magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» IV. ÉVFOLYAM - 1998. 1. (11.) SZÁM - Az erdélyi kérdés
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Spanyolország Alkotmánya

Bevezetô cím

2. cikkely

Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást.

3. cikkely

1. Az állam hivatalos spanyol1 nyelve a kasztíliai. Minden spanyol kötelessége ismerni és joga használni azt.

2. A többi spanyol2 nyelv, az illetô önkormányzati közösségekben, ezek önkormányzati törvényével összhangban, ugyancsak hivatalos.

3. Spanyolország különbözô nyelvi sajátsága olyan mûvelôdési örökség, amely különleges figyelemben és védelemben részesül.

VIII. cím
Az állam területi szervezete

I. fejezet
Általános elvek

137. cikkely

Az állam területileg községekre, tartományokra és önkormányzati közösségekre tagozódik. Mindezek az egységek saját ügyeik vitelében önkormányzattal rendelkeznek.

138. cikkely

1. Az Alkotmány 2. cikkelyében szentesített összetartás elvének hatékony érvényesítését az állam úgy biztosítja, hogy megfelelô és igazságos gazdasági egyensúlyt teremt a különbözô spanyol területek között, különös figyelmet fordítva a szigetekre.

2. A különbözô önkormányzati közösségek törvényei közötti eltérések semmilyen körülmények között sem jelenthetnek gazdasági vagy társadalmi elônyöket.

139. cikkely

1. Minden spanyol az állam területének minden részén ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

2. Egyetlen hatóság sem tehet olyan intézkedést, amely közvetett vagy közvetlen módon akadályozná az emberek szabad mozgását és letelepedését, illetôleg a javak szabad forgalmát az ország egész területén.

II. fejezet
A helyi közigazgatás

140. cikkely

Az Alkotmány biztosítja a községek önkormányzatát. Ezek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. Vezetésük és irányításuk a polgármesterbôl és a tanácsosokból álló községi tanács feladata. A tanácstagokat a törvényben elôírt módon általános, egyenlô, szabad, közvetlen és titkos választás útján a község lakói választják meg. A polgármestert a tanácstagok vagy a község lakói választják meg. Törvény szabályozza a nyílt tanácsi rendszer feltételeit.

141. cikkely

1. A tartomány saját jogi személyiséggel rendelkezô, községcsoportokból álló helyi, területi egység, amely állami feladatokat lát el. A tartományok határainak bármiféle módosítása csak a Cortes3 jóváhagyásával, alkotmánykiegészítô törvény útján lehetséges.

2. A tartományok vezetését és önkormányzati irányítását a tartományi tanácsok vagy más, képviseleti jellegû testületek látják el.

3. A tartomány különbözô községei községcsoportokat hozhatnak létre.

4. A szigetcsoportokon az egyes szigetek saját vezetése az elöljáróság vagy a tanács.

142. cikkely

A helyi pénzügyeknek rendelkezniök kell a megfelelô eszközökkel, hogy a törvény által az illetékes helyi testületre ruházott feladatokat elláthassák és alapvetôen a saját adókból és az állam, valamint az önkormányzati közösségek adóiból részesednek.

III. fejezet
Az önkormányzati közösségek

143. cikkely

1. Az Alkotmány 2. cikkelyében biztosított önkormányzati jog érvényesítése céljából az egymással határos, közös történelmi, mûvelôdési és gazdasági jellegû tartományok, a szigetek és a történeti egységet alkotó tartományok a jelen cím és a vonatkozó önkormányzati törvények elôírásaival összhangban saját önkormányzathoz juthatnak és önkormányzati közösségeket hozhatnak létre.

2. Az önkormányzati folyamat kezdeményezôje lehet minden érdekelt tartományi tanács vagy az illetékes szigetközi szerv és a községek kétharmad része, feltéve, hogy lakosságuk minden tartományban vagy szigeten a választójogosultak többsége. Ezeket a feltételeket hat hónapon belül kell biztosítani attól számítva, hogy az erre vonatkozó elsô megállapodást valamely érdekelt testület elfogadta.

3. Ha az önkormányzat-kezdeményezés sikertelen, akkor csak öt év múlva ismételhetô meg.

144. cikkely

Nemzeti érdekbôl a Cortes alkotmánykiegészítô törvény által

a) jóváhagyhatja olyan önkormányzati közösség létrehozását is, amelynek területe csak egy tartományra terjed ki és nem rendelkezik a 143. cikkely 1. bekezdésében megjelölt feltételekkel;

b) jóváhagyhatja vagy szükség esetén megadhatja az önkormányzati törvényt olyan területek részére is, amelyek nem részei a tartományi szervezetnek;

c) elláthatja a helyi testületek helyett a 143. cikkely 2. bekezdésében rögzített önkormányzat-kezdeményezési jogot.

145. cikkely

1. Semmilyen esetben sem engedhetô meg az önkormányzati közösségek szövetsége.

2. Az önkormányzati törvények elôírhatják azokat a feltételeket, követelményeket és célokat, amelyek szerint az önkormányzati közösségek megállapodásokat köthetnek egymással kölcsönös szolgáltatásokról, úgyszintén a Cortesnek nyújtott megfelelô tájékoztatás jellegérôl és szempontjairól. Egyéb esetekben az önkormányzati közösségek együttmûködési megállapodásaihoz a Cortes jóváhagyása szükséges.

146. cikkely

Az önkormányzati törvény tervezetét az érintett tartományi tanácsok vagy szigetközi szervek tagjaiból, az ott megválasztott képviselôkbôl és szenátorokból álló gyûlés dolgozza ki, majd törvénybe iktatás céljából a Cortes elé terjeszti.

147. cikkely

1. A jelen Alkotmány feltételei között az önkormányzati törvények az önkormányzati közösségek alapvetô intézményi elôírásai lesznek, melyeket az állam jogrendje szerves részeként ismer el és védelmez.

2. Az önkormányzati törvényeknek rögzíteniök kell:

a) a közösség elnevezését, amely történelmi arculatának leginkább megfelel;

b) területének határait;

c) a saját önkormányzati intézmények elnevezését, szervezetét és székhelyét;

d) az Alkotmány keretében biztosított hatásköröket és az ellátásukhoz szükséges hivatalok átadására vonatkozó alapelveket.

3. Az önkormányzati törvények módosítása a bennük rögzített eljárás szerint történik, de alkotmánykiegészítô törvény által, minden esetben szükséges hozzá a Cortes jóváhagyása.

148. cikkely

1. Az önkormányzati közösségek a következô területek illetékességét vállalhatják magukra:

Egy. Önkormányzati intézményeik megszervezését.

Kettô. A területükön lévô községek határainak megváltoztatását és általában a helyi testületekre vonatkozó államigazgatási feladatkörök közül azokat, ameIyek átruházását a helyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok lehetôvé teszik.

Három. A területrendezést, a városfejlesztést, a lakásügyet.

Négy. Az önkormányzati közösség területén folyó helyi érdekû közmunkákat.

Öt. A teljes egészében az önkormányzati közösség területén levô vasutakat és országutakat, valamint azonos feltételek között az ezeken zajló forgalmat és a kábelszállítást.

Hat. A menedékkikötôket, a sportcélú kikötôket és repülôtereket és általában azokat, amelyek nem látnak el kereskedelmi tevékenységet.

Hét. A gazdasági élet általános szabályozásával összhangban a mezôgazdaságot és az állattenyésztést.

Nyolc. A hegyeket és az erdôgazdálkodást.

Kilenc. A környezetvédelmi igazgatást.

Tíz. Az önkormányzati közösség helyi érdekû vízgazdálkodási, csatorna- és öntözôrendszerének tervezését, kivitelezését és üzemeltetését; az ásvány- és hévizeket.

Tizenegy. A belvízi halászatot; a tengeri kagyló és a vízi állatok tenyésztését; a vadászatot és a folyami halászatot.

Tizenkettô. A helyi vásárokat.

Tizenhárom. Az össznemzeti gazdaságpolitika célkitûzésein belül az önkormányzati közösség gazdasági életének fejlesztését.

Tizennégy. A kézmûipart.

Tizenöt. Az önkormányzati közösség helyi érdekû múzeumait, könyvtárait és zenemûvészeti fôiskoláit.

Tizenhat. Az önkormányzati közösség helyi érdekû mûemlékállományát.

Tizenhét. A mûvelôdési élet, a kutatómunka, illetôleg az önkormányzati közösség nyelve oktatásának támogatását.

Tizennyolc. Saját területén az idegenforgalom elômozdítását és rendezését.

Tizenkilenc. A sport és a szabadidô hasznos eltöltésének elômozdítását.

Húsz. A társadalmi gondozást.

Huszonegy. Az egészségügyet.

Huszonkettô. Az épületek és létesítmények állagának felügyeletét és védelmét. Egy alkotmánykiegészítô törvényben elôírt feltételek között a helyi rendôrséggel való együttmûködést és egyéb feladatköröket.

2. Öt év elteltével az önkormányzati közösségek önkormányzati törvényük módosításával, a 149. cikkelyben elôírtak alapján, fokozatosan bôvíthetik hatáskörüket.

149. cikkely

1. Az állam a következô tárgykörökben kizárólagos illetékességgel rendelkezik:

Egy. Azoknak az alapvetô feltételeknek a szabályozása, amelyek alkotmányos jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében minden spanyol egyenlôségét biztosítják.

Kettô. Állampolgárság, be- és kivándorlás, idegenrendészet és menedékjog.

Három. Nemzetközi kapcsolatok.

Négy. Honvédelem és fegyveres erôk.

Öt. Igazságszolgáltatás.

Hat. Kereskedelmi, büntetôjogi, büntetés-végrehajtási és eljárásjogi törvényhozás, tiszteletben tartva azokat a szükséges sajátosságokat, amelyek az említett területen az önkormányzati közösségek anyagi jogának sajátosságaiból következnek.

Hét. Munkaügyi törvényhozás, szem elôtt tartva az önkormányzati közösségek szerveinek jogalkalmazói hatáskörét.

Nyolc. Polgári törvényhozás, szem elôtt tartva az önkormányzati közösségek jogosítványait a polgári jogok, ahol vannak, a külön jogok megóvása, módosítása és továbbfejlesztése terén. Minden esetben ide tartoznak: a jogszabályok alkalmazására és hatékonyságuk biztosítására vonatkozó szabályok; a házasságkötéssel kapcsolatos polgári jogviszonyok, az állami nyilvántartás és okirat-kiállítás rendezése; a szerzôdéses kötelmek alapelvei; a törvények ütközését feloldó elôírások; a jogforrások meghatározása, fôleg a külön jogok vonatkozásában.

Kilenc. A szellemi és az ipari tulajdonra vonatkozó jogalkotás.

Tíz. Vámrendszer és vámilletékek, külkereskedelem.

Tizenegy. Pénzrendszer, külföldi pénznemek, átváltás, átválthatóság, a hitel, a bankügyletek és a biztosítás alapjainak szabályozása.

Tizenkettô. A súly- és mértékegységekre vonatkozó jogalkotás, a hivatalos idô meghatározása.

Tizenhárom. A gazdasági tevékenység általános tervezésének alapjai és összehangolása.

Tizennégy. Általános pénzügyek és államadósságok.

Tizenöt. A tudományos és mûszaki kutatások támogatása és általános összehangolása.

Tizenhat. Nemzetközi egészségügyi intézkedések. Az egészségügy alapjai és általános összehangolása. A gyógyszeriparra vonatkozó jogszabályok.

Tizenhét. A társadalombiztosítási törvényhozás alapja és gazdasági rendszere, szem elôtt tartva, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatás az önkormányzati közösségek feladata.

Tizennyolc. A közigazgatási szervek rendszerének és tisztségviselôik jogi helyzetének alapjai, amelyek minden esetben azonos elbírálást biztosítanak a tisztségviselôknek; a közigazgatási eljárás, amelyik tiszteletben tartja az önkormányzati közösségek szervezetébôl adódó sajátosságokat; a kényszerkisajátításra vonatkozó jogszabályok; a közigazgatási szerzôdésekre és engedélyekre vonatkozó törvényhozás alapjai és valamennyi közigazgatási szerv felelôsségi rendszere.

Tizenkilenc. Tengeri halászat, tiszteletben tartva e téren az önkormányzati közösségek szabályozási jogkörét.

Húsz. Kereskedelmi flotta és a hajók felségjelzése; parti világítótornyok és tengeri jelzések; közérdekû kikötôk; közérdekû repülôterek; a légtér ellenôrzése, a légi szállítás és átmenô forgalom, a meteorológiai szolgálat és a repülôgépek nyilvántartása.

Huszonegy. A vasutak és olyan szárazföldi szállítóvonalak, amelyek egynél több önkormányzati közösség területét érintik; a közlekedés általános rendje; motoros gépjármûforgalom; posta és távközlés; légi és tenger alatti kábelek és rádiós hírközlés.

Huszonkettô. A vízkészlet és a vízi berendezések használatának jogszabályi rendezése és engedélyezése, amennyiben a folyók egynél több önkormányzati közösség területét érintik; a villamossági berendezések engedélyezése, ha üzemeltetésükben más közösség is érdekelt vagy területérôl történik az energiatovábbítás.

Huszonhárom. A környezetvédelmi törvényhozás alapjai, szem elôtt tartva az önkormányzati közösségek kiegészítô környezetvédelmi szabályok kiadására vonatkozó jogkörét. Az erdôkre, az erdôgazdálkodásra és a jószágterelési útvonalakra vonatkozó jogalkotás alapjai.

Huszonnégy. Közérdekû közmunkák, vagy olyanok, amelyek egynél több önkormányzati közösséget érintenek.

Huszonöt. A bányászat és az energetikai rendszer alapjai.

Huszonhat. A fegyverek és a robbanóanyagok gyártási, értékesítési, birtoklási és használati rendje.

Huszonhét. A sajtó, a rádió és a televízió, illetôleg általában minden tömegtájékoztatási eszköz jogrendjére vonatkozó alapvetô jogszabály, tiszteletben tartva e téren az önkormányzati közösségek végrehajtási és továbbfejlesztési jogosítványait.

Huszonnyolc. Spanyolország mûvelôdési, mûvészeti és mûemléki örökségének az országból történô kivitele, illetôleg kifosztása elleni védelme; az állam tulajdonában lévô múzeumok, könyvtárak és levéltárak, tiszteletben tartva az önkormányzati közösségek tulajdonában levôket.

Huszonkilenc. A közbiztonság, figyelembe véve annak lehetôségét, hogy az önkormányzati közösségek saját rendôrséget hoznak létre az illetô önkormányzati törvényben rögzített módon és az erre vonatkozó alkotmánykiegészítô törvény elôírásainak keretén belül.

Harminc. Az akadémiai és egyetemi címek elnyeréséhez, megadásához és jóváhagyásához szükséges feltételek szabályozása; alapelôírások megállapítása az Alkotmány 27. cikkelyének továbbfejlesztésére és annak érdekében, hogy az állami szervek teljesítsék erre vonatkozó kötelezettségeiket.

Harmincegy. Állami célokat szolgáló statisztika.

Harminckettô. Népi tanácskozások népszavazás útján történô összehívásának engedélyezése.

2. Az önkormányzati közösségeket megilletô jogkörök sérelme nélkül az állam kötelességének és lényeges feladatkörének tekinti a mûvelôdési élet szolgálatát és az önkormányzati közösségek egyetértésével elôsegíti közöttük a mûvelôdési kapcsolatokat.

3. Azok a tárgykörök, amelyeket a jelen Alkotmány nem ruházott kifejezetten az államra, az önkormányzati közösségek hatáskörébe utalhatók, azok önkormányzati törvényeinek megfelelôen. Az önkormányzati törvényekben nem jelzett hatáskörök az államot illetik meg; jogszabályütközés esetén az állam jogszabálya az önkormányzati közösség jogszabálya felett áll minden olyan kérdésben, amely nem tartozik e közösségek kizárólagos jogkörébe. Az állami jog minden esetben kiegészíti az önkormányzati közösségek jogát.

150. cikkely

1. Az Állam hatáskörébe tartozó tárgykörökben a Cortes felhatalmazhat minden vagy csak néhány önkormányzati közösséget arra, hogy a maguk számára törvényhozási jogszabályt adjanak ki azoknak az alap- és irányelveknek a keretében, amelyeket állami szintû törvény rögzít. A bíróságok hatáskörét tiszteletben tartva, minden ilyen törvényben fel kell tüntetni, hogy a Cortes milyen módon ellenôrzi az önkormányzati közösségek törvényhozási jogszabályait.

2. Az Állam alkotmánykiegészítô törvény által az önkormányzati közösségekre ruházhatja vagy átutalhatja az állami tulajdonjogot érintô jogosítványok közül azokat, amelyek természetüket tekintve átruházhatók vagy átutalhatók. Minden egyes esetben törvény írja elô a szükséges pénzeszközök átengedését, valamint az Állam által fenntartott ellenôrzés módozatait.

3. Ha a közérdek úgy kívánja, az Állam törvény útján olyan alapelveket állapíthat meg, amelyek az önkormányzati közösségek szabályozó rendelkezéseinek összehangolását célozzák, még olyan kérdésekben is, amelyek a közösségek hatáskörébe tartoznak. Ennek mérlegelése a Cortes feladata, jóváhagyásához pedig mindkét ház abszolút többsége szükséges.

151. cikkely

1. A 148. cikkely 2. bekezdésében jelzett ötéves idôszak nem kötelezô abban az esetben, ha a 143. cikkely 2. bekezdésében megjelölt határidôn belül – az érdekelt tartományi üléseken vagy szigetközi szerveken kívül – minden érintett tartomány községeinek háromnegyed része, melyeknek lakossága mindegyik tartományban a választók többségét teszi ki, az önkormányzati folyamat kezdeményezése mellett dönt, továbbá, ha egy alkotmánykiegészítô törvényben elôírt feltételek között az önkormányzati kezdeményezést minden tartomány választói népszavazás útján, abszolút többséggel jóváhagyják.

2. Az elôzô bekezdésben elôírt feltételek között az önkormányzati törvények kidolgozása a következô eljárás szerint történik:

Egy. A kormány gyûlésre hívja össze mindazokat a képviselôket és szenátorokat, akiket az önkormányzat elnyerésére törekvô területnek megfelelô választókerületekben választottak meg; a gyûlés egyetlen célja az önkormányzati törvény tervezetének kidolgozása és a tagok abszolút többsége által történô elfogadása.

Kettô. Az említett gyûlés által elfogadott tervezet a Kongresszus4 alkotmányügyi bizottsága elé kerül, amely a kezdeményezô gyûlés képviselôi küldöttségének részvételével és közremûködésével két hónapon belül köteles megvizsgálni a tervezetet és közös megegyezéssel elfogadni annak végleges szövegét.

Három. Ha a megegyezés létrejön, akkor az elfogadott szöveget népszavazás alá kell bocsátani azokban a tartományokban, amelyek az önkormányzati törvénytervezetben megjelölt területet alkotják.

Négy. Ha az önkormányzati törvénytervezet minden tartományban megkapja az érvényes szavazatok abszolút többségét, akkor a Cortes elé kell terjeszteni. A két ház együttes ülése megerôsítô szavazással dönt a szövegrôl. Az elfogadott önkormányzati törvényt a király szentesíti és törvényként közzéteszi.

Öt. Amennyiben a 2. bekezdés 2. alpontjában jelzett megegyezésre nem kerül sor, az önkormányzati törvénytervezetet törvénytervezetként a Cortes elé terjesztik. Az ott elfogadott szöveget népszavazás alá bocsátják azokban a tartományokban, amelyek az önkormányzati törvénytervezetben megjelölt területet alkotják. Amennyiben az említett szöveg minden tartományban megkapja az érvényes szavazatok többségét, úgy közzétételére az elôzô pontban jelzett feltételek között kerül sor.

3. Ha az elôzô bekezdés 4. és 5. alpontjában jelzett esetekben az önkormányzati törvénytervezetet egy vagy több tartomány elutasítja, ez nem jelent akadályt ahhoz, hogy a többi tartomány létrehozza az önkormányzati közösséget a jelen cikkely 1. bekezdésében említett alkotmánykiegészítô törvény által elôírt módon.

152. cikkely

1. Az elôzô cikkelyben szabályozott eljárás szerint elfogadott önkormányzati törvények rögzítik az önkormányzati intézményrendszer alapelemeit, melyek a következôk: általános választás útján, az arányos képviseleti rendszer alapján megválasztott Törvényhozó Gyûlés, amely biztosítja a terület különbözô övezeteinek a képviseletét; végrehajtó és igazgatási feladatokat ellátó Kormányzó Tanács; a Törvényhozó Gyûlés által, saját tagjai sorából megválasztott és a király által kinevezett elnök, aki irányítja a Kormányzó Tanácsot, ellátja az adott önkormányzati közösség legmagasabb szintû képviseletét és képviseli az államot a közösségben. Az elnök és a Kormányzó Tanács tagjai politikailag a Törvényhozó Gyûlés elôtt felelôsek.

Az önkormányzati közösség területén – a Legfelsôbb Bíróság hatáskörének sérelme nélkül – az igazságügyi szervezet csúcsszerve a Felsô Bíróság. Az önkormányzati törvények elôírhatják, hogy az önkormányzati közösségek milyen feltételek között és módon vesznek részt a területükön kialakítandó bírósági illetékességi körzetek megszervezésében. Mindez a bírói hatalom alkotmánykiegészítô törvényében elôírt feltételeknek megfelelôen és a bírói hatalom keretén és egységén belül.

A 123. cikkely elôírásainak tiszteletben tartásával fellebbezések nyújthatók be, adott esetben, azokhoz a bírói szervekhez, amelyek az önkormányzati közösség ugyanazon területén vannak, mint ahol az illetékes elsôfokú bíróság.

2. A már szentesített és közzétett önkormányzati törvények módosítására csak a bennük lefektetett eljárás szerint és a megfelelô választói névjegyzékben felvett választók részvételével megtartott népszavazás útján kerülhet sor.

3. Az egymással határos községekbôl álló községcsoportokból az önkormányzati törvények saját területi körzeteket (járásokat) alakíthatnak ki, amelyek teljes jogi személyiséggel bírnak.

153. cikkely

Az önkormányzati közösségek szerveinek mûködése felett ellenôrzést gyakorol:

a) a törvényerejû szabályozó rendelkezések alkotmányosságát illetôen az Alkotmánybíróság;

b) az Államtanács elôzetes véleménye alapján a 150. cikkely 2. bekezdésében jelzett, átutalt jogkörök gyakorlását illetôen a kormány;

c) az önkormányzati közigazgatási szervek tevékenységét és szabályrendeleteiket illetôen a közigazgatási bíróság;

d) a gazdálkodást és a költségvetést illetôen a Számvevôszék.

154. cikkely

Az önkormányzati közösség területén kormánybiztos látja el az állami irányítást, és szükség esetén összehangolja azt a közösség közigazgatási rendszerével.

155. cikkely

1. Ha valamelyik közösség nem teljesíti az Alkotmány vagy más törvények által rárótt kötelezettségeket, vagy ha eljárása súlyosan veszélyezteti Spanyolország általános érdekeit, a kormány elôször felszólítja az önkormányzati közösség elnökét; amennyiben a felszólítás eredménytelen marad, a Szenátus abszolút többségének jóváhagyásával a kormány megteheti a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kötelezze a közösséget a mulasztás pótlására, vagy hogy megvédje az említett közérdeket.

2. Az elôzô bekezdésben elôírt intézkedések érvényesítése érdekében a kormány utasítást adhat az önkormányzati közösségek valamennyi hatósága számára.

156. cikkely

1. Az önkormányzati közösségek, fejlôdésük biztosítása és hatáskörük ellátása érdekében pénzügyi önállósággal rendelkeznek, melynek gyakorlása során betartják az állami pénzügyek összehangolásának és minden spanyol összetartásának az elvét.

2. Az önkormányzati közösségek, mint az Állam megbízottai vagy munkatársai, a törvények és az önkormányzati törvények elôírásaival összhangban, elláthatják az állami adók beszedését, kezelését és elszámolását.

157. cikkely

1. Az önkormányzati közösségek pénzeszközeinek forrásai a következôk:

a) az Állam által teljesen vagy részben átengedett adók; az állami adók után járó illetékek és egyéb részesedések az állami bevételekbôl;

b) saját adók, illetékek, különadók;

c) a területi Kiegyenlítési Alapból eszközölt juttatások, egyéb kiutalások az általános állami költségvetés terhére;

d) saját vagyonból származó jövedékek és magánvagyonból származó jövedelmek;

e) a hitelmûveletek hozama.

2. Az önkormányzati közösségek semmilyen körülmények között sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek a területükön kívül esô javakra irányoznának elô adót vagy valamilyen módon akadályoznák az áruk vagy szolgáltatások szabad forgalmát.

3. Alkotmánykiegészítô törvény szabályozza a jelen cikkely 1. bekezdésében felsorolt pénzügyi hatáskörök ellátásának rendjét, az önkormányzati közösségek és az állam között esetleg felmerülô viták megoldásának elôírásait és a pénzügyi együttmûködés lehetséges módozatait.

158. cikkely

1. Az állam általános költségvetésébe felvehetô olyan kiadási tétel is, amelyet az önkormányzati közösségek az államtól átvállalt szolgáltatások és feladatok arányában és annak függvényében kaphatnak, hogy Spanyolország egész területén biztosítják az alapvetô közszolgáltatások legalacsonyabb szintjét.

2. A különbözô területek eltérô gazdasági fejlettségének kiegyensúlyozása céljából és az összetartás elvének hatékonyabbá tétele érdekében Kiegyenlítési Alap létrehozására kerül sor, amely beruházási költségek fedezésére szolgál; az Alap anyagi eszközeit a Cortes osztja szét az önkormányzati közösségek, illetôleg a tartományok között.

---------------------------

1 spanyol alatt itt spanyolországi értendô

2 ugyanaz, mint fennebb, az 1. bekezdésben

3 a madridi, központi parlament spanyol neve

4 a madridi parlament


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék