(3) A Magyar Köztársaság Kormánya azt a szomszédos államok valamelyikében élô magyar nemzeti közösség képviseletében az adott államban eljáró szervezetet fogadja el ajánlószervezetként, amely képes

a) képviselni az adott államban élô magyar nemzeti közösség egészét;

b) gondoskodni az ajánlások iránti kérelmek fogadásának és elbírálásának szervezeti és személyi feltételeirôl.

21. §

(1) Az igazolvány érvényességi ideje

a) kiskorú személy esetén a 18. életév betöltésének napjáig;

b) a 18.-60. életév közötti személy esetén öt év;

c) a 60. év feletti személy esetén határidô nélküli.

(2) Amennyiben az igazolvány érvényességi ideje lejár, a 19-20. §-okban meghatározott eljárást - kérelemre - ismételten le kell folytatni.

(3) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha

a) az ajánlószervezet az ajánlását visszavonta azért, mert az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az ajánlás igénylése során;

b) annak tulajdonosa bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott;

c) annak tulajdonosa magyar állampolgárságot szerzett;

d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismerte;

e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területérôl kiutasították, vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

f) tulajdonosával szemben Magyarországon büntetô eljárás van folyamatban, illetôleg

g) az igazolványt jogosulatlanul használták fel, vagy meghamisították;

h) a hozzátartozói igazolvány használatára jogosító családi kapcsolat megszûnt;

i) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.

(4) Az igazolvány visszavonását elrendelô jogerôs határozatról az ajánlószervezetet is értesíteni kell.

(5) Az igazolvány tartalmazza a jogosult

a) családi és utónevét (nôknél a leánykori családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betûs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségû személy esetén magyarul is;

b) születési helyének a szomszédos államban hivatalosan használt és magyar megnevezését;

c) születési idejét, nemét;

d) anyja nevét a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betûs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségû személy esetén magyarul is;

e) arcképét, állampolgárságát, hontalanságát;

f) sajátkezû aláírását, továbbá

g) az igazolvány kiadásának és érvényességének idejét, valamint az okmányszámot.

(6) A kedvezmények és támogatások igénybevételéhez elôírt bejegyzéseket és igazolásokat az igazolvány melléklete tartalmazza.

(7) Az igazolvány hitelességének biztosítása, valamint a kedvezmények folyósításának ellenôrzése céljából az elbíráló hatóság (e rendelkezések alkalmazásában: adatkezelô szerv) nyilvántartást vezet az igazolványok adatairól és az igazolvány mellékletének okmányazonosítójáról, az igazolvány tulajdonosának külföldi lakóhelyérôl, az igazolványra jogosító családi kapcsolatról, illetôleg a tartózkodásra jogosító engedélye számáról és érvényességi idejérôl, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott adatokról. Az adatkezelô szerv a nyilvántartásban tárolt adatokat az igazolvány visszavonásáig, illetôleg érvényességi idejének lejártáig kezelheti. A nyilvántartásban kezelt adatokból adat továbbítható statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal részére, valamint a jogosultság ellenôrzésére és a visszaélések megakadályozása céljából a kedvezményt, támogatást nyújtó szerv, a kedvezményeket és támogatásokat nyilvántartó szerv, továbbá a büntetôügyben eljáró bíróság, a bûnüldözô szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetôleg az idegenrendészeti hatóság részére.

(8) Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetôleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következô szervektôl igényelhet adatokat:

a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból arról, hogy a kérelmezô idegenrendészeti eljárás alatt áll-e, továbbá a kiutasításról, illetôleg a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, valamint a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély adatairól;

b) az állampolgársági ügyben eljáró szervtôl a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében;

c) a központi menekültügyi nyilvántartásból a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésrôl;

d) a bûnügyi nyilvántartásból a folyamatban lévô büntetôeljárásról.

22. §

(1) Az elbíráló hatóság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az államigazgatási eljárás költségeit az állam viseli.

(2) A kérelmezô az elbíráló hatóságnak az igazolvány kiállításával, illetôleg visszavonásával kapcsolatos elsô fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés nyomán meghozott jogerôs közigazgatási határozatával szemben a bírósághoz fordulhat. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, eljárására a Pp. rendelkezései az irányadók.

(3) Az elbíráló hatóság eljárásának részletes szabályairól, valamint a kiállított igazolványok nyilvántartásának rendjérôl, továbbá az igazolvány adattartalmáról és formájáról külön jogszabály rendelkezik.

A kedvezmények igénybevétele a Magyar Köztársaság területén

23. §

(1) A határon túli magyar személy a 4. §-ban, a 7. § (1) bekezdésében, a 8. §-ban, a 10. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, a 12. §-ban foglalt kedvezményeket - az azokban meghatározott feltételek mellett - igazolványának (19. §) bemutatása mellett, Magyarországon való jogszerû tartózkodása esetén, alanyi jogon veheti igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményeket nyújtó állami fenntartású szervezetek és intézmények, valamint az utazási kedvezményeket nyújtó gazdálkodó szervezetek számára a kedvezmények igénybevételéhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés biztosítja.

A Magyar Köztársaságban igénybe vehetô támogatások igénylésének rendje

24. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) által pályázat útján igényelhetô támogatások elbírálására és folyósítására a Kormány közhasznú szervezetet (szervezeteket) hoz létre.

(2) A közhasznú szervezet tevékenységének célját, az általa elbírálandó pályázatok körét, döntéshozatalra feljogosított vezetô szervét - a közhasznú szervezetekrôl szóló 1997. évi CLVI törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a létesítô okirata tartalmazza.

(3) Az e törvény alapján igényelhetô támogatás iránti - nyilvánosan meghirdetett - pályázatot az annak tárgyköre szerint illetékes közhasznú szervezethez lehet benyújtani.

(4) A pályázathoz csatolni kell az abban meghirdetett, a közhasznú szervezet által igényelt adatokat és dokumentumokat.

(5) Kedvezô döntés esetén a kérelmezô és a közhasznú szervezet polgári jogi szerzôdést köt, amely tartalmazza a támogatás teljesítésének feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

(6) A közhasznú szervezet (szervezetek) számára a tevékenységükhöz szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés évenkénti bontásban külön elôirányzat-csoportban biztosítja.

A szomszédos államokban igénybe vehetô támogatások igénylésének rendje

25. §

(1) Az e törvénybe foglalt támogatások iránti kérelmet (pályázatot) az e törvény hatálya alá tartozó személy (szervezet) az állandó lakóhelye (telephelye) szerinti szomszédos

államban e célból létrehozott, jogszerûen mûködô, nem nyereségérdekelt szervezethez (a továbbiakban: külföldi közhasznú szervezet) nyújthatja be.

(2) A támogatások elbírálása és folyósítása céljából a Magyarországon létrehozott közhasznú szervezet és a külföldi közhasznú szervezet között megkötött polgári jogi szerzôdés tartalmazza a pályázat elbírálásához szükséges - okirattal, nyilatkozattal, tervdokumentációval stb. alátámasztott - adatok körét.

(3) A Magyarországon mûködô közhasznú szervezet a pályázatot a (2) bekezdésben meghatározott polgári jogi szerzôdésben foglalt adatok és a külföldi közhasznú szervezet véleménye alapján elbírálja.

(4) Az elnyert támogatást a magyar közhasznú szervezet polgári jogi szerzôdés alapján folyósítja a kérelmezônek. E szerzôdés tartalmazza a támogatás feltételeit és összegét, meghatározva a felhasználás célját és az arról való elszámolás rendjét.

A támogatások központi nyilvántartása

26. §

(1) A támogatási rendszer egészének koordinálása céljából a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az azok elbírálása céljából létrehozott közhasznú szervezetek ezzel kapcsolatos döntéseirôl központi nyilvántartást kell létrehozni.

(2) A nyilvántartást kezelô központi közigazgatási szervet a Kormány jelöli ki.

(3) A nyilvántartást kezelô szerv a következô adatokat kezeli:

a) a támogatás iránti pályázat benyújtójának neve, állandó lakóhelye (telephelye), igazolványának száma,

b) az igényelt támogatás fajtája,

c) az odaítélt támogatás összege.

(4) A (3) bekezdésben foglalt adatokat a kezelô szerv a támogatás odaítélésétôl számított 10 évig kezelheti.

(5) A nyilvántartásból adatot vehetnek át a támogatások elbírálása céljából Magyarországon és a szomszédos államokban létrehozott közhasznú szervezetek, továbbá a támogatások anyagi fedezetének biztosítása érdekében érintett magyar központi közigazgatási szervek.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történô csatlakozása idôpontjától e törvény rendelkezéseit a csatlakozási szerzôdéssel és az Európai Közösségek jogával összhangban kell alkalmazni.

28. §

(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) az igazolvány kiállítására, visszavonására, illetôleg nyilvántartására jogosult központi közigazgatási szerv, valamint annak felettes szerve kijelölésérôl, hatáskörének meghatározásáról, továbbá az igazolvány kiadásának, cseréjének, visszavonásának és nyilvántartásának eljárási szabályairól szóló elôírásokat;

b) az e törvény hatálya alá tartozó személyek utazási kedvezményeinek részletes szabályait;

c) az e törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére biztosítandó diákkedvezményekkel és azok igénybevételével kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) A Kormány gondoskodik az e törvény által kérelmezhetô támogatások elbírálását és folyósítását végzô magyar közhasznú szervezet(ek) létrehozásáról, illetôleg az ilyen céllal már mûködô közhasznú szervezetek tevékenységének összehangolásáról, azok létesítô okiratának megfelelô módosításáról, továbbá ennek keretében a támogatások átcsoportosításáról.

29. §

(1) A belügyminiszter a külügyminiszterrel együttes rendeletben - az oktatási kedvezményekre vonatkozóan az oktatási miniszterrel egyetértésben - határozza meg az igazolvány tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A gazdasági miniszter

a) a külügyminiszterrel együttes rendeletben határozza meg a határon túli magyarok munkavállalásának engedélyezéséhez szükséges nyilvántartás és eljárás szabályait, továbbá az e feladatok ellátásáért felelôs közigazgatási szervezetet,

b) felhatalmazást kap arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó munkavállalókra vagy azok meghatározott körére az e törvény 15. §-ában meghatározott idôtartamnál hosszabb idôre szóló munkavállalási engedély kiadásának feltételeit - a hivatásos sportolókat érintô kérdésekben az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza.

(3) A külügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény 20. §-ában meghatározott ajánlást a 19. §-ban megjelölt elbíráló hatóság eljárása során rendkívüli méltánylást érdemlô esetben, továbbá a 20. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akadályozottsága esetén az ügyek folyamatos intézésének biztosítása érdekében nyilatkozatával pótolja.

(4) A nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben határozza meg a határon túli magyarokat a muzeális és közmûvelôdési intézmények szolgáltatásainak igénybevétele során megilletô kedvezmények részletes szabályait.

(5) Az oktatási miniszter - a külügyminiszter egyetértésével - rendeletben határozza meg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére, továbbá az e törvény 9., 11., és 12. §-aiban, a 13. § (1) bekezdésében és 14. §-ában foglalt kedvezményekre vonatkozó részletes szabályokat, ideértve az egyes támogatások mértékét is.

Jegyzet

1 Az egyének védelmérôl a személyes adatok gépi feldolgozása után, Strasbourgban 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetésérôl szóló 1998. évi VI. törvény.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék