magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» III. ÉVFOLYAM - 1997. 1-2. (7-8.) SZÁM - Kisebbségi törvények
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


John C. Knechtle, Esq.
Igazgató
Jogi értékelések
Közép- és Kelet-Európai Törvénykezdeményezés
Amerikai Jogi Egyesület
1800 M Street, N. W.
Suite 200 South
Washington, D. C. 20036-5886
Fax: (202) 862-8533

Kedves Knechtle úr!

Örömmel adom át ebbe a levélbe foglalt értékeléseimet, miként azt Conner úr kérte és kezdeményezte a múlt héten. A dokumentumok csak a múlt hét közepén jutottak el hozzám, és sokkal részletesebb megjegyzéseket tehettem volna, ha több idôm van rá.

Bevezetôként hadd mondjam el, hogy tárgyra vonatkozó következô háttér-információt, valamint átadott dokumentumokat használtam fel:

C. Brolmann, R. Lefeber & M. Zieck, Peoples and Minorities in International Law [Népek és kisebbségek a nemzetközi jogban] (1993);

A. Bloed, L. Leicht, M. Nowak & A. Rozae, Monitoring Human Rights in Europe [Emberi jogok monitorizálása Európában] (1993);

Y. Dinstein & M. Tabory, The Protection of Minorities and Human Rights [A kisebbségek és az emberi jogok védelme] (1992);

P. Thornberry, International Law and the Rights of Minorities [Nemzetközi jog és a kisebbségek jogai] (1991);

M. T. Kamminga, Inter-State Accountability for Violations of Human Rights [Államközi felelôsségre vonás az emberi jogok megsértéséért] (1992);

N. Lerner, Group Rights and Discrimination in International Law [Csoportjogok és nemzetközi jogi megkülönböztetés] (1991);

Általános vélemény

Kérem, legyen elnézô velem szemben, ha ezeknek a gondolatoknak egy része nem tartozik a témához vagy elkalandozik, de befolyásolják a perspektívámat. Románia Alkotmánya azt mutatja, hogy politikai szervezôdése egységes (1. (1) szakasz), és hogy a pluralizmust elismerik és pozitívan megoldott (8. (1) szakasz). Ilyenformán Románia etnikailag, nyelvileg és vallásilag eltérô, heterogén egységes állam.

A kormányzati hatalmak minden egységes államban bizonyos mértékig decentralizáltak. Az Alkotmány a 119–122. szakaszokban gondoskodik a helyi tanácsokról, polgármesterekrôl és megyei tanácsokról a kormány részvételével (122. szakasz) ezeken a helyi szinteken az adminisztrációs szolgáltatásokra vonatkozóan. Úgy tûnik, a központi kormány a prefektuson keresztül ellenôrzô hatalommal rendelkezik a többi entitás fölött, mûködésükbe beavatkozik, ha minisztériumok és más központi szerv decentralizált közszolgáltatásait érinti (122. (2) szakasz), és felelôsségre vonhatja az entitásokat (122. (4) szakasz). A helyi tanácsok és polgármesterek, valamint a megyei tanácsok hatalma, miként a 120. (2) és a 121. (1) szakaszok kijelentik, általános és nem sajátságos. Ebbôl adódóan, a Kormány, mely a hatalmat átruházza ezekre a helyi hatóságokra, más törvénykezésen és rendszabályokon keresztül bármikor csökkentheti vagy eltörölheti ezt a hatalmat.

Mint az Európa Tanács tagja 1993. október 7-e óta és a Európai Emberi Jogok Egyezményének és kiegészítô jegyzôkönyveinek aláírója azt jelenti, hogy a román kormány törvényesen kapcsolódik az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteihez és a Miniszteri Bizottság döntéseihez az Egyezmény 32. szakasza értelmében, és mind a döntéseket, mind az ítéleteket végre kell hogy hajtsa. Az Egyezménynek alárendelt ellenôrzési gépezet a sajátságos eseten túl is hat; kihat az illetô ország törvényes helyzetére és a társadalmi valóságra. Az Egyezmény védelmi rendszerének javítása folyamatban van. Továbbá, az 1993. október 9-i elsô bécsi csúcsértekezleten az Európa Tanács tagállamai úgy döntöttek, hogy politikai és jogi elkötelezettségeket vállalnak a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatosan. A tagállamok megerôsítették azon szándékukat, hogy teljesítsék kötelezettségeiket a nemzeti kisebbségek védelme terén az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet (EBEÉ) dokumentumaiban. Romániára, mint az EBEÉ és az Európa Tanács tagjára, közvetlen kihatással lesz az Európa Tanács és az új EBEÉ-fôbiztos közötti szoros közremûködés. A nem túl távoli jövôben az Európa Tanács egyezménytervezetet fog létrehozni, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek védelmét, és Románia további nyomásnak lesz kitéve annak érdekében, hogy a dokumentum részese legyen. Ugyanakkor úgy értesültem, hogy az Európa Tanács elvállalta, hogy egy új kiegészítô jegyzôkönyvet fogalmazzon meg az Európai Egyezmény kiegészítéseként, mely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni kulturális jogait biztosítaná.

Érthetôség

A kormány szövege általánosabban fogalmaz, míg az RMDSZ tervezete specifikusabban van megírva. Az utóbbi dokumentum a "nemzeti kisebbségek és autonóm közösségek", valamint egyéni és közösségi jogok" kifejezésmódokat használja. Úgy érzem, a kormány tervezete nem tartalmaz elég utalást a közösségi jogokra, habár a 2. (1) szakasz az "együttesen" szót használja. Úgy hiszem, az RMDSZ vonatkozásában a "...fôbb kifogások" és "fontosnak tartjuk..." részekben található gondokkal a kormány tervezete specifikusan vagy általánosságban foglalkozik. Másfelôl, sok az RMDSZ-t érdeklô kérdés közül végrehajtható a közigazgatás ügyintézôinek és a törvényszékeknek a kormány tervezetére adott értelmezése alapján. Ebbôl kifolyólag azt hiszem, hogy a fontos témák nem hiányoznak, vagy hogy nem helyénvaló témákat nem tartalmaz.

Felépítés és végrehajtás

Nem világos, milyen szabályozó irodák és tisztviselôk fogják a törvényt végrehajtani. A kormány tervezete az általános "közhatalom" kifejezést használja, pl.: 5. (1) szakasz, 12. (1) szakasz.

A kormány tervezete nem határolja körül a végrehajtási mechanizmusokat, pl.: 5. (1) szakasz "védelmérôl intézkedik". Az irodák és tisztviselôk felelôsségeit általában határozza meg, pl.: 25. (3) szakasz: tanfelügyelôk; "kéréstôl függôen". Egy tanfelügyelô? Országos, megyei, helyi tanfelügyelô? 25. (4) szakasz: mi jelenti azt, hogy nem elégséges számú kérvényezô? Távolság, hogy a diákok máshova utazzanak. A kormány közbelépésének mértéke nem világos számomra a kormánytervezet 12. (1) szakasza alapján.

Ügyrendi kérdések

A kormány tervezetébôl általában hiányzó eljárási kérdésekbôl én azt sejtem, hogy helyére kell tenni azokat a mechanizmusokat, melyekre azért van szükség, hogy a törvényt mûködôképessé tegyék. A kormány valószínûleg egy standard eljárásmódot fog alkalmazni, ahelyett hogy különbözô eljárásmódokat alkalmazna a különbözô kisebbségek esetében, és ugyancsak standard eljárásmódot fog alkalmazni a helyi tanácsok, polgármesterek és megyei tanácsok esetében. Nem világos, hogy minden kinevezett állami hatóság együtt fog-e mûködni minden esetben a nemzeti kisebbségek képviselôivel vagy intézményeivel, hogy a törvény végrehajtásához szükséges eljárásmódot létrehozzák.

Egyéni jogok, demokratikus eszmék

Azt hiszem, hogy a kormány tervezete elég utalást tartalmaz ahhoz, hogy biztosítsa az egyéni jogokat. Jobban szeretném, ha a törvényben sokkal világosabb utalást találnék a csoportjogokkal kapcsolatosan, a 2. szakaszban található "együttesen" szavon kívül.

Retorikusnak tekintem a "Megegyezik-e a demokratikus elvekkel?" kérdését, és nem tudom másképpen kezelni, mint filozófiai vonatkozásban.

Szabad piacgazdaság és külföldi beruházások

A kormány tervezete nem igazán foglalkozik a szabad piacgazdaság és a külföldi beruházások elôsegítésével.

Megfogalmazás

Azt hiszem, hogy a kormány tervezetének jó a felépítése. A terminológia véleményem szerint világosabb kellene hogy legyen a "közhatalom"-mal kapcsolatosan. Minden szintû állami hatóság ide tartozik, úgy a központi, mint a megyei, helyi hatóságok? A 6. szakasz specifikus. Az 5. (1) szakasz általános. Milyen struktúrákat céloz meg a 8. szakasz?

Helyenként a nyelvezete homályos. Ennek ellenére bizonyos hajlékonyságról tesz tanúbizonyságot, ami tágabb értelmezésre ad lehetôséget.

Tisztelettel,
Daniel C. Turack
jogi professzor


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» A Hét
» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék