magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VI. ÉVFOLYAM - 2000. 4. (22.) SZÁM - ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Ráduly Róbert

Szövetség az önkormányzatokban

 

1. Változó szelek

A 2000 tavaszi helyhatósági választások a nyolc, illetve a négy évvel korábbi választásokhoz viszonyítva több új elemet hordoztak magukban. A jelentôsen megváltozott helyzet következtében az RMDSZ helyhatósági választásokkal kapcsolatos magatartása is jelentôsen átalakult. De vajon eléggé?

1.1. A regionális szemléletkülönbség

Az 1989. decemberi események egységesen és egyformán értek bennünket. Magyarul beszéltünk, egyformák voltunk, és ezért összetartoztunk. Azokban a szép napokban egymás nyakába borult a besúgó és a besúgott, a hóhér és az áldozat, a téeszesítô aktivista és a meghurcolt kulák, a kommunizmus dicshimnuszát évtizedekig zengô újságíró és a politikai nézeteiért hosszú börtönéveket letöltô egykori fogoly, a legyilkolt diktátort alkalmanként köszöntô költô és a szolgaköltészetet erôsen megvetô olvasó, a fél zsák krumpli eltulajdonítása okán kemény ítéletért kardoskodó ügyész és a családi örökségét képezô szántóföldjétôl kényszerrel megfosztott paraszt - és létrehozták az RMDSZ-t. Ma sem tudni pontosan, hogy kik, mikor, és fôleg milyen céllal. Tény azonban, hogy a bábáskodásnál számos olyan ember is jelen volt, akiket nem fertôzött meg a kommunizmus, akik emberi méltóságukat megôrizték a könnyűnek nem mondható évtizedek alatt. Volt, aki már ekkor Erdélyrôl beszélt, de hetekig, hónapokig, évekig süket fülekre talált. Tíz évig, 1999 májusáig kellett várni arra, hogy a Csíkszeredában megtartott VI. Kongresszusán az RMDSZ programjába iktassa az erdélyiség kérdését. Tíz évbe telt, ameddig a Szövetség nyilvánosan is vállalta, hogy mi nem romániaiak, hanem erdélyiek vagyunk, hogy mi nem szabad akaratunkból, hanem Erdéllyel együtt váltunk Románia részévé. Sajnos, az RMDSZ nem csak az erdélyiséget tudta ilyen körülményesen megemészteni, hanem a regionalizmust is. A Szövetségnek a mai napig nincs regionális stratégiája, hiányos és esetleges a regionális bontású programja, és nem léteznek erôs regionális szervezôdései sem. Bár az utóbbi idôszakban az európaiság megköveteli, hogy beszéljenek róla, az RMDSZ-ben továbbra is mostohagyerek a regionalizmus.

1.2. Az üzenet

1990-ben azért voltunk együtt, mert egyazon anyanyelvet vallottuk magunkénak, attól függetlenül, hogy ki honnan jött és hová tartott. Ebbôl született az egységben az erô. Ekkor minden magyar az RMDSZ-re szavazott, beleértve azokat is, akik 1989 decemberében váltak ismét magyarokká. Sajnos, az önkormányzatiság megszületésére, az elsô helyhatósági választásokra 1992-ig kellett várni. Ekkor az RMDSZ még ugyanazt az egységet jelenítette meg, és ezáltal képviselte az erôt is. Nem volt jellemzô a településgazdálkodásra vonatkozó program, sem a négyéves kiforott elképzelés. Az RMDSZ-vezetôk, a választók és a választottak egyaránt azt gondolták, hogy a magyar embernek kötelessége az RMDSZ jelöltjeire szavazni. Ez az esetek elsöprô többségében így is működött. Ennek ellenére kivételek is vannak. Példaként említhetô a székely anyaváros, Székelyudvarhely esete, ahol az 1989. decemberi eseményeket követôen még sohasem volt RMDSZ-színekben megválasztott polgármester! Az 1996-os helyhatósági választások leckéjébôl tanulva 2000-re az RMDSZ arra kötelezte jelöltjeit, hogy szándékuk bejelentése pillanatában már írott formájú településfejlesztési elképzeléssel rendelkezzenek. Csíkban, egy közigazgatási egység kivételével, az RMDSZ jelöltjei konkrét, esetenként határidôhöz kötött településfejlesztési elképzelést ismertettek a választókkal. Ezen elképzelések összekovácsolásából született a "Szövetség Csíkért" megnevezésű választási program, amely a régió fejlesztési elképzeléseit tartalmazta települési bontásban. Érdekes módon a választási program alig tartalmazott az etnikai közösséghez szóló üzeneteket. A vállaltak elsöprô többségben olyan konkrétumokról szóltak, mint például x híd felújítása, az ivóvízhálózat bôvítése y falurészen, a földgázelosztó-hálózat megépítése, stb. Ennek mintájára, a választásokat követôen, a megyei önkormányzat vezetôségéért zajló versenyben született meg a "Szövetség Hargita megyéért" program, amely hasonló szellemben az egész megye minden egyes települését érintô megyei szintű kitekintésű fejlesztési elképzeléseket tartalmazza. Ez az elsô egyértelműen számon kérhetô RMDSZ-vállalás a tíz év helyhatósági tevékenység során. Már csak a ráadás, hogy Hargita megye önkormányzatának elnöke mindig magánál hordja ezt a választási programot, és korlátlan öröm tölti el, akárhányszor bejegyezheti valamely vállalás megvalósítását. Ezt ugyanis teljes mértékben a magáénak érzi, akárcsak azok a polgármesterek, alpolgármesterek, megyei vagy helyi önkormányzati képviselôk, akik részt vettek a kidolgozásában.

 

2. Helyhatósági választások Csíkban1

2.1. A környezet alakulása

A választási környezet alakulásának elemzésénél három tényezôre térünk ki: a választási törvény módosulására, a versenyre és a hangulatra. Úgy gondoljuk, hogy ezek meghatározóan befolyásolták a választási eredmények alakulását.

2.1.1. A választási törvény

A választási törvény 1998 júliusában közzétett módosulása a tömbmagyarságban az RMDSZ számára egyértelműen kedvezô. A mandátumküszöb bevezetésével ugyanis visszaszorulnak úgy a kisebb támogatottságú politikai szervezetek, mint a független jelöltek. A néhány héttel a választások elôtt elfogadott újabb módosítás visszalépést hozott számunkra, ugyanis a listák esetében a küszöb nem haladhatta meg az 5%-ot. Utólag elmondhatjuk, hogy ezen utóbbi módosítás következtében veszítettünk is néhány mandátumot, de ugyanakkor ennél sokkal többet nyertünk az új mandátumelosztási rendszernek köszönhetôen. Ha csak azt említem meg, hogy a megyei mandátumok elosztásának második körében öt mandátumban részesültünk, vagy a Csíkszeredában kapott nyolc mandátumról szólókat, akkor mindjárt világossá válik a pozitív hozadék. El kell ismernünk, hogy számunkra az új mandátumelosztási rendszer igencsak kedvezô.

A mandátumküszöb bevezetésével kapcsolatosan nem volt kiforrott vita az erdélyi közösségen belül, hiszen kétségtelen, hogy ez a szórványmagyarságot sújtotta leginkább. A kis lélekszámú vagy éppen kishányadú helyi magyar közösség számos helyen elesett az önkormányzati képviselettôl. A hatás kiváltképpen Arad és Brassó megyében volt jelentôs. Ezek tények. Minthogy az is kétségkívül tény, hogy az erdélyi magyarság tagjai változatos helyi és regionális viszonylatú helyzetüknek köszönhetôen merôen különbözô érdekek képviseleltét várják el az RMDSZ-tôl, és ezen érdekek esetenként ellentétesek is lehetnek. Jó példa erre a mandátumküszöb bevezetésének kérdése. Ennek várható eredménye a szórványközösségek képviseletének megszüntetése, és e jelentôs lélekszámú kisebbségi közösségek képviseletének erôsítése volt. A valóság ezúttal a várakozásoknak megfelelôen alakult. Azonban az RMDSZ nem akkor áldozta fel a helyi szintű szórványközösségeit az erdélyi magyarság regionális érdekellentéteinek oltárán, amikor beleegyezett a mandátumküszöbbe, hanem akkor, amikor különösebb belsô vita lefolytatása nélkül a közigazgatási nyelvhasználat terén elfogadta az általános 20%-os küszöböt. Mindezt anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a személyi elvű autonómia intézményrendszerét és/vagy a közösségek kulturális autonómiáját megpróbálta volna megfelelô módon kimunkálni. Az autonómia statútumok halogatásával mára a mulasztás hibává vált. A helyi szórványközösségek hivatalos nyelvhasználati jogai bármiféle SZKT vagy más kimerítô vita lefolytatása nélkül egyszerűen kiestek az RMDSZ látókörébôl. Ezáltal ma már, lakhelyének függvényében, két típusú magyarajkú ember létezik Erdélyben: az, aki számára az RMDSZ hivatalos nyelvhasználati jogokért küzd, és az, akinek nem. Közel tíz év után, ha nem is föltétlenül tudatosan, de az RMDSZ-cselekvés egyik sarkalatos kérdésében választóvonal került az erdélyi magyar közösség tagjai közé. Érdekes módon a hullámok elmaradtak. Az ok pedig a szórványmagyarságot képviselô politikai elit szűk látóköre. Számukra a nyelvhasználat csatája egy eleve elveszített csata. Az aradi magyar nem hisz abban, hogy Arad városában a polgármesteri hivatal alkalmazottai kötelezô módon ismerni és beszélni fogják az anyanyelvét, úgy ahogy ezt a nagybányai, dési, dévai vagy gyulafehérvári magyar anyanyelvű polgártársunk sem hiszi. Ezért nem is támaszt ilyen jellegű törvényhozási elvárást a honatyájával szemben. Miközben a székelyföldi atyánkfia elképzelni sem tudja, hogy Csíkszentdomokoson vagy Szentkatolnán a polgármesteri hivatal minden egyes alkalmazottja más anyanyelvű legyen, mint magyar. Ezért, látszólag érthetô módon, a 20% alatti magyar közösséget nem zavarja, hogy az RMDSZ nem harcol a nyelvhasználati jogaiért. Ha nem nyerünk, nem baj, ha veszítünk, nagy baj alapon. Az idôsebbek kivételével a román adminisztrációba születtek, ebbe szoktak bele. Mindig is természetes volt, hogy a néptanácsnál a hivatalos nyelvet kellett használni, és csak hírmondónak akadt egy-egy magyarul is megszólaló hivatalnok. A mandátumküszöb a veszítünk nagy baj elve alapján jelentett gondot. Helyenként ugyanis megszűnt az RMDSZ helyhatósági képviselete. Az kevésbé számít, hogy nem a küszöb az egyetlen vagy a döntô oka annak, hogy számos esetben a magyarajkú polgárok már nem hűségesek az RMDSZ-hez, hanem különbözô megfontolásokból, személyes érdekbôl másokra szavaznak. Mert mások esetleg felismerték, hogy a személyes érdekek fontosabbak, mint a közösségi szólamok, és enyhült a nyelvi alapon való összetartozás kényszere (például a törvénytelenül kocsiszínt épített magyarajkú személy arra a jelöltre adja szavazatát, aki azt ígéri, hogy nem bontja le azt, még akkor is, ha történetesen az illetô román; számára a közel 1000 USD-és befektetésének védelme sokkal fontosabb, mint a közösségi hovatartozása). Nem egy esetben azért szűnt meg a képviselet, mert a helyi RMDSZ nem tudott átváltani a közösségi együvé tartozás üzenetérôl a konkrét rétegérdekek orvoslását célzó üzenetre. A helyi RMDSZ elévült, nem érte idejében a frissülés szele.

2.1.2. A verseny

Az említett regionalizmus szellemében sajátos képet nyújthat a helyhatósági választásokkal kapcsolatos történések vizsgálata Székelyföld egyik jellegzetes vidékén, Csíkban. Itt, az öt földrajzilag jól körülhatárolt kistérségben: Felcsíkon, Középcsíkon, Alcsíkon, a Gyímesekben és a Kászonokban fekvô közigazgatási egységben akár az országos, akár az erdélyi képtôl eltérô valóságot fedezhetünk fel.

A helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben listán vagy függetlenként induló jelöltek számát kistérségi bontásban az 1. számú táblázatba foglaltuk.

1. számú táblázat. A helyhatósági választáson az RMDSZ jelöltjeivel versenyzô listák, illetve a függetlenek száma 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

listák

független

listák

független

listák

független

Felcsík összesen, ebbôl

3

-

4

3

12

26

Balánbánya2

2

-

4

3

11

17

Középcsík összesen, ebbôl

7

-

10

15

18

9

Csíkszereda

4

-

7

15

12

7

Alcsík összesen, ebbôl

5

-

4

6

10

33

Tusnádfürdô3

1

-

1

3

3

6

Gyimesek összesen

-

-

1

-

2

2

Kászonok összesen

2

1

2

-

1

3

Összesen

17

1

21

24

43

73

Az RMDSZ, ráérezve a várható versenyre, 2000 áprilisában elsô ízben szervezte meg a helyhatósági választásokat megelôzô elôválasztásait, a külsô verseny belsô versennyé alakítása céljából. A helyhatósági választások azt bizonyították, hogy a siker váltakozó volt. Korántsem meglepô módon, az elôzetes belsô verseny ellenére, a hivatalos helyhatósági választásokon eddig még soha nem tapasztalt ellenféláradattal volt dolgunk. Állításunk alátámasztására röviden tekintsünk vissza az 1992-ben és 1996-ban lezajlott helyhatósági választásokra.

1992-ben viszonylag egyszerű volt a választási képlet. A 18 közigazgatási egységbôl mindössze háromban volt három vagy ennél több lista: Csíkszeredában az RMDSZ mellett a DK4, az NMF5 + RNEP6 választási szövetség, az RÖK7 és a Csík Platform, Balánbányán az NMF és függetlenek listája, a Kászonokban pedig az RMKGP8, az NMF listái és egy független jelölt indult. A közigazgatási egységek felében az RMDSZ jelöltjei egy politikai párt listáin szereplô jelöltekkel versenyeztek. Ez utóbbi Tusnádfürdôn, Csíkszentmihályon, Csíkmadéfalván és Csíkszépvízen az NMF, Csíkszentmártonban, Csíkszentgyörgyön, Csíkszentsimonban, Csíkdánfalván és Csíkszentkirályon pedig a RMKGP volt. A közigazgatási egységek egyharmadában, azaz Gyimesközéplokon, Gyimesfelsôlokon, Csíkpálfalván, Tusnádon, Csíkkarcfalván és Csíkszentdomokoson csak RMDSZ-lista került beiktatásra. 1992 azt az idôszakot képezte, amikor még természetesnek számított az a tény, hogy a magyar közösséghez tartozó egyének külsô helyi alternatívát hoznak létre az RMDSZ-szel szemben. Ennek szellemében indított listát a Csík Platform és a Romániai Magyar Kisgazdapárt is. Ezek a próbálkozások azt is jelezték, hogy a székelyföldi társadalom közéleti demokratizálódása beindult, hogy az RMDSZ, amely szervezési szempontból az egypártrendszert testesítette meg, már nem tudta teljes mértékben integrálni az egyéni és rétegérdekek összességét.

1996-ra a városokban színesebbé vált és jelentôsen élénkült a helyi szintű politikai kép. Ennek jegyében Csíkszeredában 8 lista (Romák Szövetsége - Hargita, SZMP9, SZDU/PD+PSDR10, TDRP11, RDK12, RNEP, LP-9313) és 15 független jelölt közül lehetett választani; Tusnádfürdôn az RMDSZ mellett a TDRP lista és 3 független jelölt szállt versenybe; Balánbányán pedig az RMDSZ ellenfele 4 lista (RDK, TDRP, SZDU, SZMP) és 3 függetlenként induló jelölt volt. Ezzel szemben, hat községben újra csak RMDSZ-lista került beiktatásra (Gyimesközéplok, Csíkpálfalva, Csíkszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva és Csíkszentdomokos). Kivételt képezett Csíkszépvíz14 (PL-'93) és Csíkszentmihály15 (TDRP), Csíkmadéfalva16 (SZDU), valamint a Kászonok17 (TDRP és SZDU), ahol viszonylag jelentôs önmagát románnak valló polgár él. A helybéli katonai alakulat miatt ide sorolható Gyimesfelsôlok is, ahol ugyancsak a TDRP indított listát. Elsô alkalommal indult faluhelyen magyar ember egy román párt listáján: Csíkszentsimonban a VPFSZ18 egyik tagja az RDK listáján. Újdonságnak számít az is, hogy ezúttal két helyen a roma közösségek is listát állítottak: Csíkszentkirályon sikerrel, Csíkszentmártonban sikertelenül. Ugyancsak 1996-ban mutatkoztak meg a községen belüli falvak összeférhetetlenségének elsô jegyei: Tusnád19 községben az RMDSZ-listával szemben három tusnádi független indult sikerrel. A falu lakói csak elvétve szavaztak az RMDSZ listájára!

Az elôválasztások dacára 2000-ben - közigazgatási egységenként - az RMDSZ-listával szemben a következô listák és az alábbi számú független jelölt indult: Csíkszereda 12 lista és 7 független, Balánbánya 11 lista és 17 független, Tusnádfürdô 3 lista (TDRP, SZR20, RP21) és 6 független, Csíkdánfalva 3 független, Csíkkarcfalva 1 lista (RDK), Csíkszentdomokos 6 független, Csíkszentgyörgy 1 lista (RDK), Csíkszentkirály 6 független, Csíkmadéfalva 2 lista (DP és SZR) és 1 független, Csíkszentmárton 1 lista (RKK22) és 7 független, Csíkszentmihály 2 lista (TDRP és SZR) és 1 független, Csíkszentsimon 3 lista (RP, RDK, NLP23) és 9 független, Csíkszépvíz 2 lista (NLP és SZR), Tusnád 2 lista (RDK és RP) és 5 független, Gyimesfelsôlok 1 lista (SZR) és 1 független, Gyimesközéplok 1 lista (NLP) és 1 független, Kászonok 1 lista (DP) és 3 független. Egy közigazgatási egységben, Csíkpálfalván csak RMDSZ-listát indítottak. Amint az a 1. számú táblázat utolsó sorából is kitűnik, 1996-hoz viszonyítva a listák száma megkétszerezôdött, a függetleneké pedig megháromszorozódott.

Kétségtelen elônyei dacára a helyhatósági elôválasztásoknak negatív hozadéka is volt, hiszen egyrészt nem enyhítette megnyugtatóan a közösségen belüli törésvonalakat, másrészt negatív hordalékai is voltak. A hordalékok fejezetnél két jelenséget említenék: a tudatosítás szindrómáját, illetve a mentôöv szindrómáját. A tudatosítás szindromájaként azt az esetet nevezem, amikor valaki az elôválasztások eredménye alapján ébred rá, hogy esélye van olyan tisztség megszerzésére, amelyrôl korábban nem is álmodott. Más szóval, az elôválasztás tudatosítja a jelölttel, hogy eséllyel indulhat egy sokkal jelentôsebb megmérettetésben is. A gyakorlatban ez annak a személynek az esete, aki az elôválasztáson a képviselôlista egyik befutó helyének megszerzéséért indul, és aki ezt a versenyt megnyervén utólag úgy dönt, hogy a polgármesteri székért tartott elôválasztás gyôztesével függetlenként mérkôzik meg a polgármesteri tisztség megszerzéséért.

Eredményében hasonló, de okozatát tekintve éppen ellentétes indíttatású a mentôöv szindrómája. Ez azokra a személyekre jellemzô, akik bár az elôválasztásokon alulmaradtak, minden áron be szeretnének kerülni az önkormányzati testületbe, ehhez pedig semmi sem drága: más pártok listáján vagy függetlenként próbálkoznak, a választópolgárok motiválására pedig sokkal jelentôsebb forrásokat hajlandóak megmozgatni, mint az elôválasztásokat megelôzôen bármikor. Mindkét szindrómát próbálta megelôzni az RMDSZ, hiszen az elôválasztáson induló jelölteknek olyan erkölcsi értékű kötelességvállalást kellett magukra érvényesként elfogadniuk, amelyben ígéretet tettek arra, hogy nem indulnak sem függetlenként, sem más párt listáin. Sajnos azonban, hogy a személyes érdek áttörte az elvárásoktól helyenként elmaradó erkölcsi értékrend falát, lehetôséget adva az ismertetett szindrómák megjelenésére.

2.1.3. A hangulat

Az elôzô helyhatósági választásokhoz képest az általános közhangulat jelentôs mértékben megromlott. A polgárok egyre nagyobb részének a megélhetés határa alá süllyed az életszínvonala. Tekintettel arra, hogy az említett jelenség akuttá válásának idôszakában az RMDSZ kormányszerepet vállalt, Szövetségünk általános megítélése is romlott. Ugyanakkor a néhány éve divattá vált Csíkszereda versus terület vita a helyi megítélésünket is jelentôs mértékben rontotta. Az eredményt ez a hangulat elsôsorban az eddig példanélkülien nagy távolmaradás révén befolyásolta. A távolmaradás pedig az RMDSZ megyei listáját súlytotta hangsúlyosan.

2.2. Az eredmények

Elsô alkalommal 1992-ben rendeztek helyhatósági választásokat. Ekkor az RMDSZ-nek Csíkban, Gyimesekben és Kászonokban 18 polgármesteri tisztségbôl 15-öt (83,33%), 248 helyi önkormányzati képviselôbôl 218-at (87,9%) sikerült megszereznie. Az akkor még közvetett (elektoros) módszerrel megválasztott megyei önkormányzati testület 39 tagjából 33 RMDSZ-színekben jutott be (84,62%), ami megegyezett a magyar közösség megyén belüli részarányával.

Négy évre rá, 1996-ban a következô eredményeket sikerült elérni: 18 polgármesterbôl az RMDSZ 11-et (61,11%), 254 helyi önkormányzati képviselôbôl 211-et (83,07%) és 37 megyei önkormányzati képviselôbôl 27-et (72,97%) szerzett meg. A helyi közigazgatásról szóló törvény 1997 késô tavaszi módosulását követôen a helyi szintű közméltóságaink száma tovább növekedett, hiszen az önkormányzati képviselôi mandátumuktól megvált alpolgármestereink helyére ugyancsak RMDSZ-es önkormányzati képviselôk léptek.

A 2000-es helyhatósági választásokon elért eredmények a következôk: 18 lehetséges polgármesterbôl 12 (66,67%), 250 lehetséges helyi önkormányzati képviselôbôl 203 (81,2%) és 37 megyei önkormányzati képviselôbôl, akárcsak négy évvel korábban, szintén 27 szerzett RMDSZ-színekben mandátumot.

 

3. Szövetség és önkományzatiság24, avagy a tanácstól az önkormányzatig

Bár az 1989. decemberi hatalomváltást követôen több mint tíz év telt el, a romániai magyar nemzeti közösség tagjainak jelentôs része még nem gyôzôdött meg arról, hogy a településgazdálkodás szintjén gyökeres változások mentek végbe. Állításom alátámasztása érdekében idôzzünk egy picit a szavak-fogalmak világában: a néptanács összetett szóból a nép szó elhagyásával, tanáccsá vedlett helyi döntéshozó testületeket, közvetlen választásuk dacára ma is sok helyen néptanácsként emlegetik, a polgármestert pedig, bár a helyi közösség saját soraiból választja, nagyon sokan néptanácselnöknek, vagy egyszerűen elnöknek nevezik. El kell ismernünk, hogy az RMDSZ vezérpolitikusainak és a romániai magyar sajtónak nem kis érdeme van abban, hogy az idegen szó tükörfordítása (tanács) teljes mértékben kiszorította édes anyanyelvünk idevágó kifejezését, az önkormányzatot. Ez a jelenség olyannyira erôteljes, hogy az önkormányzat szót hallva polgártársaink nem a saját helyi vezetésükre, hanem a magyarországi közigazgatásra gondolnak. Anélkül hogy a fogalommal kapcsolatosan különösebb tartalmi vitába bonyolodnék, ki szeretném hangsúlyozni, hogy a következô négy év legnagyobb kihívását, az RMDSZ és az önkormányzatok számára egyaránt, az önkormányzatiság meghonosítása, és ennek gyakorlása jelentette. Természetesen nem csupán a fogalom névcseréjérôl van szó, hanem ennél sokkal többrôl. Például arról, hogy a közösség problémáiért havonta egyszer érdeklôdést tanúsító tanácsosokból a helyi választottaknak a közösségükért nap mint nap cselekvô önkormányzati képviselôivé kell válniuk, valamint arról, hogy a jelenlevôk belátása alapján döntéseket hozó tanácsot a törvényes rendelkezések és a helyi feltételek kínálta lehetôségeket maximálisan kihasználó, megalapozott határozatokat elfogadó önkormányzati testületnek kell felváltania. Én is tisztában vagyok azzal, hogy ez a váltás nem történhet meg egyik napról a másikra, azonban ahhoz, hogy célunkat elérjük, mielôbb el kell indulnunk a változtatás útján.

Újra túl vagyunk a helyhatósági választásokon. Közösségünk négy évre megválasztotta polgármestereit, alpolgármestereit, helyi és megyei önkormányzati képviselôit.

Milyen újat hoztak ezek a választások? Gazdagabbak vagyunk egy jelöltállítási eljárással, amelyen még csiszolnunk kell ugyan, de alapjában véve jó megoldásnak bizonyult. Rendelkezünk egy világos feladatsorral, amelyet a "Szövetség Csíkért" programcsomagunk tartalmaz, és ezt jelölteink maradéktalanul és közösen vállalták, megválasztott tisztségviselôink pedig együtt fogják megvalósítani.

A "Szövetség Csíkért" programcsomagunk megvalósítása elkezdôdött. A következô négy évben mindnyájunknak - egyrészt Szövetségünk tisztségviselôiként, másrészt önkormányzati tisztségviselôkként - többet kell tennünk. Ennek szellemében az RMDSZ területi szervezetének többet kell nyújtania az önkormányzatokban szerepet vállalóknak, mint azt korábban tette.

Konkrétan mit szándékszik nyújtani Szövetségünk az Önök számára, az önkormányzatainkban szerepet vállalók számára? Három dolgot: szakmai és politikai hátteret, valamint sajtónyilvánosságot. Szakmai ajánlatunk egyrészt a polgármestereink, alpolgármestereink, helyi és megyei önkormányzati képviselôink rendszeres tájékoztatása az önkormányzati vonatkozású jogszabályok alakulásáról, illetve a pályázati lehetôségekrôl, másrészt tanácsadás és konkrét segítség olyan nagy horderejű kérdésekben, mint a földtörvény alkalmazásának befejezése, az oktatási intézmények önkormányzati tulajdonba történô visszavétele vagy az önkormányzati vagyonállag végleges tisztázása. A szakmaiságon túlmenôen Szövetségünk szilárd politikai hátteret biztosít. Erôt és támogatást a döntéseink közös meghozatala és együttes kivitelezése érdekében, hiszen: "Mi együtt vagyunk erôsek!" Azoknak, akik hittek választási jelmondatunkban, de azoknak is, akik megmosolyogták azt, egyaránt azt válaszolom, hogy mi azért vagyunk együtt, mivel képesek vagyunk közös döntéseket meghozni, és azért vagyunk erôsek, mivel ezeknek a döntéseinknek érvényt tudunk szerezni. Ugyanakkor, igyekszem hozzátenni, hogy addig leszünk együtt, ameddig képesek vagyunk közös döntéseket meghozni, és képesek vagyunk közös döntéseinket az együttműködés jegyében maradéktalanul érvényesíteni. A "Mi együtt vagyunk erôsek!" választási jelmondatunk éppen a Szövetség által az elkövetkezô négy évben nyújtott biztos politikai háttér lényegét fogalmazta meg. Igen. Mi számíthatunk egymásra, parlamenti képviselôinkre, szenátorainkra, polgármestereinkre, alpolgármestereinkre, helyi és megyei önkormányzati képviselôinkre, úgy ahogy közösségünk tagjai is számíthatnak ránk.

Mindezeken túl a következô négy év alapvetô feladata a "Szövetség Csíkért" programcsomagunkban vállalt feladatok maradéktalan megoldása. Azonban a "Szövetség Csíkért" programcsomagunk több egy vállaláslajstromnál, amelyen idôszakosan megjelöljük, úgymond kipipázzuk a megoldott feladatainkat. Ezen túlmenôen, programcsomagunkban az is benne van például, hogy a Szövetségünknek intézményesítenie kell az önkormányzataink közötti együttműködést. A továbbiakban is folytatnunk kell kistérségi társulásaink tudatos építését, és ezzel párhuzamosan, a polgármesterek szintjén, az utóbbi négy évben javarészt intézményesült és kielégítôen zajló önkormányzati együttműködés mellé új alapokra kell helyeznünk, és tartalommal kell feltöltenünk a Területi Önkormányzati Konferenciánkat. Szövetségünknek ezen - egyelôre csak papíron létezô - testületét ismét életre kell hívnunk, és idôszakosan konzultálnunk kell vele olyan alapvetô kérdésekben, mint például a megye költségvetés-tervezete.

A "Szövetség Csíkért" programcsomag arról is szól, hogy az önkormányzatainkban szerepet vállaló tisztségviselôinknek az eddigieknél nyitottabbaknak és közvetlenebbeknek kell lenniük. Ennek érdekében minden egyes polgármesterünk és alpolgármesterünk számára szorgalmazzuk az idôszakos (legalább éves), a lehetô legnagyobb nyilvánosság elôtt zajló tevékenységi beszámolót, a helyi és megyei önkormányzati képviselôinket pedig felkérjük, szervezzék meg rendszeres fogadóóráikat. Mindezt természetesen a Szövetségünk nevében és jegyében tegyék. A Szövetségünknek pedig kötelessége az ilyen jellegű tevékenység számára a lehetô legnagyobb sajtónyilvánosságot biztosítani.

A következô négy év Szövetségünknek az önrendelkezés szellemében történô megerôsödését is hozhatja. Csíkban lassan hagyománnyá válik a Szövetségen belüli általános, közvetlen és titkos választás módszere, legyen az elôválasztás vagy helyi szintű belsôválasztás. Éppen négy éve, 1996 nyarán próbálkoztunk sikerrel ezzel a módszerrel: a csíkszeredai RMDSZ-szervezetet hívtuk életre. Azóta is ez Szövetségünk egyetlen olyan helyi szervezete Erdély szerte, amely általános, közvetlen és titkos választás eredményeként jött létre. 1996 szeptemberében a parlamenti elôválasztások következtek, amikor a csíkiak, a gyimesiek és a kászoniak általános, közvetlen és titkos választások eredményeképpen állították parlamenti képviselô- és szenátorjelöltjüket. Alig néhány hete, 2000. április 16-án a helyhatósági jelöltállítás során ismét az elôválasztások módszerét alkalmaztuk, ezúttal azonban egynapos és állóurnás általános, közvetlen és titkos választást szerveztünk. Ennek eredményeként, a közösség véleménnyel rendelkezô tagjai többségének akarata alapján álltak össze a listáink. Véleményem szerint Szövetségünk lényege: a közösség akaratának messzemenô tiszteletben tartása. Ennek eredményeként, jelölteink nagy többsége a júniusi helyhatósági választások következtében helyi szintű közméltósággá vált. Természetes tehát, hogy a közösség akarata alapján önkormányzati tisztségviselôvé vált polgármestereink, alpolgármestereink, helyi és megyei önkormányzati képviselôink tevékenységük során messzemenôen tiszteletben tartják azt az akaratot, amely ôket jelölte és megválasztotta.

Az elôválasztások módszerének volt azonban egy másik hozadéka is: új alapokra helyezte és ezáltal átértékelte a Szövetség és az önkormányzat viszonyát. Addig, ameddig a korábbi gyakorlatnak megfelelôen 1992-ben és 1996-ban mindössze néhány helyi RMDSZ vezetô állította össze a jelöltlistát és nevezte meg a polgármesterjelölt személyét, a 2000 áprilisi elôválasztások révén a jelöltállítást közvetlenül a közösségek végezték. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az új módszer következtében az önkormányzati testületeink megerôsödtek a helyi szervezeteink rovására. Ennek következtében ma már elképzelhetetlen Szövetségünk helyi vagy területi tevékenysége a polgármestereink, alpolgármestereink vagy az önkormányzati képviselôink bekapcsolódása nélkül, ne adj Isten, ezek mellôzésével. Úgy gondolom, és bízom benne, Önök is úgy gondolják, hogy Szövetségünk helyi szervezeteinek nincs jövôje az önkormányzati tisztségviselôink hathatós bekapcsolódása nélkül. Ezért arra kérem Önöket, tisztelt polgármestereink, alpolgármestereink, helyi és megyei önkormányzati képviselôink, hogy továbbra is vállalják Szövetségünket. Tegyék ezt az önkormányzatiság jegyében és a közösségünk javára. Önöknek tisztelt polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei önkormányzati képviselôk, egyrészt be kell kapcsolódniuk Szövetségünk tevékenységébe, másrészt sokkal hangsúlyosabban kell vállalniuk Szövetségünket, mint korábban bármikor. A "Szövetség Csíkért" programcsomagunk ezt is tartalmazza.

Amennyiben négy év múlva polgártársaink nagy többsége felcseréli a néptanács vagy tanács szót az önkormányzatra, az elnök és alelnök szavakat pedig polgármesterre, illetve alpolgármesterre, ha négy év múlva a választópolgárok nagyobb számban és bizakodóbban járulnak az urnákhoz megválasztani közösségük vezetôit, mint azt idén tették, azt mondhatjuk majd, hogy célunkat elértük. Számunkra ez azt jelenti majd, hogy polgártársaink érzik az önkormányzatiság kedvezô szeleit, ezektôl a kedvezô szelektôl pedig Szövetségünk vitorlái is dagadni fognak. A "Szövetség Csíkért" programcsomagunkban ez is benne van.

 

Mellékletek

A helyhatósági választásokkal kapcsolatos részletes adatok

1. Az ellenfelek

1.1. Helyi önkormányzati képviselôk

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

lista

független

lista

független

lista

független

Csíkszereda

4

-

7

15

12

7

Balánbánya

2

-

4

3

11

17

Tusnádfürdô

1

-

1

3

3

6

Városok összesen

7

-

12

21

26

30

Csíkdánfalva

1

-

-

-

-

3

Csíkkarcfalva

-

-

-

-

1

-

Csíkszentdomokos

-

-

-

-

-

6

Felcsík összesen

-

-

-

-

1

9

Csíkmadéfalva

1

-

1

-

2

1

Csíkszentmihály

1

-

1

-

2

1

Csíkszépvíz

1

-

1

-

2

-

Csíkpálfalva

-

-

-

-

-

-

Középcsík összesen

3

-

3

-

6

2

Csíkszentkirály

1

-

1

-

-

6

Csíkszentgyörgy

1

-

-

-

1

-

Csíkszentmárton

1

-

1

-

1

7

Csíkszentsimon

1

-

1

-

3

9

Tusnád

-

-

-

3

2

5

Alcsík összesen

4

-

3

3

7

21

Gyimesfelsôlok

-

-

1

-

1

1

Gyimesközéplok

-

-

-

-

1

1

Gyimesek összesen

-

-

1

-

2

2

Kászonok

2

1

2

-

1

3

Összesen

17

1

21

24

43

73

1.2. Polgármesterek

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

lista

független

lista

független

lista

független

Csíkszereda

1

-

1

3

3

1

Balánbánya

1

2

4

2

5

5

Tusnádfürdô

-

1

1

2

-

1

Csíkdánfalva

1

1

-

-

-

2

Csíkkarcfalva

-

1

-

1

1

2

Csíkpálfalva

-

-

-

1

-

-

Csíkszentdomokos

-

-

-

-

-

1

Csíkszentgyörgy

1

-

-

1

1

-

Csíkszentkirály

1

-

-

1

-

2

Csíkmadéfalva

-

1

-

-

-

-

Csíkszentmárton

1

-

-

-

-

1

Csíkszentmihály

-

-

1

-

1

1

Csíkszentsimon

1

-

-

2

-

3

Csíkszépvíz

-

-

-

1

1

-

Tusnád

-

-

-

2

-

2

Gyimesfelsôlok

-

-

-

-

-

3

Gyimesközéplok

-

-

-

2

1

2

Kászonok

1

-

-

-

-

-

Összesen

8

6

7

18

13

26

1.3. Megyei önkormányzat

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

lista

független

lista

független

lista

független

Hargita megye

2

1

7

7

16

12

 

2. Az eredmények

2.1. Helyi önkormányzati képviselôk

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

Összesen

RMDSZ

Összesen

RMDSZ

Összesen

RMDSZ

Csíkszereda

21

16

21

13

21

20

Balánbánya

15

9

19

6

17

10

Tusnádfürdô

11

10

11

5

11

11

Csíkdánfalva

13

12

13

13

13

11

Csíkkarcfalva

15

15

15

15

15

14

Csíkpálfalva

11

11

11

11

11

11

Csíkszentdomokos

15

15

15

15

15

13

Csíkszentgyörgy

15

13

15

15

13

11

Csíkszentkirály

15

10

15

14

15

12

Csíkmadéfalva

17

16

17

16

17

16

Csíkszentmárton

13

12

13

13

13

12

Csíkszentmihály

11

9

11

8

11

6

Csíkszentsimon

13

11

13

10

13

5

Csíkszépvíz

13

13

13

12

13

13

Tusnád

11

11

11

8

11

8

Gyimesfelsôlok

13

13

13

11

13

10

Gyimesközéplok

15

15

15

15

15

11

Kászonok

11

7

13

11

13

9

Összesen

248

218

254

211

250

203

2.2. Polgármesterek

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

Összesen

RMDSZ

Összesen

RMDSZ

Összesen

RMDSZ

Csíkszereda

1

1

1

-

1

-

Balánbánya

1

-

1

-

1

-

Tusnádfürdô

1

1

1

-

1

1

Csíkdánfalva

1

1

1

1

1

1

Csíkkarcfalva

1

-

1

1

1

1

Csíkpálfalva

1

1

1

-

1

1

Csíkszentdomokos

1

1

1

1

1

1

Csíkszentgyörgy

1

1

1

1

1

1

Csíkszentkirály

1

1

1

1

1

1

Csíkmadéfalva

1

-

1

1

1

1

Csíkszentmárton

1

1

1

1

1

-

Csíkszentmihály

1

1

1

-

1

1

Csíkszentsimon

1

1

1

-

1

-

Csíkszépvíz

1

1

1

1

1

1

Tusnád

1

1

1

-

1

-

Gyimesfelsôlok

1

1

1

1

1

1

Gyimesközéplok

1

1

1

1

1

-

Kászonok

1

1

1

1

1

1

Összesen

18

15

18

11

18

12

2.3. Megyei önkormányzati képviselôk

Közigazgatási egység

1992

1996

2000

Össz

RMDSZ

Csík

Össz

RMDSZ

Csík

Össz

RMDSZ

Csík

Hargita megye

39

33

n. a.

37

27

10

37

27

10

 

Jegyzetek

1 Ráduly Róbert Kálmán - Zsombori Vilmos: Beszámoló az RMDSZ Csíki Területi Szervezete kampánystábjának tevékenységérôl. Csíkszereda, 2000. július 19.

2 Csík legnagyobb községének, Csíkszentdomokosnak egyik tanyájából az erôszakos iparosítás éveiben kialakított bányaváros. A mesterséges betelepítés politikának köszönhetôen a közel 10 000 fôs lakosság 70%-a román anyanyelvű. Csík egyetlen közigazgatási egysége, ahol a magyarajkú közösség számbeli kisebbségben él.

3 Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű látványossága és fürdôtelepe, ugyanakkor Románia legkisebb városa. Összlakossága 1992-ben 1953 fô volt, ebbôl 1822, azaz 93,29% magyar.

4 Demokratikus Konvenció (Convenţia Democrată - CD).

5 Nemzeti Megmentési Front (Frontul Salvării Naţionale - FSN).

6 Román Nemzeti Egységpárt (Partidul Unităţii Naţionale Române - PUNR).

7 Romániai Ökologista Mozgalom (Miscarea Ecologistă din România - MER).

8 A Romániai Magyar Kisgazdapárt 1990-ben alakult, majd 1999-re RMDSZ platformmá vált mozgalom, amely elsôsorban a falusi gazdaréteg érdekképviseletét látta el.

9 Szocialista Munkáspárt (Partidul Socialist al Muncii - PSM).

10 Szociáldemokrata Unió (Uniunea Social Democrată PD(FSN) - PSDR).

11 Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (Partidul Democraţiei Sociale din România - PDSR).

12 Román Demokratikus Konvenció (Convenţia Democrată Română - CDR).

13 Liberális Párt - 1993 (Partidul Liberal 1993 - PL'93).

14 A négy településbôl álló község egyik települése, Bükkloka.

15 A négy településbôl álló község egyik települése, Lóvész.

16 A község egyik települése Csicsó, jelentôs vasúti csomópont lévén, az utóbbi évtizedekben számos román család telepedett meg a községközpontban található tömbházlakásokban. Ennek hatására 1968 és 1984 között Madéfalván 250 családi ház és 150 tömbházlakás épült. A község két legnagyobb települését vizsgálva elmondható: Madéfalva lakossága 1992-ben 2812 fô, amelybôl 167 (5,94%) román nemzetiségű, Csicsó lakossága pedig 2543 fô, amelybôl 40 románajkú.

17 Az egykoron önálló fiúszéket alkotó kistérség egyik települése Doboly, melynek lakossága jobbágycsaládokból alakult ki. 1992-ben 104 lakosa volt, mind románajkúak. Ugyanekkor 8 román nemzetiségű személy élt Kászonújfaluban, 34 Kászonaltízen, 67 Kászonfeltízen és 66 Kászonjakabfalván. A román közösség a Kászonok 3057 fôs összlakosságának 9,13%-át tette ki, míg a 199 fôs cigányság ennek 6,51%-át képezte.

18 Volt Politikai Foglyok Szövetsége (Asociaţia Fostilor Deţinuţi Politici - AFDP).

19 Tusnád község három településbôl áll: Nagytusnádból, Újtusnádból és Verebesbôl. Az utóbbi egy alig 230 fôs falucska, míg a községközpontot képezô Nagytusnádon hozzávetôleg 900 fô, Újtusnádon pedig megközelítôleg 1000 fô él. A mérleg nyelvét képezô Verebes a községközponttól mintegy 3, Újtusnádtól pedig közel 6 kilométerre fekszik.

20 Szövetség Romániáért (Alianţa pentru România - ApR).

21 Romák Pártja (Partida Romilor - PR).

22 Romák Keresztény Központja (Centrul Crestin al Romilor - CCR).

23 Nemzeti Liberális Párt (Partidul National Liberal - PNL).

24 Ráduly Róbert Kálmán: Szövetség és önkormányzatiság. Csíkszereda, 2000. június 6.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék