magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 3. (25.) SZÁM - CIVIL SZERVEZŐDÉSEK ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Kötô József

A civil társadalom erôi felszabadításának
egy lehetséges útja

Az új évezred kezdetére, évtizedes lassú fejlôdés nyomán, az erdélyi magyar közösség soraiban is újra elkezdôdött a hagyományaiban oly mélyen gyökerezô polgári strukturálódás. Önszervezôdése folytán kialakult polgári-civil intézményrendszere (horizontálisan jogi személyiséggel rendelkezô egyesületek, alapítványok, öntevékeny mûvelôdési csoportosulások; vertikálisan a szakmai kamarákként mûködô országos legitimitással bíró szakszövetségek). A kétkedôk ellenére ki kell mondanunk azt is: újraalakulóban, erôsödôben van középosztályunk, elsôsorban a magyar vállalkozói réteg számszerû és gazdasági növekedése révén. Habár közösségünk nem rendelkezik közjogi személyiségnek kijáró alkotmányosan garantált önkormányzati joggal (a kisebbségi kérdés egyetlen méltányos megoldási módja - a szerzô megjegyzése), a polgári fejlôdés következtében kialakult a belsô önkormányzásra képes intézményrendszer - mintegy párhuzamos társadalmat alkotva. 1 A polgári fejlôdésnek eme szakaszában szoktunk a civil társadalom meglétérôl szólni. Ez a fejlôdés azonban Erdélyben sajátos körülmények között ment végbe. Egyszerre kellett közösségi önvédelmi és civil önépítô szerepet vállalnia társadalmunknak. A szakirodalomban meg is született a jelenség terminológiája: etno-civil társadalom.2 Ez a kényszer jelentkezett érdekvédelmi szervezetünk struktúrájának kialakításakor is: párhuzamosan kellett politikai és társadalomszervezôi funkciókat ellátnia.

Az európai és euroatlanti integrációs szándék gyôzelme elôtt a hatalmi nyílt, közösségellenes politizálás egy akolba kényszerítette érdekvédelmünk két szféráját, a tömegalap biztosította politikai erô védôkart nyújthatott a civil társadalmunk fejlôdését akadályozó törvénytelenségek ellen. Mára a helyzet változott. Úgy gondolom, Románia visszafordíthatatlanul rálépett az integráció útjára. Rákényszerült az európai emberjogi rendszer átvételére. Új politikai mezô keletkezett.

A demokratikus parlamentarizmus szabályainak meggyökereztetésével újra kell gondolnunk társadalomépítésünk, ezen belül érdekvédelmi szervezetünk struktúráit.3 A parlamenti politizálás (ami - meggyôzôdésem szerint - erdélyi nemzetkarakterológiánk és a 21. század szellemisége szerint számunkra az egyetlen járható út) megkívánja a politikai és társadalomszervezôi funkciók szétválasztását. Hisz ilyen körülmények között a politikai szféra egyben az államot is jelenti a civil szférával szemben. Fejlett demokráciában állam és civil társadalom szekularizálódott. Nem feltétlenül egymás ellen, de egymást kiegészítve mûködnek. Az állam bizonyos kompetenciákat átadva a civil társadalomnak olcsóbban, szakszerûbben, hatékonyabban mûködtethet bizonyos szektorokat, így segítve a modernizálást is. A szétválasztás azonban létkérdés a "civil kontroll" kitermelôdése érdekében is. Enélkül demokrácia nem létezik, következésképp civil társadalom sem.

Ezt a modellt ki kell alakítanunk saját közösségünkön belül is. A politikai érdekképviselet feladata az önkormányzat közjogi garanciáinak megszerzése, a civil szférára vár a párhuzamos társadalomban az önkormányzat iskoláinak számító önszervezôdô intézményrendszer kiépítése. A feladatok ilyen szétválasztása egyértelmû válaszokat ad a közösség stratégiái és belsô demokráciát teremtô kérdéseire. Nem a Bukarest vagy Budapest felé tájékozódás dilemmáival kell megküzdenünk, hanem az asszimilációmentes létet biztosító önkormányzati rendszer kivívásáért folytatott, önálló érdekeket szolgáló harc taktikája dönti el kapcsolataink módozatait mindkét fôváros felé. Ha szétválasztódik a politikai és társadalomszervezôi szféra, konszolidálódnak a közösségi demokráciát megelevenítô platformok, egy belsô választás urnái elé lehet szólítani a civil szférát, hogy szavazatával döntse el a politikai elit összetételé t. "Tegye mindenki a munkáját az asztalra" - mondotta Krenner Miklós 1926-ban a Magyar Párt gyergyói kongresszusán, s ez a demokratikus választási platform lehet egy belsô választás esetén is.

Csakhogy ez a logika új RMDSZ gyakorlatot, s az ezt megvalósító struktúrát kíván. Idôszerû a kérdést úgy megoldani, hogy az RMDSZ párttá válik, s szabadjára hagyja a civil társadalmat? A kelet-európai fejlôdés azt mutatja, hogy nem a formai szétválás hoz hatékony képviseletet (Szlovákiában koalícióra kényszerültek a pártok, a Vajdaságban felszámolósdira került sor), hanem a politikai szféra erejét, politikai alkura való alkalmasságát biztosító tömeges támogatottság hozhat eredményt. (A szociáldemokraták az RMDSZ parlamenti szavazataira sandítva engedtek az európai integráció megkövetelte törvények meghozatalának; a Vajdaságban a kulturális autonómiát megvalósító Nemzeti Tanácsok felállítása is a hatalmi konszolidáció érdekében tett engedmény.)

Mindebbôl következik, hogy újra kell gombolni a mellényt, s olyan struktúrát kell kialakítani, amely biztosíthatja a politikum mozgékonyságát, a parlamenti politizáláshoz szükséges rugalmas hatalmi jogosítványokat, a civil kontroll szerepét a politika szankcionálásában, s a modernizációt segítô civil társadalom szabad fejlôdését.

A következôkben évtizedes társadalomszervezôi, vezetô politikai és közigazgatási program- és szabályzatmódosító tervezetajánlatot mutatok be, amely elképzelésem szerint megfelel az önkormányzat közjogi garanciáinak megszerzéséért küzdô politikai szféra és az önszervezôdô intézményrendszer megépítésén fáradozó civil társadalom közös kisebbségi stratégiák megvalósításához szükséges egysége gyakorlatának, de ugyanakkor mindkét közeg eredményes mûködéséhez szükséges, beleszólásmentes autonómia elveinek is eleget tesz, és intézkedik a civil társadalom mûködtetéséhez szükséges anyagi alapok hozzárendelésérôl is. Elképzelésemet egy civil társadalmi állásfoglalás formájában fogalmaztam meg, mintegy ajánlatot téve az eljövendô kongresszusunkat elôkészítô vitaanyagok egyik dokumentuma szövegtervezetére.

Állásfoglalás az önszervezôdô civil társadalom ösztönzéséért.
Elvi indoklás

Az európai politikatörténetben egyedülálló képzôdmény az RMDSZ: egyszerre tölti be a politikai párt szerepét (jelentôs számú parlamenti képviselete révén fontos szerepet tölt be a politikaformálásban) és társszervezetei révén társadalomszervezô erô is, szerepet vállalva a civil társadalom építésében. Ez a kettôsség kisebbségi helyzetünkbôl eredô sajátosság: az érdekvédelem megköveteli a politikum és a civil társadalom közös fellépését; az eredményesség érdekében a politikai szférának szüksége van az egyöntetû közösségi támogatottságra; a civil társadalom akarata legitimálja a többség felé a számbeli kisebbség politikai képviseletét. Ugyanakkor a hatalom (a mi esetünkben ez a politikai vonulata a Szövetségnek) és a civil társadalom egybefonódása elsôsorban helyi szinteken korlátozhatja az önszervezôdés szabadságát, a polgári társadalomban rejlô latens energiák felszabadítását, a civil társadalom olcsóbb, hatékonyabb, bürokráciamentesebb lehetôségeinek hasznosítását a saját intézményrendszer építése terén - miközben a modern társadalmakban az állam megkezdte kivonulását az élet bizonyos területeirôl, átengedve a terepet a civil társadalmi képzôdményeknek. Következésképpen ez a kettôsség a modernizáció és a polgárosodás gátjává is válhat. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást, biztosítható-e, hogy a közösségi érdekvédelem terén a politikum és a tömegtámogatottság kéz a kézben járjon, s ugyanakkor lehetôvé váljék a civil társadalom önépítésének politikai csoportosulások befolyásától mentes szabadsága, szavatolván egy össznemzeti intézményrendszer kiépítésének lehetôségét?

Az Állásfoglalás egy olyan modellt kínál, amely biztosíthatja az európai trendek szerinti fejlôdést, önkormányzatunk iskolája lehet, s arra is biztosítékot nyújt, hogy a polgári mozgalmak résztvevôjeként közösségünk bármikor mozgósítható lesz a politikai harcra is, ha a történelmi helyzet azt kívánja.

Maga a Szövetség is érzékeli a fent elemzett kettôsséget, ezért fogalmaz így a csíkszeredai VI. Kongresszuson elfogadott Alapszabályzat 35. pontja: "A Szövetség szakosodott érdekképviseleti tevékenységét a társult tagok az Ügyvezetô Elnökséggel közösen fejtik ki"4. Az elôzô Alapszabályzat még arra is utalt, hogy "az RMDSZ és a társult tagok közötti együttmûködés módszereit... az SZKT külön határozata rögzíti". Következésképp: szükség van az SZKT Határozat elfogadására, amely feloldja az átfedéseket, szembesüléseket, látszatmegoldásokat, biztosítja az önszervezôdô civil társadalom szabadságát és bekapcsolódását a politikai döntések meghozatalába - közösségen belül és a többségi társadalommal szemben. Az SZKT Határozat lehet maga az Állásfoglalás.

Állásfoglalás

Az aláíró civil szervezetek -

1. tekintettel a civil szféra alapvetô szerepére kisebbségi társadalmunk fennmaradásában és korszerûsödésében;

2. figyelembe véve azt, hogy modernizációja nem lehet sikeres a civil önszervzôdések szerepvállalása nélkül -

javasolják az Állásfoglalás SZKT határozatként való elfogadását.

I. Az RMDSZ és a civil társszervezetek együttmûködése

1. Végre kell hajtani a politikai érdekképviseletet ellátó RMDSZ és a társadalomszervezést felvállaló civil szféra szétválasztását.

2. Az Alapszabályzat IV/c/35. pontjának megfelelôen a társadalomszervezés feladatait ellátó Fôosztályok apparátusát, infrastruktúráját, költségvetését (közmûvelôdés, oktatás, magas kultúra, szociális ügyek, gazdaság, családvédelem, ifjúsági munka, írott és vizuális sajtó) az Ügyvezetô Elnökség átutalja az országos legitimitással rendelkezô szakosodott, jogi személyiségekkel rendelkezô tagok hatáskörébe. A leosztást a SZET Állandó Bizottsága végzi el. Az országos legitimitással rendelkezô szervezetek a társadalomszervezési tevékenységükbe bevonják az illetô szakterületen mûködô helyi szervezeteket is.

3. A társult tag társadalomszervezô kötelességeit és mûködési feltételeit az illetô szakterületen az Ügyvezetô Elnökséggel kötött megállapodás tartalmazza. Betartását az Ügyvezetô Elnökség ellenôrzi, szabálytalanságok esetén kezdeményezheti a megállapodás felbontását és más szakosodott társult tag kijelölését az illetô tevékenységi terület lefedésére.

4. Az Ügyvezetô Elnökség Alapszabályzatban rögzített struktúrája és jogköre szerint minden szakterületért továbbra is a fô- vagy mellékállásban ügyvezetô alelnökök felelnek. A szétválasztást követôen az ügyvezetô alelnökök feladata: a) felügyelni a 3. pontban említett megállapodások betartását, b) nyomon követni az RMDSZ politikáját az illetô területen, c) megszervezni azokat a fórumokat, amelyeken a civil szféra értékelheti az RMDSZ közpolitikáját az egyes területeken.

5. A SZET módosítja saját szervezeti és mûködési szabályzatát az Alapszabályzat VII/55/g pontja értelmében, és lehetôvé teszi, hogy az Állandó Bizottság munkálataiban részt vehessenek a társadalomszervezéssel megbízott társult tagok elnökei. Az Állandó Bizottság döntéseit konszenzusos alapon hozza.

6. Létrejön a Civil Társadalom Konzultatív Tanácsa (CTKT), amelynek keretében idôszakosan áttekintik a romániai magyar nemzeti közösséget érintô stratégiai és operatív tennivalókat. A CTKT tagjai az ügyvezetô alelnökök és a társult tagok elnökei. A testület határozatait konszenzusos alapon hozza, és csak ilyen döntés esetében kötelezô jellegûek mind a társult tagokra, mind a területi szervezetekre.

II. Támogatási rendszerek

7. Felül kell vizsgálni a létezô támogatási rendszerek mechanizmusát, az idôközben megszületett önszervezôdô civil struktúrák figyelembevételével, továbbfejlesztve azt az alapelvet, hogy növekedhessék a civil társadalom döntési joga és felelôssége. Ennek az elvnek érvényesülnie kell a mûködô kuratóriumok összetételében.

8. A rendelkezésre álló, a civil társadalom fejlesztésére szánt források felhasználása érdekében a következô kuratóriumokat:

8.1. A Kisebbségi Tanács alapjai:

8.1.1. mûvelôdési kuratórium,

8.1.2. sajtó- és könyvkiadási kuratórium,

8.1.3. infrastrukturális kuratórium.

8.2. Anyaországi támogatások: Az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Oktatási Minisztérium alapjait kezelô testületek létrehozása az adományozó joga a saját Szervezeti és Mûködési Szabályzatuk szerint. Az Állásfoglalás szelleme szerint viszont kérjük az anyaországi alapok tulajdonosait, hogy továbbra is vegyék tekintetbe: a kisebbségi társadalom asszimilációmentes létét csakis az önkormányzatra alapozott saját intézményrendszer szavatolhatja, következésképp ezek a támogatási rendszerek is csak úgy biztosíthatják hatékonyságukat, modernizációt és polgárosodást ösztönzô jellegüket, egységes nemzeti stratégiák végrehajtásának lehetôségét, növelhetik közösségünk versenyképességét, ha a döntési mechanizmusokba bekapcsolják a helyi civil társadalom önépítéséért felelôs, országos legitimitással rendelkezô egyesületeket és aapítványokat, létrehozva minden szakterület erdélyi alkuratóriumát. Kérjük, hogy az anyaországi adományozók vegyék tekintetbe a CTKT által évente elkészített jelentést a források elosztásáról.

9. A Kisebbségi Tanács alapjait pályázati úton, az átláthatóság és elszámoltathatóság alapelveit tiszteletben tartó Kuratóriumok létrehozására és összetételére a Civil Társadalmi Konzultatív Tanács tesz javaslatot, és a SZET dönt.

10. Kiküszöbölendô az átfedéseket, a túldimenzionált adminisztratív mûködtetési kereteket (hazai és anyaországi alapokat kezelô testületek esetében is), biztosítandó az információáramlást, a támogatásokat adminisztráló testületekrôl ugyancsak a Civil Társadalmi Konzultatív Tanács dönt.

 

Jegyzetek

1 Lásd Will Kymlicka - Christine Straehle: Kozmopolitizmus, nemzetállamok, kisebbségi nacionalizmus: a legújabb irodalom kritikai áttekintése. Kellék, 17. szám. 2001. 27-55.

2 Kántor Zoltán: Az RMDSZ és a romániai magyar társadalom: alternatívák vagy kényszerpályák? Magyar Kisebbség, 2002. 1. szám. 208-217.

3 Lásd Székely István: Cselekvési alternatívák 2001 tavaszán. Magyar Kisebbség, 2000. 4. szám. http://hhrf.org/magyarkisebbseg/0004/m000417.html

4 Romániai Magyar Demokrata Szövetség - Dokumentumok 6. 1999. 52.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék