magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  a betű: 12 szerző
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   

A. Gergely András társadalomkutató, kulturális antropológus — 1952, Budapest. Tanulmányait Budapesten, illetve Párizsban végezte könyvtár-pedagógia és néprajz-antropológia szakokon. 1975—84 között a Művelődéskutató Intézet, 1985—89-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politológia Tanszék, 1989-től 1991-ig a Magyar Közvéleménykutató Intézet, majd 1992-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa. Művelődésszociológiai és városkutatásokban, politikai és területi érdekkutatásban, politikai nyilvánosságkutatásokban, rendszerváltás-kutatásban, szimbolikus politikai kutatásokban, politikai antropológiai kutatásokban, illetve újváros- kutatásokban és városantropológiai kutatásokban vett részt. Több önálló kötet és tanulmány szerzője.
Írásai:
A. Gergely András Kisebbség vagy relatív többség? [pdf]

Adorjáni Anna doktorandusz — 1985. Segesvár. 2008 —ban végzett a BBTE történelem — nemzetközi kapcsolatok szakán. Jelenleg az ELTE BTK Gazdaság — és társadalomtörténeti doktori iskolájában doktorandusz. Kutatási terülei: Erdély története a 19. században, nacionalizmus, fogalomtörténet, eszmetörténet.
Írásai:
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (2.) [html] [pdf]
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (1.) [html] [pdf]
Adorjáni Anna Nemzetfogalom az erdélyi magyar reformkori sajtóban (2.) [html] [pdf]

Ágoston András jogász, újságíró, politikus, pártalapító. A rendszerváltás előtt újságíróként dolgozott, majd a Forum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese lett. 1989 decemberében többedmagával kezdeményezte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) a megalakítását, majd 1990 és 1997 között a párt elnöke. 1997 februárjától, vagyis a Vajdasági Magyar Demokrata Párt megalakulásától e párt elnöke. A VMDP elnökeként a perszonális autonómia modelljének megvalósítását, a szerb parlamentben a számarányos magyar képviseletet és a kettős állampolgárságot szorgalmazza.
Írásai:
Ágoston András Autonómia, nemzeti integráció [pdf]

Alt Mónika a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának marketing szakos hallgatója - 1978, Szatmárnémeti. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának aktív tagja. 1999-ben I. díjat, 2000-ben pedig III. díjat nyert az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián a Se vele, se nélküle, illetve az Útban az elektronikus kereskedelem felé, avagy egy újabb piaci kihívás című dolgozatokkal.
Írásai:
Alt Mónika - Boga Emese Se vele, se nélküle [html]

Ambrus Réka egyetemi hallgató – 1984, Temesvár. 2007-ben végzett a Sapientia – EMTE fotó-film-média szakán. Jelenleg a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi karának keretén belül működő Politikai kommunikáció és marketing mesterképző II. éves hallgatója.
Írásai:
Ambrus Réka A franciaországi burkaviselést tiltó törvény visszhangja az elektronikus sajtóban – a Spiegel Online, az Al Jazeera, a Szabad Európa Rádió és a Project Syndicate weboldalainak alapján [pdf]

András Péter informatikus, közgazdász - 1971, Kézdivásárhely. 1995-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen informatika szakot végzett. 1993-1995 között az Open Universityn marketing- és managerképzést tanult. 1995-ben informatikából mastersvizsgát tett. 1996-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karán doktorandus. 1998-tól a Maastrichti Egyetem Informatika tanszékén folytatja doktori tanulmányait. 1992-1998 között a Civitas Alapítvány igazgatója.
Írásai:
András Péter A kisebbségi probléma egy játékelméleti-gazdasági megközelítése [html]
András Péter Hosszú távú szempontok a belső választásokról való gondolkodáshoz [html]
András Péter Hozzászólás Molnár Gusztáv vitaindítójához [html]

Andreescu, Gabriel fizikus — 1952, Buzău. 1976-ban végzett a Bukaresti Egyetem fizika szakán. PHD dolgozatát 2003-ban védte meg a nemzeti kisebbségvédelem témakörében. 1990—1992 között a Társadalmi Dialógus Csoport tudományos kutatója, 1990—1996 között a Román Helsinki Bizottság társelnöke. 1993-tól az Emberi Jogokért Központ elnöke. 1996tól a Soros Alapítvány egy Nyitott Társadalomért szakértői bizottságának tagja. 1999-től ugyanitt az Európai Integrációs Munkacsoport tagja. Több folyóirat és napilap szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja vagy állandó munkatársa. Több kötet és tanulmány szerzője.
Írásai:
Gabriel Andreescu - Renate Weber Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában [html]
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Tanulmány az RMDSZ felfogásáról a nemzeti kisebbségek jogait illetően [html]
Gabriel Andreescu - Valentin Stan - Renate Weber Megjegyzések Bakk Miklós tanulmányához [html]
Gabriel Andreescu Az "erdélyi kérdéstől" az "európai kérdésig" [html]
Gabriel Andreescu Szkepticizmus és optimizmus vetélkedése Románia integrációja kapcsán [html] [pdf]
Gabriel Andreescu A civil értékek elidegenítése a diszkrecionális alkotmányos jogokkal való visszaélés útján [pdf]
Gabriel Andreescu Nemzeti kisebbségek: a PDSR és az RMDSZ taktikája [pdf]
Gabriel Andreescu Az RMDSZ kormányon maradása jelentené a román konszenzuális demokrácia első szakaszát? [pdf]

Ankerl Géza építész, szociológus - 1933, Sopron. 1951-1956 között a Budapesti Muszaki Egyetem, majd 1957-1964 között freiburgi egyetem szociológia szakos hallgatója. Jelenleg a cambridge-i MIT és a BME szociológiaprofesszora, az ENSZ genfi szervezeteinek szaktanácsadója.
Írásai:
Ankerl Géza Tézisek a különböző anyanyelvű, fajú és gazdálkodású (háztartású) népességek kölcsönösen hasznos együttéléséről [html]
Ankerl Géza Bakk Miklós írása nyomán a hasznos alapszerződés néhány előfeltételéről [html]

Antonela Capelle-Pogacean filológus - 1968, Kolozsvár. Tanulmányait 1991-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem román-francia szakán végezte. 1994-ben a párizsi Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) intézetben kelet-európai civilizációk témakörben - szerzett posztgraduális képzést igazoló diplomát. Jelenleg az párizsi Institut d'Études Politiques-ben doktorál.

Arday Lajos történész - 1935, Nyíregyháza. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerez történészi oklevelet 1959-ben. A történelemtudományok kandidátusa, főbb kutatási területei: angol-magyar kapcsolatok, a kelet-közép-európai kisebbségek történelme. Fontosabb munkái: Térkép csata után - Magyarország a brit külpolitikában 1918-19, Magvető, Budapest 1990. Jelenleg a Budapesti Közgazdasági Egyetem előadótanára.
Írásai:
Arday Lajos Magyarok a szerb-jugoszláv Vajdaságban. 1944-1989 [html]

Árus Zsolt informatikus – 1961, Marosvásárhely. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári BBTE-n szerezett informatikusi diplomát. 1989-ig a szakmában dolgozik, szabadidőben a Figura színjátszó-társulat tagja. 1990-től egy éven keresztül a Figura Stúdió Színház igazgatója volt, azóta több társával közösen alapított számítástechnikai cégnél dolgozik. 1989 óta közéleti szereplő, az RMDSZ alapító tagja, de 1990-ben kilép a frissen alapított szervezetből. 2003-tól a Magyar Polgári Szövetség, majd a Magyar Polgári Párt tagja. Két mandátumot töltött a gyergyószentmiklósi képviselőtestületben, jelenleg Hargita megyei képviselő. 2003-ban küldöttnek választják a Székely Nemzeti Tanácsban, az utóbbi években ideje jelentős részét az ott végzett munkának szenteli. Első írásai az Ifjúmunkásban és A Hétben jelentek meg 1989 előtt. Azóta rendszeresen közöl a helyi sajtóban, a Krónikában és a Polgári Életben pedig időnként közéleti témájú írásokat publikál. Közéleti blogja az erdely.ma oldalon érhető el.
Írásai:
Árus Zsolt Helyzet lesz. Talán. Remélhetőleg. [pdf]

Asztalos Lajos nyomdász, műfordító, közíró - 1936, Párizs. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végzi, 1952-ben rendszerellenes politikai tevékenységért letartóztatják, 1954-ben szabadul. 1956-tól a Bolyai Tudományegyetem földrajz-természetrajz karán egyetemi hallgató, 1958-ban politikai tevékenységért kizárják. Fizikai munkás, majd 1962-től nyugdíjazásáig nyomdai gépszedő. Spanyol, portugál, galego, francia és eszperantó nyelvből irodalmi műveket fordított. A spanyolországi nemzeti kisebbségek tárgykörében számos írása, tanulmánya jelent meg.
Írásai:
Asztalos Lajos A spanyolországi önkormányzati és nyelvtörvények [html]

 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Helikon
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Proiectul “Digitalizare pentru interculturalitate II”
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék