magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VI. ÉVFOLYAM - 2000. 1. (19.) SZÁM - Belsô választások
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Tonk Sándor

Romániai magyar magánegyetem

Bevezetés

A különbözô romániai közvéleménykutató-intézetek által készített valamennyi felmérés azt mutatja, hogy a román társadalom, a román közvélemény, tehát nem csak a politikai vagy egyetemi elit, változatlanul ellenzi az önálló magyar egyetem gondolatát. Igaz, hogy általában a magyar nyelvû oktatás irányában némileg javult a románság viszonyulása, a megkérdezettek 25%-a elfogadja a magyar oktatás gondolatát, de ezek nagy része is elutasítja az egyetem ügyét. Nem kell tehát meglepôdni amiatt, hogy politikusaink szélmalomharcot vívnak ezen a téren, miközben a magyar társadalom egésze is elbizonytalanodott, avagy tervszerûtlen, egybehangolatlan kezdeményezésekkel próbálják itt is, ott is az önálló egyetem hiányát pótolni.

De vegyük elôbb a tényeket.

Az 1999/2000. tanévet ismét úgy nyitottuk, hogy a két teológiai intézet (melyek a törvények szerint magánegyetemnek minôsülnek) és a Nagyváradon nyilatkozattal megalapított Partiumi Keresztény Egyetem (melynek ideiglenes mûködési engedéllyel rendelkezô három tanszéke a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet részeként van jogosítványai birtokában) jelentették az önálló magyar egyetemi oktatást. Jóllehet az ország több vidékén, elsôsorban a Székelyföldön több magyarországi felsôoktatási intézet van jelen és ún. kihelyezett tanszékek keretében folyik a lényegében levelezô oktatás, mindez nem tudja, és nem is tudhatja pótolni az önálló magyar egyetemet, vagy egyetemi hálózatot.

A magyar tannyelvû egyetemi oktatás gerincét az állami egyetemek keretében folyó oktatás képezi. Olyan egyetemekrôl van szó, amelyeken román és más tagozat is mûködik. Magyar szempontból a legjelentôsebb intézmény változatlanul a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, melynek a keretében jelenleg 45 szakon nyerhetnek képesítést a magyarul hallgató fiatalok, kiknek száma 3174. A Bukaresti Tudományegyetem hungarológia tanszékén 82 hallgató, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet keretében 956 magyarul tanuló hallgató, a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának különbözô csoportjaiban 70 magyar hallgató van, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 240, a gyulafehérvári Római Katolikus Teológia 89 hallgatót tart nyilván, míg a Partiumi Keresztény Egyetem ezen esztendôben 614 hallgatóról tett jelentést. Összesen tehát 5225 magyar egyetemi hallgató folytatja tanulmányait magyar nyelven. Ez kb. harmadrésze az egyetemi oktatásban részt vevô magyar nemzetiségû diákoknak.

Azon túl, hogy már most is a magyar fiatalság számaranyához képest messze alul képviselt az anyanyelven egyetemi tanulmányokat folytató magyar diákok száma, nem szabad szem elôl tévesztenünk, hogy a kedvezôtlen demográfiai elôrejelzések ellenére az elkövetkezô esztendôkben az egyetemi oktatásban részt venni kívánó magyar fiatalok számának számottevô növekedésével kell számolni. A tanulási kedv az elmúlt tíz esztendô alatt szemmel láthatóan növekedôben volt és a nemzetközi, elsôsorban európai trendek, elôrejelzések is változatlanul az egyetemi oktatás folyamatos bôvülésével számolnak.

Erre kell felkészülnie a romániai magyar oktatásnak, ennek megfelelôen kell megtervezni a jövô évek magyar egyetemi oktatását.

A romániai magyarság számára két lehetôség kínálkozik:

a) az állami egyetemi oktatás keretében bôvíteni a magyar nyelvû oktatást;

b) megteremteni a magánegyetemet.

Az elsô változat, az állami önálló magyar egyetem létrehozása a politikum szférájába tartozik. A román politikai akaratnak kell megérlelôdni, illetve a magyarság érdekvédelmi szervezete politizálásának kell ennek érdekében hatékonyabban fellépni.

A magánegyetem megteremtése igen nehéz, de olyan folyamat, amelynek sikeres kimenetele legfôképpen a magyar társadalmon múlik. Az a tény, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya kinyilvánította akaratát egy önálló magyar alapítványi egyetem létrehozásának a támogatását illetôen, gyökeresen új helyzetet teremtett. Ennek a támogatásnak a birtokában úgy véljük, hogy reális lehetôség nyílt meg az önálló magyar magánegyetem létrehozása elôtt. 2000. február 3-án a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói a magánegyetem létesítése érdekében megalapították a Sapientia Alapítványt, azzal a céllal, hogy az egyházi hátterû magyar magánegyetem létrehozását támogassa. Most, hogy az alapítvány törvényszéki bejegyzése is megtörtént, a kinevezett kuratórium elkezdte a feladatok számbavételét és az egyetemalapítás érdekében hosszú és rövid távú programok összeállítását. A tervezés munkáját elôsegítendô tesszük közzé az alábbi tervezetet, várva a hozzászólásokat.

Tények és feladatok

Távlati célként áll elôttünk az önálló magyar egyetem. Ennek szükségessége, az iránta megnyilvánuló igény olyan tények, melyeket részletezni itt most nem kívánok. Az elmúlt esztendôk során már elhangzott majd minden érv és ellenérv.

Az ok, ami vitát gerjeszt, az abban a kérdésben rejlik, hogy az önálló magyar egyetem állami vagy magánegyetem legyen, avagy mindkettô. Egy egyetem legyen vagy több.

Érdekes módon, ameddig csak a román politikai akarat ellenállásával kellett szembenézni, addig az erdélyi magyar közvélemény lehetségesnek, megvalósíthatónak fogadta el a magánegyetem gondolatát. Az 1990-es változások után készült elsô tervek, melyek az önálló magyar Bolyai Egyetem helyreállítását körvonalazták, mint lehetséges változatot kezelték az anyaországi, a külföldi magyarság támogatásával létesítendô magánegyetem alapítását.

Amióta a Magyar Köztársaság kormánya bejelentette, hogy költségvetési támogatással kívánja támogatni a romániai magyar nyelvû egyetemi oktatást, egy önálló magyar egyetem megalapítását pártolja, megnôtt a terv ellenzôinek, illetve azoknak a száma, akik bizalmatlanul tekintenek egy ilyen megoldásra. Ennek eloszlatása érdekében tisztáznunk kell az egyetem kapcsán felmerülô néhány alapvetôen fontos kérdést.

1. Mit jelent a magyar nyelvû egyetemi oktatás Romániában?

Jelenti:

- a román állam által mûködtetett egyetemeken folyó magyar nyelvû oktatást. Ez az oktatás esetenként az egyetem vezetése által elfogadott keretek között (ún. magyar vonal) - de nem önálló tagozat keretében -valósul meg (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem példája), jól körülhatárolt autonóm jogokkal azonban nem rendelkezik;

- a román állam által mûködtetett egyetemek keretében több-kevesebb jóindulattal kezelt, de lényegében megtûrt helyzetben lévô magyar nyelvû oktatást (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem);

- a magánkezdeményezésre létrejött és ideiglenes engedéllyel bíró tanszékeket, melyeken a tanítás magyar nyelven történik (Partiumi Keresztyén Egyetem);

- a különbözô magyarországi egyetemek, fôiskolák támogatásával mûködô, ún. kihelyezett tanszékeket (Nyárádszeredai Kertészeti Fôiskola, Gábor Dénes Fôiskola stb.);

- azokat a tudományos mûhelyeket, melyek a magyar nyelvû egyetemi oktatás mellett és annak a szolgálatában állanak (Collegium Transsylvanicum, Pro Philosophiae, Entz Géza Alapítvány, Erdélyi Múzeum-Egyesület egyetemi csoportjai stb.).

Ezen oktatási keretben egyre nagyobb számú magyar fiatal számára nyílt meg a lehetôség arra, hogy anyanyelvén folytathassa egyetemi tanulmányait. A hivatalos statisztikai adatok szerint az 1998/99-es tanévben állami egyetemen 11 655, magánegyetemen 4467 magyar hallgató tanult (azt azonban a statisztika nem jelzi, hogy közülük hányan folytatták magyarul tanulmányaikat), ez a szám a romániai egyetemi diáktársadalom 3,95 %-a.

2. Mit értünk önálló magyar egyetemen ?

A mi felfogásunk szerint olyan teljes universitast, amelynek nem csak az oktatási nyelve magyar, hanem olyan oktatáspolitikai célkitûzések szolgálatában áll, amelyek a romániai magyar társadalom érdekeit, jövôjét szolgálják. Egy ilyen universitas, hasonlóan a többi romániai egyetemhez, rendelkezik azzal az autonómiával, amely lehetôvé teszi sajátos célkitûzéseinek megvalósítását, saját szellemiségének kialakítását. Az egyetem tanári karának kiválasztása, az egyetemi oktatás színvonalának biztosítása, az értékrend megállapítása a magyar tanár-diákközösség jogosítványa. Az önálló magyar egyetem önálló egyetemi intézményként kapcsolódhat be az országos és nemzetközi oktatási programokba, vehet részt pályázatokon, folytathat olyan ösztöndíjpolitikát, mely az egyetem és a közösség igényeinek leginkább megfelel.

A fenti két kérdésre adott válasz alapján világos: nem szabad azonosítani a magyar tannyelvû egyetemi oktatást a magyar egyetemmel. Igen sokan hajlamosak a kettô összemosására.

3. Mit értünk egyetemen és egyetemi hálózaton?

Sok vitát gerjesztett és gerjeszt ma is ez a kérdés. A klasszikus értelemben vett egyetem helyhez kötött, a genius loci hozzátartozott mindenkor az egyetem fogalmához.

Általánosan elfogadott tétel, hogy az erdélyi magyar egyetem gondolata a kolozsvári Ferenc József, majd a Bolyai Tudományegyetem létéhez kapcsolódik. Kolozsvár, mint az erdélyi magyarság szellemi fôvárosa, adott helyet az egyetemnek. Kolozsvárnak ez a funkciója még ma is megvan, még akkor is, ha a város magyarságának számaránya jelentôsen lecsökkent (a lakosság 22%-a magyar, de azt se feledjük el, hogy ez 74 000 lelket jelent s így Marosvásárhely után, ahol 84 000 a magyarok lélekszáma, nagyságrendben még mindig a második legnagyobb magyarlakta város). Itt mûködnek jelenleg is a magyar mûvelôdési és tudományos élet legfontosabb intézményei, több országos jellegû magyar sajtótermék szerkesztôsége, rangos kulturális, közmûvelôdési egyesületek, a magyar nyelvû oktatást kiszolgáló intézmények. A városban több egyetem (állami és magán) mûködik, ami pezsgô szellemiségû diákéletnek a háttere, de biztosítja a különbözô képzési formák közötti átjárhatóságot. Teológiai intézeteink, történeti egyházaink vezetô testületei közül háromnak itt van a székhelye. Ugyanakkor a városban ôrzik, még ha jogtalanul, állami tulajdonba véve is, a legrangosabb erdélyi magyar közgyûjteményeket (a tanulás, a kutatás, tájékozódás kimeríthetetlen kincsesbányái ezek). Igen fontos: a romániai magyar egyetemi oktatói elit túlnyomó része is Kolozsváron tevékenykedik. (Az 1997/98-as tanévben Kolozsváron 231 egyetemi oktató mûködött, számuk ma már megközelíti a 300-at.)

Következésképpen, a jelenben a romániai magyar tannyelvû egyetemi oktatás lényegében egy nagy központtal rendelkezik (a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti oktatás - még ha intézményesen nem is - kolozsvári intézmény, de történetileg föltétlenül ide kapcsolódik, mint ahogy lelkileg sem távolodott el Kolozsvártól).

Számtalan érv szól tehát amellett, hogy Kolozsvár központi szerepét a romániai magyar nyelvû egyetemi oktatásban továbbra is megôrizzük.

Másfelôl, számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy egyre több magyar fiatal kezdi el és folytatja tanulmányait más egyetemi városokban. Magának a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemnek is mûködnek más városokban ún. kollégiumai (fôiskolái). De léteznek, mint már azt említettem, különbözô kihelyezett fakultások, magánegyetemi kezdeményezések. Tényként kell elfogadnunk, hogy a romániai magyar egyetemi oktatás már most több sejtû, anélkül azonban, hogy a részek valamilyen rendszerbe foglalva, hálózatot képeznének. Ennek tulajdonítható a magyar tannyelvû egyetemi oktatást sok tekintetben jellemzô ötletszerûség, tervszerûtlenség.

Az egyetemi hálózat megteremtése mellett szól az a tény is, hogy már eddig több olyan tervezet született, amelyek elôkészítettségi foka ugyan nagyon különbözô (az ideiglenes mûködési engedély megszerzésére alkalmas feltételekkel rendelkezô tervektôl kezdve a csupán az ötlet szintjén mozgó elképzelésekig), de jelzik a létezô helyi igényeket és lehetôségeket.

Figyelembe veendô, hogy az egyetem fenntartása nem csak mûvelôdéspolitikai kérdés, nem csak munkaerôpiaci szempontokra tekint, hanem egy adott település, de egy népi közösség (esetünkben a romániai magyar népi közösség) életében fontos fejlôdést gerjesztô tényezô is. Ezért a romániai magyar egyetemi oktatás kiépítése során fenn kell tartani a kolozsvári központot, ami azonban a mi felfogásunkban azt jelenti, hogy a centrum - Kolozsvár - mint szellemi központ körül és azzal szoros kapcsolatban épüljön az egyetemi oktatás. Székelyföld és a Partium tömbmagyarsága mellett nem szabad megfeledkezni Közép-Erdély területeirôl, melyek szórványosodnak ugyan, de ugyanakkor ebben a térségben van az erdélyi magyar társadalom két olyan szellemi bázisa, mint Kolozsvár és Marosvásárhely. Célunk nem lehet ezek elsorvasztása, ellenkezôleg ezen centrumokat megerôsítve kell a két tömbmagyar térséget felzárkóztatni. Világos kell legyen mindannyiunk számára, hogy a Székelyföld és a Partium magyar egyetemi oktatása csak Kolozsvár és Marosvásárhely támogatásával és bevonásával valósulhat meg.

Így forrnak, forrhatnak egybe a regionális érdekek, a Kolozsvár-Marosvásárhely régió, valamint a különbözô székelyföldi tájegységek és a Partium elvárásai egyetlen nagy közösségi tervezet keretében.

A hálózat fogalom arra is utal, hogy felfogásunkban elképzelhetô az állami és magánegyetemi szféra együttes mûködtetése, mint ahogyan elképzelhetônek, kivitelezhetônek tartjuk az egy központtal, de több településben karokkal rendelkezô egyetem gondolatát is. Világszerte ismertek a hasonló megoldások, mi több, az utóbbi esztendôkben éppen a nagy universitasok létrehozására való törekvés nyomán Magyarországon is megjelentek az egy központ körül, de több településen tevékenykedô felsôoktatási intézmények.

Ezen adottságok, lehetôségek mellett mi a Sapientia Alapítvány feladata és tennivalója?

A Sapientia Alapítvány fô célkitûzése az egyházi hátterû erdélyi magyar alapítványi magánegyetem létrehozása. Ez az alapítók és az alapítványt támogató magyar kormány szándéka.

Anélkül, hogy tagadnánk az állami multikulturális egyetemeken belüli magyar tannyelvû oktatás jelentôségét és szerepét a romániai magyar értelmiségi (elsôsorban a tanár-) képzés területén, Alapítványunknak alapszabályába foglalt elsôrendû feladata az önálló alapítványi egyetem megtervezése és alapjainak lefektetése, majd pedig a teljes universitas kiépítés feltételeinek a megteremtése. Értelemszerûen tehát az alapítvány az egyetemszervezés munkájában az elsô szakaszban vesz részt, majd azt követôen a szervezési feladatot átengedi a létrehozandó egyetemi struktúrának, s azon túl a fejlesztés feltételeinek a megteremtése kell legyen a központi feladata.

A létesítendô Erdélyi Magyar Alapítványi Egyetemnek végsô formájában teljes egyetemnek kell lennie. Távoli célként ezt kell elfogadnunk.

4. Milyen legyen a létesítendô egyetem?

A fentebb elmondottak alapján és az elmúlt esztendôk folyamán az egyetem körül zajló viták eredményeként az alábbi következtetés körvonalazódott (ezt egyébként Kötô József államtitkár fogalmazta meg 1999. november 8-án keltezett elôterjesztésében és a következôkben az abban megfogalmazott javaslatra támaszkodom):

Tekintetbe véve a magyar tannyelvû egyetemi oktatás iránt megnyilvánuló és növekvôben lévô igényeket, a korszerû egyetemszervezési feladatokat, az oktatásszerkezet és településszerkezet kötelezô összhangjának törvényét a regionális fejlesztés terén, az erdélyi magyar magánegyetemi hálózatnak regionálisan többpillérûnek kell lennie.

A Sapientia Alapítvány soron következô feladata az Erdélyi Magyar Magánegyetem megteremtése kell legyen. Ennek a szerkezete a következôképpen képzelhetô el:

Egyetemi Tanács - Kolozsváron

Rektori Hivatal - Kolozsváron

A. Bölcsészeti Kar

B. Mûszaki és Természettudományi Kar

C. Jog-, Közgazdaság-, Politikatudományi Kar

D. Mûvészeti Kar

Karok: Kolozsváron - Nagyváradon - Marosvásárhelyen - Székelyföldön

Áttekintve az európai egyetemek megalapításának történetét, azt tapasztaljuk, hogy az alapítás szándékának megfogalmazása nyomán szinte törvényszerûen két szakasznak kellet következnie: az elsô szakaszban megtörtént az egyetem jogi kereteinek a biztosítása (az uralkodók, városi közösségek alapítószándékát megfogalmazó okirat és a pápai elvi beleegyezés). Ezután került sor az egyetemalapítás lehetôségeinek a vizsgálatára (a település alkalmas-e, a tanárok javadalmazása biztosítható-e stb.), melynek nyomán elkészülhetett az alapítólevél. Második lépésben az alapítólevél s a benne foglalt kiváltságok, jogosultságok birtokában kezdôdhetett a szervezés munkája. Így történt valamennyi egyetem esetében. Legfeljebb az anyagiak, a fogadó település nyújtotta lehetôségek arányában rövidült, avagy hosszabbodott a folyamat.

Tudatában vagyunk annak, hogy az egyetemalapítás olyan vállalkozás, amelyhez idôre, anyagi lehetôségekre és mindenekfölött igen sok jól felkészült, versenyképes szakemberre van szükség. Ebbôl a ténybôl kiindulva kell megfogalmaznunk közép távon feladatainkat és lépcsôzetesen, párhuzamosan több pászmán kell elkezdeni tevékenységünket.

1. A hatályos román törvények alapján elô kell készíteni az Egyetem megalapítását (a törvények ebben a vonatkozásban nem jelölik meg egyértelmûen a teendôket).

2. A hosszú távú tervnek megfelelôen és abba beleilleszthetôen kell elkészíteni a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján a karok létrehozásának az ütemtervét (a 2000/2001-ben indítható, valamint a következô években indítandó tanszékekre vonatkozóan).

A fenti összefüggésben a következô rövid távú feladatok várnak Kuratóriumunkra:

1. A bejegyzés megtörténtével lehetôség nyílik munkánk szervezettebbé tételére, intézményesítésére. Létre kell hozni mielôbb a Kuratórium Irodáját, amely képes lesz egybefogni az elôkészítés igencsak bonyolultnak tetszô feladatát.

2. Elô kell készíteni a célpályázat kiírását, amelynek összhangban kell lennie az Alapítvány fô célkitûzéseivel. (A pályázat kiírásának azonban úgy kell megtörténnie, hogy ne zárja ki a Kuratórium önálló kezdeményezési jogát.)

3. Fontos a Partiumi Keresztény Egyetem szándékainak tisztázása, az Alapítványhoz, illetve az Erdélyi Magyar Magánegyetemhez való viszonyának rendezése.

4. El kell végezni a beérkezett pályázatok elbírálását, illetve rangsorolásukat a megvalósíthatóság és elôkészítettség alapján. Alapelvként kell elfogadnunk, hogy minden pályázat jogos igényt fejez ki és az Alapítvány Kuratóriumának feladata az, hogy a pályázókat segítse abban, hogy a pályázat hiányosságait a kivitelezhetôség érdekében pótolni tudják.

5. Elsôsorban azokat a pályázatokat kell támogatni, amelyeknek elôkészítettségi foka megközelíti az elvárásokat, és így esély van arra, hogy már az elkövetkezô tanévben kivitelezhetôek. A megvalósítás érdekében kell kinevezni a kari dékánt (dékánokat?), aki/akik a szervezômunkát elkezdik.

6. Számba kell venni az egyetem mûködéséhez szükséges infrastrukturális lehetôségeket (elsôsorban az épületek vonatkozásában), illetve azokat a pályázatokat, javaslatokat, melyek erre vonatkoznak, és mielôbb elkezdeni az infrastrukturális háttér megteremtését (könyvtár-információs központ; tanári lakás program; kollégiumi program; teljes egyetemépítési elképzelések).

7. Meggondolandó, hogy a Kuratórium által javasolt, elfogadott programok személyi feltételeinek biztosítása végett nem kellene-e önálló ösztöndíjrendszert is kidolgoznunk, ösztöndíjpályázatot kiírnunk a magánegyetem jövendôbeli tanszemélyzete számára. Számba véve a lehetôségeket ugyanis úgy tûnik, hogy egyetemünk nemcsak új, hanem fiatal egyetem is kell legyen.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék