magyar kisebbség
nemzetpolitikai szemle

       folyóiratok   » Magyar Kisebbség
    szerzők a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű a â î s t
  összes lapszám» VII. ÉVFOLYAM - 2002. 2. (24.) SZÁM - ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS ROMÁNIÁBAN
 
 


| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom
| könyvjelzőzöm



   


Untitled Document

Az alkotmány-javaslat fôbb szakaszai*

A javaslatot 1923. évi január hó 27-én terjesztette a kormány a törvényhozás elé.

A románok jogai

5. szakasz: A románok, népi eredetre, nyelvre és vallásra való különbség nélkül, a lelkiismeret szabadságának, az oktatás szabadságának, a gyülekezés szabadságának, az egyesülés szabadságának és a törvényekben megállapított összes jogoknak örvendenek.

6. szakasz: Jelen alkotmány és a politikai jogokra vonatkozó többi törvények határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek a román mivolton kívül szükségesek e jogok gyakorlásához.

A nôk polgári jogait polgári törvények fogják megállapítani a két nem tökéletes egyenlôsége alapján.

Kétharmad többséggel megszavazott különleges törvények fogják meghatározni ama feltételeket, amelyek mellett a nôk politikai jogokat gyakorolhatnak.

A honosítás

7. szakasz: A vallási, felekezeti, népi és nyelvi különbözôség Romániában nem képezi akadályát a polgári és politikai jogok megszerzésének és azok gyakorlásának.

A honosítás a végrehajtó hatalom hatáskörébe esik.

Külön törvény fogja meghatározni ama feltételeket és eljárást, amelyekkel az idegenek a honosságot megszerzik

Tulajdonjog

18. szakasz: Az ingatlan és ingó tulajdon, a szellemi, irodalmi, mûvészi, ipari és általánosságban minden természetû tulajdon biztosíttatik, gyakorlását pedig törvények fogják szabályozni.

A közhatóságnak, egy általános törvény alapján, jogában áll, hogy bármely ingatlan altalaját általános érdekben hasznosítsa azzal a kötelezettséggel, hogy a felületen, épületekben és munkálatokban okozott károkat kártalanítja.

Senki vagyona ki nem sajátítható, csakis közhasznú ügy érdekében, igazságos és elôzetes kártalanítás után.

Külön törvények fogják meghatározni a közhasznúság eseteit és a kisajátítás módját és eljárását.

19. szakasz: Bármilyen címen, csakis a románok szerezhetnek és tarthatnak meg Romániában falusi ingatlant. Az idegeneknek csakis ezen ingatlanok értékéhez lesz joguk.

Vallás

23. szakasz: A lelkiismeret szabadsága teljes.

Az állam az összes felekezeteknek egyforma szabadságot és támogatást biztosít, amennyiben gyakorlásuk nem ellenkezik a közrenddel, a jó erkölcsökkel és az állam szervezett törvényeivel.

Az ortodox keresztény vallásnak elsôbbsége van az államban, miután az a románok többségének a vallása.

A sajtó

26. szakasz: Az alkotmány mindenkinek biztosítja azt a jogot, hogy gondolatát és véleményét szóban, írásban és a sajtó útján közölje és nyilvánosságra hozza.

Az újságok és nyilvános közlések nyilvános megjelenése nem rendelhetô alá valamely hatóság elôzetes engedélyének. Az újságíróktól, íróktól, kiadóktól, nyomdászoktól és kônyomóktól semmiféle óvadékot kérni nem lehet.

Sem a cenzúra, sem az írások és nyilvános közlések megjelenésére, eladására és szétosztására vonatkozó más, elôzetes rendszabály be nem hozható.

A sajtó sohasem lesz az ellenségeskedések uralma alá helyezhetô.

Sem újságok, sem más nyilvános közlések felfüggeszthetôk vagy betilthatók nem lesznek.

Béke idejében egyetlen kivételes törvény sem lesz hozható e kérdésben.

Közigazgatási bíróság1

108. szakasz: Semmilyen közigazgatási hatáskörrel felruházott, külön hatóság nem szervezhetô újra.

A közigazgatási bíráskodás a bíróságok hatáskörébe esik, külön törvény szerint.

Jogának elismertetéséért a bíróságokhoz fordulhat az, akinek jogait akár közhatósági ténnyel, akár a törvényeket és rendeleteket lábbal tipró eljárással, akár azáltal sértették meg, hogy a közigazgatási hatóságok valamely jogra irányuló kérelem elbírálásánál rosszakaratot mutattak.

A bírói hatalom szervei ítéletet hoznak. Ha a ténykedés törvénytelen, azt megsemmisíthetik vagy megállapíthatják a sértett jogba való visszahelyezéséig bekövetkezett polgári károkat, hatáskörük lévén kártérítés megítélésére akár bíróság elé idézett hatóság, akár a bûnös tisztviselô terhére.

Nem esik a bírói hatalom hatáskörébe a kormányzati és katonai parancsnoki jellegû tények feletti ítélkezés, amelyeket a közhatalom a felségjogok folyományaként gyakorol.

Megyei és községi tanácsok

109. szakasz: A megyei és községi intézményeket a törvény szabályozza.

A megyei és községi tanácsok tagjait általános, egyenlô, közvetlen, titkos, kötelezô és a kisebbségek képviseletét biztosító szavazati joggal fogják megválasztani. A törvény ezek számát hivatalbóli tagokkal kiegészítheti. Ezek száma a választott tagok egy ötödét meg nem haladhatja.

A zsidók honosítása

133. szakasz: Ama zsidók, akik 1914. augusztus 2-án az Ó-királyságban laktak és nem volt idegen állampolgárságuk, minden alakiság nélkül, teljes jogú román állampolgároknak ismertetnek el.

 

A bukaresti Dimineata 1923. évi január hó 29-én megjelent 5831. számában közölt szöveg szószerinti fordítása.

 

Jegyzet

1 C. Stere alkotmánytervezetérôl írt cikkünk ama megállapítását, hogy a kormány alkotmányjavaslata az alkotmányosság régi gyakorlatának megváltoztatására kísérletet sem tesz, helyre kell igazítanunk, tekintettel erre a szakaszra, amely azonban csak a bizottsági tárgyalások során került a javaslatba és csak most a nyilvánosságra. Hatékonnyá e szakasz csak akkor lehet, ha a bíróságok ilyen közigazgatási bíráskodásáról szóló külön törvényt mielôbb meg is hozzák.

* Forrás: Magyar Kisebbség, 1923. 114-115.


 
kapcsolódók
  » impresszum
  » a Jakabffy Elemér Alapítvány hírlapgyűjteménye
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi könyvtárkatalógusa
  »a Jakabffy Elemér Alapítvány erdélyi kéziratkatalógusa

további folyóiratok

» Altera
» Altera
» Átalvető
» Bázis
» Ellenpontok
» Erdélyi Fiatalok
» Erdélyi Gyopár
» Erdélyi Irodalmi Szemle
» Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelentései 1983–1989
» Erdélyi Magyarság
» Erdélyi Művészet
» Erdélyi Múzeum
» Erdélyi Társadalom
» Erdélyi Tudósítások
» Glasul Minorităților
» Glasul Minorităților
» Hátország
» Helikon
» Hid
» Hitel
» Kellék
» Korunk
» Közgazdász Fórum
» L.k.k.t.
» Látó
» Provincia
» Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny
» Székely Füzetek
» Székely Közélet 1928-1937
» Székelyföld
» Székelység 1905-1915
» Székelység 1931-1944
» Új Kelet
» Web

 
     
 

(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Media Index Egyesület 1999-2021
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék